Október 15,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Hogy is van az a régi dakota mondás? Azért, mert valaki paranoiás, még nem biztos, hogy nem elmebeteg

Végre magunk közt vagyunk. Megint bátran el kellett futnom a riporterek elől.

Kakofóbiám van a sok riporter okozta Zaytól. Ez nagyon érzékeny pontom. White-fülű vagyok. Természetesen ettől függetlenül lehet engem nyaltan bírálni. Azt mindenesetre kikérem magamnak, hogy nem tartom a szavam! Ha például megígérem, hogy adok az oktatásra 100 milliárd forintot, az egészségügyre 200 milliárd forintot akkor azt mind megtartom. Mármint a pénzt.

Jaj! Lőrinc kedves, bocsáss meg! Nem akartalak így eltalálni ezzel a hatalmas köteg közpénzzel. No, sebaj! Majd a Zacher meggyógyít. Téged igen. Ne félj! Fájdalomdíj gyanánt megígérem, hogy te nyered meg a Love me tendert is. Meg az összes maradék nyomtatott sajtót. Hiába! Kinek a lap, kinek a lapné.

Tiborcz vejem is ismer régi mondásokat. Egy szónak is ház a vége. Illetve ahány ház, annyi lopás. Mondjuk már fogalmam sincs, mennyi pénz jön be a dohányboltokból. Ennek megoldásaképpen kötelezővé tesszük a traffik-pax használatát.

A kátrányos helyzetű közmunkásokat kivezényeljük utat építeni, úgyis az aszfalt szilva a kedvencük. Hogy legyen hol sokat fogyasztaniuk, megrendezzük a töltészet napját. Hadd lássa mindenki, hogy komprom-iszomképes vagyok! Lesz ott tinta-palinta. Végre találkozok hű választóimmal. Majd öklendek a szerencsének. Körbeisszuk Magyarországot, felkeressük az összes szavazókört, hogy köszönetet mondjunk hű választóimnak. Ez lesz ám a karika-túra!

Kell is a mozgás. Nem véletlenül vezettük ám be a mindennapi testnevelést. Fő az egészség! Hozzám is minden reggel jön a személyes tormatanárom, és reggeli tormával kezdem a napot, de ettől folyton könyvbe lábad a szemem. Pedig elvileg írni csak a győztesnek szabad. Ennek ellenére a reggeli újság mindig idegzuhanyként ér. Aztán bekapom a breakfast. Hogy mit eszem, az puliszkatitok. Csak Szilárd tudja. Ő a kedvenc szakácsom. Mindig ő is eszik velem, hogy megnyugodjak, nem mérgezték meg az ételem. Hogy is van az a régi dakota mondás? Azért, mert valaki paranoiás, még nem biztos, hogy nem elmebeteg. Vagy valami hasonló.

Szóval Szilárdon látszik, hogy midig eszik velem, úgy néz ki, mint valami dézsmapocok. De mostantól diétára kötelezem. Csak gyümölcsöt ehet. Igaz, picit elszabadultak a gyümölcsárak, de bevezetjük az áfonyagátat.

Csak hogy megnyugodjanak a kedélyek az egészségügyet illetően, a munkahelyeken bevezetjük a mindennapos kötelező orvosi vizsgálatot bérvétellel. Egyébként már félig befejeztük az egészségügyi reformokat. Kór már van, most már csak a házak kellenek. Nekem. Mindenkié. Attól jobban érezném magam.

Nézzétek meg Vlagyimirt, ő is milyen vitális! Még mindig milyen jól néz ki. Bár úgy könnyű, hogy minden áldott nap a kozmetikusával kimegy a tundra és szánkózik az Avon. Aztán meg jóga, jóga, gilice. Így sosem fázik meg és nem lesz hapciáskodó. Megnyugtatott, hogy amíg toljuk őt az EU-n belül, addig gáz lesz. Ha nem, akkor is!

Én igyekszem erre az esetre is felkészülni. Ezért is járok sokat Svájcba meg Szingapúrba. Meg azért is, mert opporturista vagyok. Ezekről a helyekről mindig interorbán beszélgetést folytatok Ráhellel. Jaj, ez a lány! Folyton belém köt. De neki adom a táncművészeti főiskolát, így majd nyugodtan fog tudni a Kán-kán is csomót keresni.

Jó, bár nem foglalkozom nőügyekkel, de tudom, hogy egy nőnek is vannak nehéz napjai. De Ráhel erős, nem hagyja magát és tampon marad. Borzasztó, hogy állandóan a ruházatával meg a kinézetével foglalkozik. Mint Habony Árpi. Jobb kezében Gucci, a balon kabát. Folyton ez a márkafüggőség! Tele van a fashion! Gyerekek, nem mindegy mi van rajtatok, ha az 2 millióba kerül?

A Rogán házaspár is magasan hordja az órát. Még arra is megkértek, hogy változtassam meg a környezetükben a közterek nevét. Ennek eleget is tettem. A címük mostantól Helikop tér 1.

Pedig veszélyes dolog a repülés. Például sok volt Maléves stewardessnek WizzAires lett a lába. Bizony, bizony, kimúlt néhány nagy múltú vállalat. Méltóképpen búcsúztattuk őket. Quaes-tort ültünk. És megvan a fő felelős is.

Matolcsy Gyuri, merre vagy? Nagyot csalódtam benned. Tudom, ha egyenesen a szemembe nézel, akkor tök részeg vagy, úgyhogy lebuktál. Szedheted a sátorfádat. Kamat, kabát. Ne sírj, te mamlasz, könnyes lesz a hátad! Látod? Kár volt cikizni Kövér Lacit, hogy a portás zene a kedvence. Mégis csak ő a Párt Véder! Ki is jött belőle, mikor iszogattak Botonddal, majd kicsit akadozó nyelvvel annyit mondott boldogan:

– Hukk! Én vagyok az apád.

Na de én sem feledkezem ám meg fiamról! Gáspár! Nem akarom, hogy valláskárosodás érjen, ezért a Felház lesz az egyetlen elismert történelmi egyház Magyarországon. Nyugi! Mariska már dolgozik a történelmen. Egyedi ismertetőjelként minden felházas épületen tem-plomba lesz, mégpedig atomplomba. Lesz majd a katolikusoknál paplemente, de csak miután az érsek kipapolta a zacsiját. Bár már nem megy neki úgy, mint régen, ő is elkényelmesedett. Léhanapján lustálkodik. Bár heverendában könnyű.

Utolsó csapásként a kaotikus egyházra pedig betiltjuk a Mikulást, úgyhogy Santa Close.

Nem tudom, az EU mit fog szólni mindehhez, de nem is érdekel. Folyton megpróbál minket összezavarni mindenféle Macron-ökonómiai számokkal, de mi nem hagyjuk magunkat. Nézetgyököt vonunk, majd előadunk nekik egy Szájer-fictiont.

Közben itthon meg mindenféle civilek folyton közérdekű adatokat igényelnek. Fujj! Aktasáskák. De a civilek ne feledjék, hogy a törvényeket én hozom. Még ha nem is tűnik elsőre valami jogilag megoldhatónak, bármikor elő tudok húzni a kabátom ujjából egy jog-ászt.

És végképp ne felejtse el senki, hogy aki keres, az halál!

bircanyeerow

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.