Október 19,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


Amilyen az úr, olyan a szolgája – gondolatok a tüntetésről

A tegnapi tüntetésen sokan voltak. Nagyon sokan. Pedig nem kaptak napidíjat, ingyenes buszoztatás, saját erőből kivitelezhetetlen városnézés, felcsúti buszokkal szállított nyugdíjashadak sem voltak. Mindenki ment, ahogy tudott és mégis voltak annyian (azt nem tudom, többen-e), mint a jól megszervezett békemeneten. De ez nem fontos.

Ami fontos: számtalan civil, mégpedig aktív korú civil, fiatalok és középkorúak mozdultak meg. Az a generáció, amelyiket nagyon nehezen szólítja meg a politika. És ez nagyon fontos, az eddig apolitikus réteg eszmélése. És az is nagyon fontos, hogy nem a kormánypártot, hanem az ÖSSZES pártot, a teljes politikai elitet – az ellenzéki pártokat is – azonnali változásra szólították fel. Belátták, a társadalom gondolkodó része belátta, hogy bizony a hatalmon lévő párt és az ellenzéki pártok összetartoznak. Az egyik a másik nélkül nem létezhet és nem lehet úgy változtatni az egyiken, hogy a másikat érintetlenül hagyjuk. Szerves egészről van szó, egyetlen organizmus, közös tápcsatornával, közös tüdővel, közös végbélnyílással. Azt hiszem, ez a legfontosabb felismerés és ez mindennek az eredője. Ennek felismerése nélkül nem lehet semmin változtatni. Így már igen. Ha összefogunk és kitartunk.

Nem feltétlenül a tüntetések hozhatnak eredményt. Legalábbis nem úgy, hogy az összegyűlt tömegtől úgy megrémül a kormány, hogy kiírnak egy új választást, vagy önként koalíciós kormányt hoznak létre. Nem fognak. Ragaszkodnak a gennyes módszerekkel kicsikart hatalmukhoz, ragaszkodnak az összerabolt vagyonukhoz és főleg ragaszkodnak ahhoz, hogy soha ne kelljen elszámolniuk a bűneikkel, ne kelljen bíróság elé állniuk.

De mégis a tüntetések vihetnek minket közelebb a megoldáshoz. Az a tegnapi tömeg – akár ott tudott lenni a Kossuth téren, akár nem – már tudja, amit sem a kormánypárt, sem az ellenzéki pártok nem hajlandóak tudomásul venni, mert a politikai elit érdekeivel ellentétes az ország érdeke. Ez pedig az, hogy csak együtt, mindenki érdekeit képviselve lehet demokratikus kormányt létrehozni, sehogy máshogy. Az erősebb kutya baszik-elv működik az állatvilágban, de nem működik a demokráciában. Ha valami csoda folytán a Jobbik, az MSZP, vagy bármelyik másik párt került volna kétharmaddal hatalomra, pontosan ugyanez lenne a helyzet – legfeljebb kicsit kevesebbet lopnának -, pontosan ugyanígy becsapottnak érezné magát a társadalom. Ugyanis nem egyetlen pártnak kell hatalomra kerülnie, mert az minden esetben diktatúra. Nem tud más lenni. A demokrácia éppen arról szól, hogy mindenki véleménye fontos, mindenki érdekei megjelennek és a különféle pártok képesek természetes egyensúlyt létrehozni azzal, hogy a legjobbat kényszerítik ki egymásból, miközben korlátozzák a másik túlhatalmát.

Ezt a tüntetésen testben, vagy lélekben részt vevő honfitársaink már tudják, értik. Értik, hogy nem baj az, ha az egyikük jobbikos, a másik emeszpés, elempés, dékás és az sem baj, ha fideszes. A lényeg annak felismerése, hogy mindenki a legjobbat akarja az országnak és ezt a legjobbat csak közösen lehet elérni. Egymás ellenében nem.

A Fidesz, pontosabban Orbán Viktor és bűntársai uralkodni akarnak, nem szolgálni. Ehhez bármilyen eszközt bevetnek. Csalás, megfélemlítés, hazugság, minden belefér az eszköztárukba. A szánalmas propagandamédiájuk, a közpénzből fizetett uszítóhadseregük pedig megállás nélkül folytatják az óbégatást. Uszítják az ország egyik felét a másik fele ellen. Ezért kapják a fizetésüket és akinek elvei, gerince nincsen, kizárólag érdekei és telhetetlen zsebe, az nem gondolkodik azon, hogy mi a jó az országnak. Az csak azzal törődik, hogy mi a jó személyesen neki. És mivel a kormánytól kapják a fizetésüket, nekik az a jó, ami a kormánynak, nekik az a fontos, ami Orbán Viktornak.

A közpénzzabáló szennylapok mocskolódása dühítő ugyan, de le kell szarni. Egyszerűen el kell fordulni tőlük, vergődjenek és vinnyogjanak, rágalmazzanak, hazudozzanak és átkozódjanak nyugodtan. Ugyanezt kell tenni Orbán egyéb cselédeivel, a Rogánokkal, Lázárokkal és a többi, erkölcsileg, emberileg értékelhetetlen figurával. Egy bűnöző, tolvaj, hazug véleménye egyszerűen nem számít a hétköznapi életben, ne számítson akkor sem, ha az illető történetesen a hatalom seggéből ágál. Amilyen az úr, olyan a szolgája. Ha az úr romlott, akkor a szolga is az. Kész.

A politika nem a politikusok magánügye, hanem a mi dolgunk. Mindannyiunké. A pártok nem tőlünk független hatalmi ágak, hanem minket szolgálni köteles egységek. Nem a pártok vezetői mondhatják meg nekünk, hogy mit tegyünk, merre haladjunk, hanem éppen fordítva. Nálunk minden abnormálisan működik. Beteg a kormánypárt, betegek az ellenzéki pártok, beteg a teljes jogrendszer és beteg a társadalom egy része. Beteg, de nem menthetetlenül az és látható módon gyógyulni akar.

Én nem emlékszem olyan esetre, amikor ne a különféle pártok óbégattak volna egyenként, hogy állj be mögém, majd én vezetlek. Most pedig ez történt. A társadalom mondta azt a politikusoknak, hogy állj be mögém és azt csináld, amire utasítalak, különben eltakarítalak a színpadról, ahol eddig az én pénzemből bohóckodtál.

Ez lényegi, gyökeres változás az eddigiekhez képest. Ez rettentően fontos, az első lépés a gyógyulás felé. Én értem, sok-sok ember érti. A kérdés az, a politikai elit érti-e, hogy miről szólt a tegnapi tüntetés. Hogy pontosan értik-e és hiszik-e, hogy így nem megy tovább. Ha nem értik, akkor ők is éppen úgy mennek a szemétdombra, ahogy a kormánypárt, mert akkor oda valók. A társadalom, ha összefog, erősebb bármelyik politikai garnitúránál. És a társadalom képes magából kitermelni egy olyan erőt, amit a hatalom jelenlegi birtokosai és a hatalomra vágyakozók most el sem tudnak képzelni.

Ez a tegnapi tüntetés erről szólt. Meglátjuk, van-e valamelyik politikusban annyi józanság, hogy belássa, lesz-e valaki, aki nem az élre akar állni, hanem a tömeg mögé, hogy segítse az erőfeszítéseket. Meglátjuk. Hamarosan.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.