Azoknak szól a cikk, akik nem hisznek abban az elméletben, miszerint a Fidesz elcsalta a 2018-as választásokat.
Teljesen igaza van azoknak, akik más okokat is keresnek és találnak az ellenzék vereségére. Igen, rengeteg tájékozatlan, megtéveszthető választó van, akiket ijesztegetni lehet fantomellenségekkel, elnéznek minden lopást, és elhisznek minden hazugságot, és ez mélységesen kiábrándító. És igen, súlyos tévedésben volt az ellenzék, amiért külön-külön próbáltak szembeszállni a túlerővel, az egyéni stratégiáját erőltette mindegyik párt, összefogás helyett.
De!
Azért kell mégis tisztán látnunk az esetleges csalás kérdésében (és nem elintézni az egészet egy legyintéssel), mert nagyon nem mindegy, hogy a valós eredmény 40% volt a Fidesznek, vagy 48%. Az előbbinél ellenzékbe, majd börtönbe vonulhat az egész csapat, az utóbbinál teljhatalommal uralkodhat rajtunk.
A kettő közötti különbség 8%, azaz kb. 400 ezer szavazat. Soknak tűnik? Nézzük csak!
1. Eleve elviselhetetlen médiafölényük van (ahogy ezt a nemzetközi megfigyelők is aláhúzták), többnyire közpénzből finanszírozva, vagy lopott pénzből létrehozva és fenntartva (miközben agresszívan legyalulták most már majdnem a teljes független sajtót). Ilyen körülmények között vajon egyenlő esélyük van a pártoknak eljutni a vidéki emberekhez? Hazugságokat terjesztve az ellenfelekről, miközben ők nem kapják meg a lehetőséget, hogy akár csak reagáljanak a hamis vádakra, ez így tisztességes? Vajon jelenthet ez néhány százezer plusz szavazatot? Attól még, hogy sajnos már régen hozzászoktunk, ez még bizony a választási csalás kategóriája a javából! Ezt külön is szeretném aláhúzni még egyszer mindazoknak (ellenzéki politikusoknak, politológusoknak és szakértőknek), akik arról nyilatkoznak vasárnap óta a sajtóban, hogy ha voltak is gyanús esetek, a Fidesz győzelme nem ezen múlott, és nem kérdőjelezhető meg.
2. Erőszakosan, önkényesen, konszenzus nélkül megváltoztatták a választási törvényt, hogy 48%-al is (de 4 éve 44%-al is) 67%-os parlamenti többségük legyen, azaz ne legyen felettük semmi kontroll. Ha arányos rendszer volna, még ezzel a 48%-al is kisebbségbe szorulnának, és máris óriási bajban lennének.
3. Persze nagyon kevesen mernek kibeszélni, de egyértelmű, hogy a közalkalmazottak (sok százezren, mind választójoggal) meg vannak félemlítve, és a Fideszre kell szavazniuk (továbbá osztogatni a migránsos videókat is a Facebookon szorgalmasan). Megvannak rá a bejáratott módszerek, hogy a szavazatukat leellenőrizzék (láncszavazás, fénykép a leadott szavazatról).
4. Ugyanez igaz a közmunkásokra, ők sem kevesen vannak (közel kétszázezren), még kiszolgáltatottabb élethelyzetben.
5. Ugyanez igaz a roma társainkra, ők is sok százezren vannak, sokszor könnyen megfélemlíthető vagy egy zsák krumpliért megvásárolható emberek. Számtalan eset volt dokumentálva most is, hogy szervezetten viszik őket, amikor egy újságíró próbálta bemutatni, még a szervezőknek állt feljebb, nagyon erőszakosan nekitámadtak és elkergették az újságírót. Életszerű az, hogy roma polgártársaink tömött sorokban, szabad akaratukból igyekeznek további felhatalmazást adni pl. Farkas Flórián kiváló munkájához? Összeadva már, hány szavazatnál is tartunk az összes pont alapján?
6. Az ukrán „vendégnyugdíjasok” esete. Igaz, hogy csak néhány ezer, max 20 ezer szavazóról van szó, de az eset pontosan rávilágít a gátlástalanságukra: disznóólba bejelenteni embereket, egy romos házba 200 embert, majd a választáson busszal hordani őket, aztán szegények megérnek segítséget kérni a cirill betűk miatt, mert nem tudják, melyik a Fidesz: mi ez, ha nem egy orbitális csalás? Bele egyenesen az arcunkba, ország világ szeme láttára. Ha ezt gond nélkül megcsinálják, akkor miért kételkedünk abban, hogy adott helyen, ahol nincs kontroll, simán átírják az eredményeket?
7. Határon túli magyarok levélben szavazása. Előtte évekig a mi adóforintjainkból támogatják őket. Konkrétan efölött az ellenzéknek semmi kontrollja nincs, gátlástalanul visszaélhetnek számtalan módon, halottak nevében küldhetnek be szavazatot, kedvükre érvényteleníthetik azokat a lapokat, amik nem tetszenek nekik, stb. A végeredmény: a beérkező lapok 15%-át megsemmisítik (formai okokra hivatkozva), mit ad isten, a fennmaradó szavazatok 95%-a a Fideszé. Újabb kb. 200 ezer szavazat. Mennyinél tartunk már összesen?
8. Külföldön dolgozók szívatása. Nem elég, hogy egy szándékosan agyonbürokratizált adminisztráción kell keresztülverekedned magadat, nem elég, hogy el kell utaznod mondjuk Londonba, nem elég, hogy órákat állsz az esőben a sorban, 7 órakor becsukják az orrod előtt az ajtót, mert csak. Ez így rendben van? Jogorvoslat: nincs. Kérdésem: amennyiben meghallja a kormány az ellenzék követelését, miszerint külföldön élő honfitársaink is levélben szavazhassanak, elképzelhető-e, hogy a mostani 58 ezer helyett mondjuk 580 ezren szavaztak volna, méghozzá az ellenzékre? Tehát nyugodtan hozzáadhatsz az eddigi összesített számhoz még néhány százezret.
9. Sokan jelezték (ki tudja, hányan lehetnek összesen, mindig csak egy töredék meri névvel vállalni), hogy mozgóurnát kértek, kaptak is róla visszajelzést, hogy rendben, aztán hiába várták egész nap. Jogorvoslat: nincs. (Ugye hallottatok már a Kubatov listáról? Valószínűleg nem bízták a véletlenre, kihez felejtenek el odaérni.)
10. Ugyanígy többen jelezték, hogy 100%-ig biztosak benne, hogy egy adott pártra adták le a voksukat, a szavazóköri eredményben az adott párt mellett azonban 0 szerepel. Ez vajon hogyan lehet, és hány szavazat semmisült így meg? De ez csak a jéghegy csúcsa, ha a számokat nem x-ről 0-ra, hanem x-ről y-ra (y tetszőleges pozitív szám) rontották le, akkor nyilván fel sem merül hasonló reklamáció, pedig elvesznek szavazatok. Hány szavazat veszett így el, mi rá a magyarázat? Jogorvoslat: nincs.
11. Egy fura választási szabály miatt, amennyiben az urnába pluszban (azaz a voksolók számán felül) kerülnek listás szavazatok, akkor valamennyi párt eredményéből le kell vonni a plusz lapok számát. Azaz ha valaki bedob az urnába 20 darab fideszes lapot (simán megoldható még szigorú ellenzéki felügyelet mellett is, csak a boríték mögé kell rejteni a jó előre gondosan lepecsételt és kitöltött lapokat), akkor 7 ellenzéki párt esetén összesen 140 ellenzéki szavazat megy a kukába, miközben a Fidesz marad ugyanannyi. Már bőven 200 fölött jár a feltárt esetek száma, mind egy irányba mutat, és nem minden esetben fogták magukat vissza 20 lapnál, maradjunk annyiban. Hogy ez összesen mennyit hozott a Fidesznek, senki sem tudja, lehet találgatni.
12. Több száz szavazatot egyszerűen elvesznek valamelyik ellenzéki párttól, és beírják valamelyik kamupárt neve mellé. Több eset is feltárásra került már, van olyan szavazókör, ahol a Jobbik 0 szavazatot kapott, míg a NET párt százvalamennyit. Mondjuk erre legalább van még esély, hogy jogorvoslattal élve kijavítják majd.
13. Arra is számtalan példa van, hogy egy ellenzéki jelölt egyéniben több száz szavazatot kap, míg listán a pártja 0-t. Ez vajon mennyire életszerű? Hogyan fordulhat elő, mennyi szavazat került így elcsalásra?
Lehetne még hosszan sorolni, a legfontosabbakat talán összeszedtük. Igyekeztem tényszerűségre törekedni, de nincs módomban mindennek utánajárni, így kisebb pontatlanságok lehetnek az adatok között, a lényegen azonban ezek nem változtatnak. A felsorolt pontok szinte mindegyike alaposan dokumentált, nyilvánvaló bizonyítékok vannak rájuk bőséggel. Már eddig is látható, simán összeharácsolható a szükséges 400 ezer, ami nélkül egészen máshová menne a banda, de nem a teljhatalomba.
De még csak most jön a lényeg. Az eddigi pontokat alighanem már régóta alkalmazzák, csak nem ennyire durván, hogy ennyi visszaélés lásson napvilágot (idén úgy látszik minden módszert ki kellett maxolni, mert tudták pontosan hogy mennyire ellenük fordult a közhangulat). Valószínű mindezekkel együtt érték el már 4 éve is a kétharmadot, 2,1 millió szavazattal. Csakhogy! Úgy néz ki, hogy idén mindez együttvéve sem lett volna elég, a rekordszámú ellenzéki szavazó miatt a 2,1 millió most kevés lett volna. Ezért be kellett vetni a csodafegyvert, a 14. pontot is. Bizonyítani nem tudom, de nagyon sok gyanús körülmény utal rá, hogy valami ilyesmi történt. Nézzük őket!
14. Az ellenzéki kontroll nélküli szavazókörök eredményeinek (mintegy 5000, az összes szavazókör fele), vagy azok egy részének egyszerű meghamisítása.
A teória: a Kubatov lista alapján a pártközpontban már a kora délelőtti órákban láthatták, hogy milyen végeredmény várható nagyjából estére, hiszen óriási számban mentek választani az emberek, és ők elég pontosan be tudták lőni, hogy mi a helyzet: nagy a baj. Ekkor jött a B-terv. Rejtélyes okokból elérhetetlenné vált a választás iroda weboldala. Eddig ilyen soha nem fordult elő, fel lehettek rá készülve, hogy mekkora forgalom lesz rajta, vajon mi lehet a háttérben? A választ csak este kapjuk meg Pálffy Ilonától: „elromlott a számítógép” (whatever it means), ezért ki kellett cserélniük egy régebbi, sok éves gépre. Az újságírók kérdésére, hogy ez így rendben van-e, auditálva van-e egyáltalán rajta a szoftver, jön a válasz, kérem én nyugdíjas vagyok, nem értek a számítógépekhez, az az informatikusok dolga. Képes volt ezt nyilatkozni a választásért felelős vezető! Most akkor ő irányította a választásokat, vagy néhány informatikus? De folytatja a néni: sajnos két kerületben még hosszú sorok állnak, amíg nem szavaz le mindenki, addig nem hozhatják nyilvánosságra az adatokat (Tóth Zoltán szakértő különben cáfolta ezt; nincs ilyen törvény), eltarhat még órákig. Az újságírók kérdésére, hogy ki a felelős ezért, a kormányra mutogat Ilona. Pár perccel később Kovács Zoltán kormányszóvivő ugyanerre a kérdésre, visszamutogat az NVI-re. Végül közel 4 órát kell várnunk a hivatalos eredmények nyilvánosságra hozatalára, egyből az arcunkba kapjuk: Fidesz kétharmad!
Informatikusként a leghatározottabban cáfolni tudom az e körül keringő pletykák jó részét: nem, a szoftver nem manipulálható, egyszerű adatösszegzést végez csak, utólag ellenőrízhető természetesen, és nyilvánvalóan kiderülne a csalás. Továbbá azt is cáfolni tudom, hogy más számokat írnak be a programba egy-egy szavazókör eredményeként, mint ami a hivatalos jegyzőkönyvben szerepel, hiszen előbb-utóbb az is kiderül. Nagyon rossz helyen keresgél mindenki, aki itt sejti a „turpisságot”.
Azonban, itt jön az, ami viszont lehetséges: a kizárólag fideszes pártkatonák felügyelete alatt álló szavazókörök vezetőit (még egyszer: akár az összes szavazókör fele, képzelhetjük, hogy 8 év mennyi helyen elég lehetett már nekik a tisztességes, független szavazatszámlálók kiszorítására), megkérjük, hogy várjanak még egy kicsit. Bevárjuk a többi (ellenzék által kontrollált) szavazókör eredményét, összesítjük, majd egy ügyes szoftver kikalkulálja, hogy mennyinek is kellene kerülnie az egyes rubrikákba a még fennmaradó körökben, hogy külön-külön hihető is legyen, de azért a végén csak kijöjjön a kétharmad is. A művelet végeztével szépen bediktálják az egyes delegáltaknak a számokat, hogy melyik párt neve mellé milyen számot tessék beírni a jegyzőkönyvbe. Voilá, kész a mestermű, nincs más hátra, mint megnyomni a publikálás gombot a számítógépen, és már indulhat is a Kossuth nóta a nemzet főkeresztény rénszarvasvadászával.
Még egyszer mondom, konkrétan bizonyítani nem tudom (hogyan is tudnám mezei állampolgárként), de ezernyi jel utal arra, hogy ilyesmi történt, ennyi véletlen egybeesés nem lehet. Tengernyi a kérdés, megnyugtató válaszok nélkül:
Összegezve: több, mint megalapozott a gyanú, hogy a fiúk nem bízták ennek a választásnak az eredményét a választók bölcs döntésére. Pontosan tudták, miről dönt a 40% és 48% közötti különbség: nem arról, hogy ellenzékből vagy hatalomból tengetik tovább az életüket a magyar emberektől ellopott pénzből szerzett kastélyaikban, stadionjaikban, medencéikben, luxusvadászatokon, ibizai luxusprostik között, hanem arról, hogy szépen kézenfogva börtönbe vonulnak (netán elmenekülnek az országból), vagy pedig továbbra is teljhatalmat gyakorolnak fölöttünk, amit felhasználva végképp szétzúzhatják az ellenállás megmaradt bástyáit.
Nem bízhatták a véletlenre. Nem is tették, a jelek szerint.
Informatikus
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.