Augusztus 20,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


Mindenki más csak szív a folyamatos csatazaj leple alatt szétrabolt ország romjain

szelfi

Egy csodás fotó Orbán Viktor Facebook oldaláról. És ugyanonnan egy rajongói komment:

A kommunista nyugdíjasok meg szomorú szemekkel és csúnyán néznek hátha így a Feri nyer. ?

És akkor ugyanonnan két másik fotó:

hivek

nyug

Igen, vannak a szerelmes nézésű nyugdíjasok és a szomorú szemű nyugdíjasok. Az előbbiek a jók, ők valószínűleg főállású forradalmárok voltak világ életükben, mint Wittner Mária. Az utóbbiak a rosszak, akik nyilván kommunisták voltak és ezért most az Orbánnal egyidős Gyurcsányra fognak szavazni, aki éppen úgy KISZ tag volt, mint a mára keresztény-konzervatívvá vedlett Orbán.

A nyugdíjasok már csak ilyenek. Ha nem a fidelitasosok gyűrűjében spontán szelfizgető miniszterelnököt bámulják szerelemtől izzó tekintettel, akkor gyurcsányista kommunisták. Pedig az a helyzet, hogy az idősek pont olyanok, mint a középkorúak, vagy a fiatal felnőttek. Vannak köztük értelmes, a világra nyitott, gondolkodni képes és hajlandó, önálló véleménnyel és akarattal rendelkező emberek és vannak befolyásolhatóak, tudatlanok, vagy kifejezetten ostobák. Ez utóbbiak jobban kedvelik, ha egy erős kezű atyuska megmondja nekik, mit kell csinálniuk, miről mit kell gondolniuk, mire hogyan kell reagálniuk. Nagy valószínűséggel most éppen azok lógnak szerelmesen a levitézlett kocafocistán, akik előtte Kádáron csüggtek ugyanezzel a hévvel. Mert most benne látják azt, amit régebben Kádárban láttak.

Normális, önálló ember ugyanis nem rajong egy politikusért. Se Orbánért, se Gyurcsányért, se senkiért. Hanem az adott politikus tetteit és szavait összehasonlítja és levonja belőlük a következtetéseit, aminek alapján eldönti, hogy jó, vagy rossz politikusnak tartja-e az illetőt. A rajongás nem egészséges dolog. Elhomályosítja az ember józan helyzetértékelését, torzítja a valóságészlelését. Minden életkorban.

A fotón látható szomorú tekintetű nyugdíjasok talán átlátnak az önjelölt megváltó kártékony személyiségén és mivel már megéltek más korban más diktatúrákat, talán pontosabban felismerik azt a veszélyt, ami az országra les, mint egy fiatal, vagy középkorú ember.

Értem én, hogy szúrja a kommentelő szemét az, hogy a képen három ember szemmel látható módon nem tartozik a nyájhoz, de ez az ő döntésük. Én több olyan idős embert ismerek, akik nem kábulnak el a veretes hazugságoktól, nem ájulnak el a bözsiutitól, sem a kamu nyugdíjemeléstől, de még a rezsicsökkentéstől sem, mert nem odáig terjed az agyi kapacitásuk, hogy gondolkodás nélkül nyeljék az eléjük szórt moslékot.

Az orbáni megvédés, szabadságharc és mostanában már háború levét mindannyian isszuk, mert nem tehetünk mást. Senki nem járt jól vele, kivéve a néhány kivételezett családot, akiknek megéri a szerelem, mert pénzt, földet, trafikot, nyertes pályázatokat, megbízásokat, reklámbevételeket fial. Mindenki más csak szív a folyamatos csatazaj leple alatt szétrabolt ország romjain. Idős is, fiatal is, középkorú is. Csak van, aki tudja ezt és van, aki nem érti, mert az éleslátását elnyomja az indokolatlan szerelem.

Nincs és soha nem volt olyan geci diktátor ezen a világon, akiért ne rajongott volna egy jól körülrajzolható réteg. De ez még nem jelenti azt, hogy kötelező, vagy pláne normális dolog lenne a kritikátlan imádat csupán azért, mert az imádat tárgyában vélik egyesek felfedezni az ő szerencsétlen, többnyire sikertelen kis életük kiteljesedését. Normális ember – akár idős, akár fiatal – ragaszkodik a függetlenségéhez, a sikereihez és hibáihoz, az önálló döntéshez való jogához és nem másvalakitől várja az útmutatást. Normális ember – akár idős, akár fiatal – nem istenként tekint a politikusokra (a miniszterelnökre sem), hanem szolgaként. A politikus (a miniszterelnök is, sőt, ő főleg) az a valaki, aki mindenki érdekében dolgozik, akár a saját érdekeinek háttérbe szorításával is.

Normális ember – akár idős, akár fiatal – nem a propagandának hisz, hanem a józan eszének és ha úgy látja, hogy a szolgája lop, csal, hazudik, akkor elzavarja a francba és nem szelfizik vele vigyorogva. A fotón látható idős emberek valószínűleg birtokában vannak a szellemi képességeiknek és ez látszik az arcukon. Az elvárt rajongás helyett. Van ilyen ebben az országban, nem is kevés. Szerencsére.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.