Augusztus 16,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


Nem az országot védi, hanem a zsákmányát

Egy közülünk. A szomszéd, aki sonkát főz a gyerekeinek és meglocsolja a kicsi unokáját. Nyilvánosan. És a szolgák osztják szorgosan a videót, mert mennyire édes a kicsi, ahogy lekapja a fejéről a sapkát a locsoláshoz és még puszit is ad a nagypapinak. Tényleg édes a kicsi. Édes és ártatlan. Nem ő használja fel a nagyapját arra, hogy meg tudja védeni. Nem az országot, hanem a zsákmányt. A nagypapa használja erre az ártatlan gyereket és a nagypapa szolgái, akiknek attól függ a jóléte és a büntetlensége, hogy mennyi szívet facsar meg a kicsi romlatlansága.

Ne haragudj, kicsi! Nem a te hibád, a nagyapád és a szüleid bűne. Sok százezer nagypapa nem tudta meglocsolni a kisunokáját tegnap. Sok százezer nagymama nem tudott piros tojást adni az unokájának tegnap. Mert az unokák messze vannak. Elmentek innen, elvitték őket a szüleik azért, hogy szabad, méltó életet élhessenek.

Maradtunk azért éppen elegen. Elegen ahhoz, hogy változtassunk. A számtalan hazugság között megbújik egy igazság: ez tényleg sorsdöntő választás lesz. Valóban hosszú-hosszú időre eldönti az ország sorsát az eredmény.

Én nem akarok tovább olyan országban élni, ahol a hozzáértés, az ész kimondottan hátrány. Ahol az ország vezetői tudatlan, primitív tahók, de jól tudnak nyalni és hazudni. Miféle országot lehetne építeni ilyen selejtekkel? Olyanokkal, akik szemrebbenés nélkül okádják magukból a hazugságot csupán csak azért, mert a saját érdekük ezt kívánja? Miféle ország épülhet gyűlöletre és hazugságokra?

A franc akar olyan országban élni, ahol tahó portások, bunkó rezsibiztosok, félanalfabéta megmondóemberek, embertelen egyházi törtetők és súlyosan szociopata bolondok, tudatlanságban tartott szellemi patópálokkal és gyűlölködő ostobákkal közösen akarják megszabni az én jövőmet? A többségnek hazudott kisebbség akarja rám kényszeríteni a frusztrációit, a saját tudatlanságukból és rettegésükből ki sem látó hülyék akarnak dönteni a gyerekeim jövőjéről.

Remélem, nem fog nekik sikerülni. Akárhány cuki kisunokás videót is töltenek fel, akárhány uszító hazugságot préselnek is ki magukból.

Én tudom, hogy bukni fognak, csak az nem mindegy, hogy mikor. Nekem már nincs négy évem arra, hogy ezek tovább lopjanak, az ellenzéki képviselők pedig tovább melegedjenek a Parlamentben. Én nem a főgeci unokáját akarom nézni, hanem a sajátomat (ha majd lesz) átölelni.

Sajnálom, kicsi lány. Sajnálom, hogy amikor majd felnősz és érteni fogod magad körül a világot, nem azzal fogsz szembesülni, hogy nagyapád mennyire bölcs vezető volt, nagyanyád milyen jó asszony volt, a szüleid mennyire becsületes emberek. Neked lesz rossz, pedig te semmiről nem tehetsz. De az a sok százezer gyerek se tehet semmiről, akik nyomorban kénytelenek felnőni, mert a stadionépítés fontosabb, mint a vidék felzárkóztatása. Azok a gyerekek se tehetnek semmiről, akik azért veszítik el nagyszüleiket, szüleiket, mert a foci fontosabb nagyapádnak, mint az egészségügy. És azok a gyerekek se tehetnek semmiről, akik már nem ebben az országban születnek, mert itt kellett az élettér a néhány kivételezett család utódainak.

Aki egy ártatlan gyerekkel kampányol a győzelem reményében, az nem több és nem különb, mint az árok szélén bűzlő szemét. Aki a saját bomlott elméjéhez igazítja egy ország működését, az egy kártevő. Aki ebben segíti őt, az semmivel sem különb, mint a gazdája. Elég volt belőlük, mert nekünk és a mi gyermekeinknek is jogunk van az emberhez méltó élethez. Olyat pedig ezekkel a nyakunkban nem lehet építeni. Változtatni kell. Változtatni fogunk.

De ne gondolja senki, hogy amikor sikerül megroppantani a hatalmukat, hirtelen minden jóra fordul. Kilencedikén sem lehet fellélegezni, mert a neheze akkor jön. Nem tudom, meddig mernek elmenni a hatalom megtartása érdekében, de tippelni tudok: bármeddig. Az életükért futnak (nem a szó fizikai értelmében), mindent meg fognak tenni, hogy visszaszerezzék a többségi hatalmat. Mindent. És nekünk nem szabad engedni.

És ez nem minden. Figyelni kell a kormányt alakító pártokat és nem szabad megengedni nekik, hogy a pártérdekek kerüljenek az ország érdeke elé, de azt sem, hogy az egyes kormánytagok akár a saját pártjuk, akár a személyes érdekeik mentén dolgozzanak. Mert akkor pontosan oda fogunk jutni, ahol most is vagyunk. Azért meg kár küzdeni, hogy egyik pöcegödörből a másikba vergődjünk át.

Nem lesz egyszerű, nem lesz könnyű és nem fog menni egyik napról a másikra. De nincs más lehetőségünk. A geciket el kell zavarni, a bűnösöket el kell számoltatni, a tolvajokat meg kell büntetni. Sajnálom, kicsi lány.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.