Augusztus 16,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Kedves Jobbikkal szimpatizáló barátaim! Én szólók hozzátok, a liberális, migránssimogató, hazaáruló

Drága Sorstársaim a Nemzeti Egyéniségmegfosztó Rendszerben!

Már csak néhány nap és elérkezik a nagy megmérettetés. Mindenhonnan képviselőjelöltek mosolyognak, vicsorognak ránk (ki hogyan érzékeli), a leglehetetlenebb helyeken, sokszor váratlanul bukkannak fel, próbálva befolyásolni a mostanában kivételesen észrevett kisembert.

Gondoltam, a kamupártok mintájára létrehozom a FIBESZ-t, a Filantróp Barátok Egységes Szervezetét, amivel minimum a diszlexiás fideszeseket összezavarom a szavazólapon, ezzel is hozzájárulva nemzeti sorscsapásunk bukásához. Azonban lekéstem a határidőt, így sajnos, ilyen módon nem tudom befolyásolni a választás kimenetelét. Tehát marad az eredeti mód, gyerünk szavazni, de okosan!

Amiért billentyűzetet ragadtam, annak a „végső harc” kapcsán forszírozott össze nem fogás az oka. Szavaim elsősorban Jobbikos szavazótársaimhoz szólnak:

Kedves Jobbikkal szimpatizáló barátaim!

Igen, én szólók hozzátok, a liberális; migránssimogatónak, hazaárulónak, újabban faszszopónak (by Bayer) titulált, ám józan eszét még őrző kisember. Nem titkolom, soha nem kedveltem a Jobbikot, sőt! Számomra szinte minden sugallata taszító, így elhihetitek, Vona Gábor sem tartozik a kedvenc politikusaim közé. Mégis, az a sajnálatos helyzet állt elő, hogy választókörzetemben Őt látom, látjuk magasan esélyesnek a fideszes jelölttel szemben. Ami számomra azt jelenti, hogy bár megerőszakolva magam, szégyenkezve, hogy elveim ellen cselekszem, de bizony április 8-án Vona mellé húzom az X-et az egyéni listán, csakúgy, ahogy összes (szintén baloldali érzelmű) családtagom is. Mindezt azért mesélem el nektek, mert azt az embert igyekszünk győzelemhez segíteni, aki azért nem akar összefogni demokratikus pártokkal, mert szerinte a Jobbik szavazói hánynának ettől a helyzettől, és elpártolnának tőle.

Nos, kedveseim, ne gondolja senki, hogy én és minden bizonnyal nagyon sok társam nem ugyanígy érzünk. Igen, én is hányok, kiver a víz a gondolattól, de attól még betegebb lennék, ha a jelenlegi kormány folytatná a rombolást. Nem akarom újra és újra átélni, ahogy zokogok a repülőtéren a rövid időre hazalátogató gyerekem távolodó hátát nézve, mindannyiszor átélve az elvesztés pokoli gyászát. Nem akarok rettegni, hogy egyházi fenntartású munkahelyemen véletlen kritikai elszólásom, mikor és milyen formában jut olyanok fülébe, akik visszaélnek a hatalmukkal. Nem akarok folyton magánorvost fizetni, mert négy-öt hónap múlva kapnék egyébként időpontot egy vizsgálatra. Nem akarom, hogy az unokám óvodájában idegen emberek fogdossák, emelgessék a kicsiket, felhasználva őket alantas céljaikhoz. Nem akarom, hogy olyan emberek legyenek hatalmon, akiknek csak négyévente egyszer tűnik fel, hogy létezünk. Azt akarom, hogy normális országban éljünk, megéljünk.

Ehhez szükség van minden értelmes, józan gondolkodású szavazóra. Tehát, kérlek benneteket, kedves Jobbikosok, tegyétek ti is félre az ellenérzéseteket, és saját választókerületetekben szavazzatok arra, aki valóban legyőzheti a Sátánt. Ha ez baloldali vagy független jelölt, és ti gyűlölitek még a gondolatot is, szavazás előtt és utána menjetek el hányni, de segítsetek megfékezni ezt a fékevesztett rombolást. A pártlistán kompenzálni tudjátok a döntés súlyát, hiszen ott saját pártotokat húzzátok be, csakúgy, mint mi is.

Segítsünk egymásnak, hiszen itt és most nem ellenfelet kell látnunk egymásban, hanem honfitársakat, akik egy élhető Magyarországot szeretnének. Ezt kérem tőletek, én, az egyszerű kisember.

S.A.  

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.