NEHAZUGGY

Normális fenegyerekek és az aberrált többség

Tamás Róbert | 2018. Március 27, Kedd | 16:53

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,518,800 forint, még hiányzik 481,200 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Nagy ajándéka az életnek az, amikor G. Fodor Gábor (valamint Görgényi Tamás, Fűrész Gábor és Viktor Vincze Attila) interjút készít Kövér Lászlóval, én pedig elolvashatom. Ebből az egy beszélgetésbél jobban megértheti az ember a NER működését, mint több kötetnyi vonatkozó tanulmány átnyálazásából. Harcostársak, vagy más szóval: elvtársak ők. Ugyanannak az erőszakos mechanizmusnak pár fogaskereke. Néhány kicsi és egy nagyobb.

Kezdésnek kölcsönösen hátba veregetik egymást és megállapítják, hogy bizony ők szókimondó fenegyerekek. Mármint Kövér és G. Fodor. És harcolnak kegyetlenül, mert az ellenség támad minden irányból, folyamatosan. Az ellenség az, akinek soha, semmiben nincs igaza, ők a baloldaliak, liberálisok, buzik, nem hívők, transzneműek, világpolgárok, akik nem hisznek istenben (vagy hisznek, csak nem abban, amelyikben kellene), akik elfogadják, hogy ember az is, akinek más a bőre színe, akik tudomásul veszik, hogy vannak melegek, akik pont olyan emberek, mint mindenki más, akik jól érzik magukat Európában és tetszik nekik, hogy színes és gazdag, sokféle nemzet lakja.

Van tehát összefoglaló nevén a jobboldal és a baloldal.

„A jobboldal a normalitás világa, a baloldal meg az aberrációé” (Kövér László)

Ebből a meglehetősen egyszerű világképből indulunk ki. A kormány és a kormányhoz kötődő, közpénzből kitartott portálok és egyéb média a jobboldali, tehát normális, mindenki más baloldali, tehát aberrált. Szerencsére az is kiderült a beszélgetésből, hogy ez nem csupán Magyarországra érvényes, hanem egész Európára, sőt, a bolygó egészére. Vannak a normálisak és az aberráltak.

A normálisak vannak többen. Az ő akaratuk az érvényes, ahogy ők akarnak élni, az a globálisan legitim. Az aberráltak pedig rá akarják kényszeríteni a normálisakra a saját beteg világképüket.

A normálisak természetes dolognak tartják, hogy az aberráltak befizetett adóiból önmagukat tartják fenn, ebből finanszírozzák a normális, jobboldali sajtót, ebből pénzelik a normális, jobboldali portálokat, ebből a pénzből gazdagodnak a normális, jobboldali politikusok és azok családtagjai, és természetesen az aberrált baloldalnak ebbe nincsen beleszólása.

A normális jobboldalnak bármikor jogában áll aberráltnak titulálni mindazokat, akik nem tartoznak a szekértáborhoz, hiszen ők vallásosak, abban hisznek, hogy a nő helye a konyhában van, a melegek fertőző betegséget hordoznak, aki nem jobboldali, pontosabban nem fideszesjobboldali (ez külön szekta), az direkt fiúnak neveli a lányát, lánynak a fiát, sőt, az elvetemültebbek át is operáltatják a gyereküket és önmagukat. Mert aberráltak.

A baj csak az, hogy valamiért – habár ők vannak kevesebben – mégis az aberráltak vezetik az országokat, ők vannak túlsúlyban a médiában, ők hozzák a döntéseket, ők töltik be a vezető pozíciókat, ők írják az újságokat, lényegében mindenhol ott vannak és minden az ő kezükben van. Pedig a nép, főleg Kövér László és G. Fodor Gábor nem akarja ezt, nem akarnak így élni. Vagy úgy.

Mert ők azt szeretnék, ha ők mondhatnák meg, ők dönthetnének, ők irányíthatnának. De ez valamiért sehogy nem megy nekik. Akkor sem, amikor kétharmaddal kormányon voltak, akkor sem, amikor már nem volt meg a kétharmad és most sem, amikor sorra derülnek ki a korrupciós ügyek. Sőt, egy országot meglopni nem korrupció, ha a kormány csinálja, hanem szabadságharc. Az adófizetők pénzéből propagandamédiát fenntartani nem szemétség, hanem a normalitás csúcsa. A közpénzből fenntartott propagandistáknak tele pofával ócsárolni azokat, akiknek a pénzéből élnek, jobboldali normalitás.

Már csak azt kellene megfejteni, hogy miért is az aberráltak vannak túlsúlyban mindenhol a normálisokkal szemben. Segítek.

Nem attól aberrált valaki, hogy azt egy politikai megélhetési réteg annak nevezi. Kövér László szava annyit számít ebben a kérdésben, amennyit G. Fodor véleménye. Semennyit. Az emberek úgy általában – nem csak Magyarországon, hanem máshol is – szeretnek szabadon élni. Nem tartanak igényt arra, hogy korlátozott szellemi képességű, ám korlátlan önbizalmú illetők megszabják nekik, hogyan éljenek, miként gondolkodjanak, miről mi legyen a véleményük, kit szeressenek és kit gyűlöljenek.

Azt főleg nem viseli jól a többség – az aberráltak – ha ezek az illetők a nagyobb jóra hivatkozva megpróbálják ketrecbe zárni, kihasználni és kifosztani őket.

Az a helyzet, hogy az emberek nem hülyék. Mármint a többség. Aki pedig nem hülye, az pontosan látja, hogy mi történik. Orbán körének gazdagodása – Kövér szeret ugyan tisztakezűként megjelenni, de ez csak azért lehetséges, mert van egy Szilárd nevű testvére, aki a kezdetek óta részt vesz a Fidesz pénzügyi kavarásaiban -, a pénzért írt propagandaanyagok, a hatalom érdekében szított gyűlölet és megosztás működik ugyan egy darabig, de aztán összedől a rendszer. Mégpedig azért, mert az emberek többsége normális. Akkor is, ha a normalitást most a maffia átnevezte aberrációnak. Sajnálom srácok, ez van. Azért érzitek elnyomva magatokat, mert ti vagytok kevesebben. Azért érzitek üldözöttnek magatokat, mert ti is tudjátok, hogy amit tesztek, az bűn, a társadalommal szemben bűn. És azért féltek, mert tudjátok, hogy egyszer ezért felelni fogtok. Amikor ez bekövetkezik, akkor áll helyre a világ rendje. De nyugi, akkor is nyugodtan járhattok templomba, senki nem fogja meggátolni. Mindenhol, még a börtönben is van erre lehetőség.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!