November 19,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Mondja Lázár úr, nem cigány maga?

Mondja Lázár úr, nem cigány maga? Csak azért kérdezem, mert gyanús nekem az arcbőrének a színe. Kirí a magyar főváros szép, ezeréves hagyományú fehéremberei közül. Nem is beszélve az Országház épületéről, a kimondottan fehérfajúak számára alkotandó törvények megszentelt templomáról. Visszatetsző az ön bőrszíne egy ilyen környezetben, amit kimondottan európai fehéremberek laktak eddig, Európában született, a keresztény hagyományok alapján nevelkedett kultúrnépek. Mondja Lázár úr, nem érzi úgy, hogy máshol volna a helye? Nem érzi magát kényelmetlenül ennyi fehérbőrű ember között?

Elgondolkodhatna Lázár úr azon, hogy a főnökével együtt, aki ugyancsak cigány lehet, mert csak azok képesek ennyire fenekedve gyűlölni a saját fajtájukat, szóval a cigány főnökével együtt jobb lenne maguknak Miskolcon, az ottani migránsok között, akiket tömegével telepítettek be annak idején. Akikről persze tudjuk, hogy valójában cigányok, csak a maga főnöke, Lázár úr, olyan elképesztően gyáva, hogy nem meri kimondani ezt a szót, ami persze valamennyire érthető, nyilván eszébe jut a saját származása, a cigányok a felmenői között meg nyilván maga, Lázár úr, maga mint cigány ugyancsak eszébe jut. Nem akarja megsérteni. Mert azt azért tudjuk, hogy hiába cigányok maguk mind a ketten, azért azt tudják, hogy az sértés, ilyet mondani, hogy valaki cigány. Igaz, Lázár úr? Maga is tudja, ugye, hogy Bécs X. kerülete azért olyan riasztó magának azzal a sok eltérő színű emberrel(?), mert az a látvány már önmagában sérti a finom fehérfajú ember szépérzékét. Csak azt nem értem, hogy akkor a magáét miért, hiszen maga is cigány, ugye Lázár úr.

Nem szívesen szólítom a nevén, mert bizonyos, erősen jellemhibás emberek nevét nem szoktam leírni, de most a jobb érthetőség kedvéért kivételt teszek: mondja Lázár János, mit szólna egy ilyen íráshoz? Mondjuk például felolvasva, bele egy videokamerába.

Megsértődne, mert maga nem is cigány? Mint a kollégája a 8. kerületben, aki felháborodott, mert buzinak nevezték, pedig a saját állítása szerint nem is buzi, úgyhogy megsértették. Pedig nem is azt mondták neki, hogy rohadt buzi, mint ahogy én most nem is büdös cigánynak neveztem, csak egyszerűen cigánynak.

Na? Mit szólna?

Nem vagyok szakértő, nem tudom megállapítani valakiről, hogy cigány-e. Csak azt tudom, mit érez egy cigány, amikor lecigányozzák. Két barátom volt életemben, mind a ketten meghaltak. Egyikük kiment előttem egy kapualjból, és hosszú géppisztoly sorozattal tisztította meg az utcát, hogy én a másik irányba el tudjak futni fegyvereket szerezni, másikuk belökött egy szobor mögé, mert hamarabb vette észre a kiforduló tankot, mint én – ő már nem tudott utánam jönni. Mind a ketten cigányok voltak. Nekem aztán már nem lett több barátom, Lázár úr. Tőlük tudom, mit érez egy cigány, amikor lecigányozzák, azért tudom, mert ott a 8. kerületben több proli élt, mint cigány, és azok gyűlölték a cigányokat. A prolik, érti, Lázár úr? A házban, ahol laktam, volt néhány régivágású úriember is, a Diamanték például meg a Filserék, jó a hallása, Lázár úr, utóbbiak nemcsak úriemberek voltak, hanem zsidók is, na ők nem gyűlölték a cigányokat. A prolikat sem. Ők senkit sem gyűlöltek. Egy bizonyos civilizációs szint felett ugyanis az ember nem gyűlöl. Bőrszín alapján kiváltképpen nem.

Szép öltönyt és vasalt inget húzni bárki tud, jó autót vezetni is, ezektől maga, Lázár úr még nem lesz úriember. Újvágású sem. Az úriemberség ugyanis más fogalom, mint amit maga, Lázár úr felfogni volna képes. Úriember például nem lop. Sem nagy, sem kis tételben, én már a maga látványos rablásait szemlélve is pontosan tudtam, hogy reménytelen eset, de ez a bőrszínnel való előállása így is meglepett.

Azt hittem, Lázár úr, hogy maga egy jobb sorsra érdemes cigány.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.