Április 23,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Én egy bátor pártra szavaztam volna

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,462,800 forint, még hiányzik 537,200 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szavazni fogok április 8-án

Nem jó szívvel de szavazni fogok. Azok közé tartozom, akiknek ma nincs pártja.

30 éve minden politikai oldal és azok pártjai az ígéreteken kívül nem voltak képesek semmit sem csinálni. Ugyanis,  – látva, honnan hová jutott az ország -, nyugodt szívvel kijelenthető, hogy rosszabb helyzetben van, mint volt 30 évvel ezelőtt. Az adóssága az egekben, a munkának elenyésző a hozzáadott értéke, az oktatás, az egészségügy helyzete sokkal, de sokkal siralmasabb, mint volt 30 éve. A vidék Magyarországa lassan eltűnik a ködben. Elnéptelenedő falvak, szegénységbe és nyomorba taszított néptömegek. A cigányság integrációja ismét – mint mindig – kudarcba fulladt. Szegregált oktatás, kirekesztő politika. Elvándorló tömegek. Vissza ismét a múltba. Az ország nem volt képes levetkőzni az urambátyám mentalitást, a mindenki megvehető és minden elv, érték eladó, elárulható,  ha elég pénzt kínálnak fel érte hozzáállást. Az irigység a kivagyiság, a vakok, süketek és nem beszélők országa vagyunk. A nép mély apátiában, oldalak harcolnak oldalak ellen, a frontvonalak megkeményedve, esély sincs a változásra, a kiegyezésre, a megállapodásra, hogy végre mindenki számára ” First” prioritás legyen az ország érdeke, jövője. Kerítést építünk ismét a határra, falakat húzunk fel egymás közé, továbbra is őrizve a magyar hagyományokat, magyar magyarnak ellensége újra, és továbbra is. Mondhatnám: „egy dobra vert ország!”, de ez nem lenne igaz. Mert valójában a múlt bilincsében élő ország.

Elmegyek szavazni.

DE!

Nem szavazok majd a Jobbikra és a Fideszre sem.

Igazából nem szavaznék az ellenzék egyetlen pártjára sem, de mivel a regnáló kormányt el kell zavarni a börtön felé, ezért majd valamelyik ellenzéki demokratikus pártra fogok szavazni.

Igazából arra a pártra szavaztam volna, amelyik képes lett volna utcára vinni tömegeket mikor iPadon új alkotmányt kreált ez a kormány. Önhatalmúlag, arra hivatkozva, hogy felhatalmazta rá a nép. Vagy arra, amelyik 2015-ben képes lett volna teljes mellszélességgel kiállni a kerítés építés ellen. Bátor alternatíva lett volna a Fidesz gyűlölködő, bezárkózó politikájával szemben. Egyetlen ilyen bátor párt sem volt, amelyik érthetően és világosan képes lett volna elmagyarázni és beleállni a történetbe, hogy miért nincs szükség kerítésekre. Mert valójában semmi értelme sem volt és ma sincs. Egy mementó, ami nem kellett volna, ha van másik alternatíva. A kerítés, a falak a gyávák mentsvára. Csak azért hozzák létre, mert gyávák szembenézni a nehézségekkel a megpróbáltatásokkal. Egyszerűbb kerítést vagy falat építeni. Nem old meg semmit, de kétségkívül egyszerűbb. És drágább. Mert valójában mit is oldott meg a kerítés? Semmit. Elterelte a forgalmat másfelé aztán meg kis idő múlva megszűnt az ok, amiért építették. Ma elenyésző számú ember próbál meg bejutni az országba. Annak a kevésnek a kezelése töredéke lenne pénzben  a kerítésre és az  őrzésére fordított pénznek. Bátran mernék fogadni arra, minden kockázat nélkül, ha menedéket adnánk holnap 10.000 menekültnek, az engedély megadása után már délután nem lennének az országban. Mert ide nem akar menekülni senki. Innen inkább elmenekülnek még a magyar emberek is.

Szóval én egy bátor pártra szavaztam volna. De ma ilyen nincs.

Ma ismét, mint az eltelt 30 évben, ígéret cunamikkal árasztják el az országot a pártok. Pont, mint 30 éven keresztül mindig.  Vajon ismerve a múlt történéseit, melyiknek hihető el, hogy ha hatalomra kerül meg is tudja valósítani őket, mikor a bátorságáról egyik sem híres? Melyiknek lehet elhinni, hogy képes lesz akár csak töredékét is mindannak az ígéretnek megvalósítani, amit több száz oldalas programokba öntött?

Őszinte leszek. Én egynek sem hiszem el. Nem azért, mert nem jók a programok. Jók. Nincs is nagy különbség az egyik és a másik között. Ha csak ezen múlna, bármelyik jó döntés lenne. Csak mindegyikből hiányzik a bátorság. A hit, a kitartás. Könyörgést látok. Szavazz rám ezért meg azért! De semmi több. Igaz eddig sem volt. Eltelt 8 év ebben a Fidesz által felépített nemzetrablásban és nemzetrombolásban. Erőtlen hangok, gyenge kiabálások. Aztán a csend. Gyáva megalkuvások. A tettek mutatják, hogy valójában senki sincs, akire jó szívvel szavazna az ember.  Jól látszik, hogy a nép valójában egyikben sem hisz. Nincs vezető, akiben hinne. Mert bármily furcsa is, a magyarnak vezető kell. Addig mindenképp, amíg meg nem tanul élni demokráciában. Egy jó vezető kell és nem egy Orbán Viktor.  Mutatja ezt az eltelt 8 év összes közvéleménykutatása. Az is látszik viszont, hogy a népnek kezd fogyni a türelme. Megmutatta ezt Hódmezővásárhely. De ez az egy siker nem általánosítható országosan. Persze, tudom. Összeállhat 106 helyen az ellenzék. Nem is kell 106 helyen. Talán mert a nép többsége kormányváltást akar, még győz is majd az ellenzéki oldal. És utána? Megint várjuk majd egy Fidesszel ellenzékben, hogy teljesüljenek az ígéretek? Amikor nem látszik a bátorság, hogy ezek képesek egy új országot építeni? Ha csak annyi történik, hogy leváltjuk a Fideszt, igazából nem csináltunk semmit. A frontvonalak maradnak. Bebetonozva. Mert most senkinél nincs ott az a kőtörő, amely képes lenne lebontani a falakat. És csak egy apró, ám nem jelentéktelen emlék. Emlékezzen mindenki, mi volt, amikor 8 évig a Fidesz volt ellenzékben. Ehhez az emlékhez még mindenki tegye hozzá, hogy most majd minden a kezükben lesz és még egy darabig marad is.

Kellene egy igazi demokratikus vezető, egy valódi népszolga. Akiben bízhatna a nép, aki mellé bátran oda lehetne állni, akinek elhinné végre  a nép, hogy igen, vele tűzön-vízen át képesek leszünk. De ilyen ma nincs.

Elmegyek szavazni. Szavazok majd valamelyik pártra, egyéniben meg a legesélyesebbre a körzetemben. Rajtam nem fog múlni. De tudom, hogy bármi is lesz, csak megint eltoljuk kicsit odébb a valódi rendszerváltást. Kicsit nem lesz majd olyan büdös, kicsit talán még élhetőbb is lesz az ország. Kicsit Lehet. Talán.

Maradnék tisztelettel még mindig 🙂

Czotter József   

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.