Június 25,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Sok minden kiderül a hódmezővásárhelyi választásból

Kifejezetten irritáló látni, amikor minden kis belpolitikai ügyre a bal- és jobboldal (különböző időben persze) végítéletet kiált és sorsdöntő dolgokról beszél. Nem tudom észrevettük-e, de a rendszerváltás óta nem volt olyan választás, ahol az illetékes honatyák ne használták volna a “sorsfordító” vagy a “sorsdöntő” kifejezést. De valóban olyan nagyot fordul az ember sorsa, ha mindössze annyi változik, hogy az egyik korrupt kormányt felváltja egy másik? Tudjuk a választ.

A hódmezővásárhelyi időközi választás viszont ilyen: a választópolgárok nemcsak a polgármester személyéről döntenek. Döntenek arról, szeretnék-e egy következő választás alkalmával a saját nevüket a politikai szekértáborok által akár saját indíttatásból, akár megrendelésre készült szórólapokon látni? Szeretnék-e az osztálypénz mellett a vécépapírt, a krétát és a takarítók munkabérét is fizetni? Szeretnének-e beállni abba a hosszú sorba, melynek végeláthatatlan messzesége könnyen megtéveszt bennünket, azt a hazug illúziót keltve, hogy a nép egyet jelent a Fidesz szavazóval? Szeretnének-e egy olyan országban élni, ahol mindaddig fejsimogatásban részesülnek, amíg a megfelelő kottából játszanak?

Legyünk tisztában a realitással, bizonyára az a nyolcezer szavazó, aki Almási Istvánra adta a voksát néhány évvel ezelőtt, nem szívódott fel pont abban a városban, ahol a Fidesz népszerűsége mindig az egekben volt. Az sem elhanyagolható tényező, hogy a Jobbikra és az ellenzéki összefogásra adott 2-2 ezer az átlaghoz képest is egy nagyon kicsi szám. Így vág neki a harcnak Márki-Zay Péter, kinek személye Orbán Viktor legrosszabb rémálmát testesíti meg.

Egy kiábrándult Fideszes, hétgyerekes keresztény jobboldali, egyetemi oktató.

Mondataiban tükröződik az a fajta konzervativizmus és jobboldali gondolkodás, melyet az őszödi beszéd és a zavargások után kialakult kormányváltó hangulat közepette ígérgetett Orbán Viktor. Ezek voltak azok az ígéretek, amik először 2010-ben hatalomba juttatták, majd ’14-be ott tartották, hogy napjainkra felelős politizálás helyett magát és kormányát lázadónak titulálva harcoljon képzelt ellenségekkel, miközben még csak el sem rejtett strómanjai segítségével szétlopja az országot.

Bármi is fog történni, egy hatalmas főpróba és tanulság lesz a végeredmény.

A legtöbb ellenzéki különböző válaszokat fog adni, ha arról kérdezik őket, hogy mit utálnak a legjobban a Fidesz-KDNP kormányzása alatt. A lista hosszú, de elöl lenne a sajtószabadság korlátozása, a kivándorlás, az egészségügy és az oktatás kezelése (azaz nem kezelése), de ami engem, a szabadságát féltő magyar és európai polgárként szintén nagyon elkeserít az előbb említettek mellett, az a másként gondolkodók szabályos irtása. Maga Márki-Zay Péter is másként gondolkodik. Voltak olyan idők, amikor nem gondolkodott másként, akkor nem is volt ellene lejáratókampány, sőt, imázsromboló szórólapok sem.

Másként gondolkodnak azok az emberek is, akik felkerültek arra a papírra. A kormány határtalan pénz- és hataloméhségének az a közvetlen következménye, hogy 2018-ra, majd ’19-re és évről-évre egy egyre paranoiásabb Fideszt kapunk, ahol nemcsak a Márki-Zay Péterhez hasonló emberek fellépésétől, hanem a közértben dolgozók véleményétől is rettegni fognak.

M. Richárd 50 ezer forintos bírság fejében házi őrizetben maradhat.

Az Elios 2010 és 2017 között 80 közbeszerzést nyert el.

2016-ban egy főiskolai végzettségű tanár csak az átlagbér 80 százalékát keresi.

2008 és 2015 között négyszeresére nőtt a foglalkoztatottak száma a közmunkások között.

Tiborcz István két szállodát vett a Balatonnál.

Csak néhány hír az elmúlt három-négy napból. Használnék szavakat, de túlzás nélkül olyan szintre jutottunk, hogy erre egész egyszerűen nincsenek.

A hódmezővásárhelyi választás jelöltje minden bizonnyal alkalmas arra, hogy megválasszák. Persze nem lehet megmondani, de az eddig látottak alapján úgy gondolom, felelősen, demokratikusan végezné a munkáját. A jelölt tehát megvan. Most már csak az a kérdés, fontosabb-e most a vásárhelyi lakosoknak és a magyar társadalomnak április 8-án néhány beígért felújítás, a “migránsok” távoltartása és a Soros György elleni háború, mint az omladozó vakolat a kórházak falain vagy az, hogy a tanárok és a diákok együtt súrolják a padlót az iskolákban, mert nincs pénz takarítóra?

F.A.

 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.