Október 18,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Ennyi ostoba, félig se művelt, hazug sutyerák ritka egyetlen kupacban

A helyzet drámai, de legalább minden nappal romlik. Mintha a kormánypárt teljesen elveszítette volna a lába alól a talajt – pedig már azt is a nevükre íratták régen – és az eszelős kapkodásban kizárólag még nagyobb hülyeségekkel képesek megfejelni a saját, előzőleg véghezvitt hülyeségüket. Önmagukra licitálnak. Hogy ennek mi lesz a vége, azt nem tudnám megmondani, de az biztos, hogyha nem az én bőrömre – és mindenki máséra is – menne a dolog, nagyon remekül tudnék szórakozni ezen a tragikomédián.

Az rendben van, hogy mindenkit kizavartak kampányolni, aki élőnek látszik és tud mozogni. Nógrádi György főállású biztonságpolitikai szagértő (ugyanott saját gyártású könyve megvásárolható) egy pestszenterzsébeti fórumon azt mondta, azért nincs még a határon kiadva a tűzparancs, mert nem akarják, hogy nekik menjen a sajtó. Mármint a kormánynak, gondolom. Az első haláleset még nagy médiavisszhangot fog kiváltani, arra nekik nincs szükségük. Majd ha máshol lelőnek pár migránst, akkor már itt is lehet, addig türelem, drága fideszes szurkolók.

Fazekas Sándor – aki ismeretlen okból mezőgazdasági miniszterként rombol jelenleg – Csepelen tartott gazdafórumot. Rendkívül sok termelő lehet azon a környéken, ez kétségtelen. Például Németh Szilárd, aki szintén részt vett az eseményen, de ő legalább a macskabaglyok szexuális életét szorgosan tanulmányozta, tehát mondhatni, hogy otthon van a természetben. Fazekas arról igyekezett meggyőzni a néhány megjelent aggkorú szurkolót, hogy amennyiben nem a Fidesz győz a választáson, többet nem lesz ám finom csirkefarhát vasárnap ebédre, mert Soros György kötelezővé fogja tenni a rovarfogyasztást. Meg a mesterséges húst. A rovarokat ismerjük – bár némelyik fővárosi lakótelepen áldásos lenne, ha a lakók elkezdenék elfogyasztani a csótányokat, de ez csak a magánvéleményem – a mesterséges húst pedig úgy kell elképzelni Fazekas miniszter úr szerint, hogy zsákmányolnak valahonnan egy sejtet – például akár Einstein agyából is – és azt elszaporítják, ameddig sok lesz belőle és már mehet is a hentesboltba. Bizony. Én nem tudom, mennyi igazsága lehet a természeti népeknek akkor, amikor úgy hiszik, az ellenség bizonyos alkatrészeit elfogyasztva szert tesznek annak képességeire, például az agyvelőtől olyan okosak lesznek, mint annak előző tulajdonosa volt, de ha egy morzsányi valószínűsége is van annak, hogy ez így történik, akkor a politikusainknak ingyen kellene osztani Einstein agyát. Egyék nagykanállal, reggel, délben, este. Hátha.

Nemzetünk vezére Egerben árulta a portékát. Annyira a nép egyszerű gyermeke lett hirtelen, hogy saját kezűleg csöngetett be mit sem sejtő családokhoz, ahol véletlenül pont otthon volt mindenki a kutyától a dédiig bezárólag és mindenki ünneplőben sorakozott fel a nappali közepén. Sőt, a puritán miniszterelnök összeborult egy  sakálrészeg köztisztasági dolgozóval is. A győzelemért mindent.

A kormánypárt szellemi zászlóvivőinek legszimpatikusabb példánya, Deutsch Tamás nem kukásokat ölelgetett, hanem interjút adott a Magyar Hírlapnak. És ott elmesélte, hogy a migránssimogató álcivil álliberális ellenségek azért rettegnek a nyilvánosságtól, mert attól mindenki retteg, akinek takargatnivalója van. Én meg arra gondoltam, hogy ehhez vajon mit kell szedni és milyen sorrendben? Abban az országban, ahol mindent titkosítottak már hetven évre előre és visszamenőleg is, ahol a választott politikusok, a kinevezett állami vezetők, miniszterek és a miniszterek elnöke is bujkál a sajtó elől, nyilvános vitára nem hajlandó, még a közpénzek költése is titkos, ott miről beszél ez a szerencsétlen? Ki fél mitől?

Ahogy így végignéztem a kínálaton, elég elkeserítő kép tárult a szemem elé. Ennyi ostoba, félig se művelt, hazug sutyerák ritka egyetlen kupacban és ha ehhez hozzávesszük, hogy már csak ilyenek maradtak a kormány közelében, elég sötét jövő elé nézünk, ha nem változtatunk a dolgokon.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.