Április 23,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


Ügyeletes hülye

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,462,800 forint, még hiányzik 537,200 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szerintem ez rendes poszt a Fideszben. Vagy a kormányban. Vészhelyzetben – főleg választás előtt – előtérbe tolnak valakit, aki onnantól kezdve felfogja a pofonokat. Boxzsák, vagy valami ilyesmi. Nem mondom, hogy olyan alkalmazottat keresnek, akinek nem sérül az agya akkor sem, ha feszt a fejét ütik, mert ez nem szempont. Vagyis mindegy. Nem kell válogatni.

Volt már L. Simon Lászlónk. Egy időben ő értett mindenhez, a paksi erőműtől a barackmag élettani hatásáig. Vitte a balhét szorgosan a borászatához épített úttól kezdve a kedves naccsosasszony fitneszedzőből nemzethy termelővé fejlődéséig. Aztán – amikor már semelyik irányból nem fért rá több – ügyesen eltüntették szem elől. Lett valami baja? Nem. Emlékszik még rá valaki? Alig.

De volt nekünk Budai Gyulánk is, aki hasonló szerepet töltött be egy időben. Ő naponta fújta fel magát, igyekezett felérni a rendszeresen szarul beállított mikrofont és mondta a hülyeségeit zsákszámra. Aztán, amikor már rá sem fért több, szépen elment dinnyét kóstolni, aztán meg kaviárt enni. Most időnként előbukkan, mint kakukk az órából.

Aztán volt nehéz időszaka Rogán Antalnak is. Hol a kedves feleségével kánonban, hol egyedül, de vitte a balhékat szorgosan. Amikor megtelt, úgy eltűnt, mint egy értékesebb aranyóra a zsúfolt villamoson.

De beszélhetnénk Fekete Györgyről a művészeti akadémiájával, vagy – plánefőleg – Kerényi Imréről is. Kerényi az igenronda festményektől kezdve az alaptákolmány asztaláig, a nyílt színi buzizástól az egetverő baromságokig szintén oda tartotta kicsiny orcáját a népharagnak, majd őt is betolták az árnyékos pincébe, pihenjen szépen.

Habony Árpádra emlékszik még valaki? Ő az, akiről nagyon hirtelen nagyon sok minden kiderült. Szinte egyszerre volt számtalan irritáló akciója. Ő is eltűnt mára? Szinte nyomtalanul.

De Tarlós István is feltűnt már ebben a szerepben, ahogy a tekes Hajdú, Bakondi, Nógrádi. Vagy még régebben Selmeczi Gebriella és akkor egészen biztos, hogy sok név be sem ugrott hirtelen, mert szélsebesen felejtek én is.

Ez egy igen bevált taktika, hogy mindig kilöknek valakit a napfényre, az szépen állja a pofonokat, a többiek pedig háborítatlanul viszik a szajrét, ahol érik.

Úgy nézem, most Németh Szilárd került sorra. Jó kis ütésálló feje van neki, bírni fogja a választásig. Az már csak két hónap. Az egyik egetverő baromságot húzza a másikra. Rá irányul minden figyelem, nem ok nélkül. És rá zúdul minden düh, teljes joggal. Beleáll mindenbe, amivel provokálni lehet, magára húzza a figyelmet. Mert el kell kenni a szart a háttérben. Szokás szerint.

A sorosozás, Szél Bernadett, a bizottságból a kirohanás, a teljesen védhetetlen nyilatkozatok és sajtótájékoztatók árnyékában elsikkad Tiborcz István üzleti sikereinek sora, a Kínától felvett bődületes hitel és az a tény, hogy erre megint mi fogunk ráfaragni. Alig esik szó Orbán és Putyin világraszóló barátságáról és közös üzletéről, az Orbán, Lázár, Szijjártó, Rogán családról, Kósa szerető édesanyjáról, a kórházi fertőzésekről, a plafonból potyogó patkányokról, az orvoshiányról, az oktatás gondjairól, az egyháznak átjátszott közvagyonról, a veszettül gyűlölt, de sehol nem látható migránsokról, az ország folyamatos lerohadásáról.

Most mindenki Németh Szilárdra fókuszál és ez így is lesz még néhány hétig. Ameddig az urnákhoz lehet terelni a híveket. Vagy pedig addig, ameddig bizonyossá nem válik, hogy nem teljesen stabil a Fidesz győzelme. Mert akkor, akár az utolsó pillanatban is lehetőség van valami geciségre. Nemzetbiztonsági okokra, Soros Györgyre, Brüsszel, a migránsok, vagy a pirézek támadására hivatkozva. Ne felejtsük el, hogy ezek a figurák nem egyszerűen hatalmon akarnak maradni, hanem az életükért futnak. Nem fizikailag, mielőtt valaki elkezd hörögni. De nem bukhatnak, annak az árát már nem tudják megfizetni. Ha mégis buknak, nem ellenzékbe kerül a legtöbb, hanem börtönbe. Ennek elkerülésére nem túl nagy ár valakit kitenni a viharba. Majd visszamehet a melegbe, amikor elcsitultak a kedélyek és meg fogja kapni a jutalmát, amiért kitartóan eljátszotta a villámhárító szerepét.

Ezt az előadást látjuk most, véleményem szerint. Nem kellene bedőlni neki.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.