Szeptember 19,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Nem lehet megzabálni, nem lehet Erzsébet-utalványokban, rezsicsökkentésben, csirkefarhátban, sem migránsok által megerőszakolt keresztényekben mérni

Nem dicsőség, de nem is szégyen: nem vagyok jogász. Sem sufni-, sem másmilyen. Úgyhogy idepakolom a mai jogi borzasztót, beszéljük meg ezt a dolgot, mert az az érzésem, hogy a kormányzatilag vezérelt arrogáns, hazug népnemzeti hülyének nézés új szintjeit másszuk meg éppen az egyre sötétebb jövő árnyékában:

Kétséges, hogy pontosan mire jut majd Judith Sargentini európai parlamenti képviselő, aki a magyar jogállamiság helyzetéről szóló jelentést készíti (amely jelentés alapján dől el, hogy megindítják-e az uniós alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárást Magyarország ellen – szerk.), hiszen a jogállamiság, mint definíció nem szerepel semmilyen uniós szerződésben.

Ezt az elképesztően alattomos dumát bizonyos Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója ma reggel a Migráns1 közpénzcsatornán.

Nem mellékes zárójel: az Alapjogokért Központ az az abszolút nemzeti szuverenitásban hívő, konzervatív intézet, amely a kormány legtöbb lépését közjogi értelemben jónak tartja, amelyet a Polgári Magyarországért Alapítvány, azaz a Fidesz pártalapítványa finanszíroz, amelynek vezetője 2014-ben maga írta le és ismerte be, hogy a kormány védelmében és segítségére hozták létre a kócerájt, amelynek vezetője legutóbb Szijjártó Péter jogállamisággal kapcsolatos, sűrű migránsozással mellékvágányra terelt európai parlamenti meghallgatásán védte foggal-körömmel és ordas mellébeszélésekkel a kormány becsületét, de amelyik minden alkalommal kikéri magának, hogy őket kormányközeliként emlegessék.

Nos, ez az állítólag elemző, aki láthatóan pont olyan remek szakember, mint a Fidesz-kormány miniszterelnökkel, tokkal és vonóval együtt, azt állítja: ennek tükrében félő, hogy bármire azt lehet mondani, szembe megy a jogállamisággal, ami az adott képviselő ízlésének nem megfelelő, ráadásul a vizsgálatok, amelyek Magyarországgal szemben zajlanak, inkább politikai szempontokat tartalmaznak.

A műsorban felidézték, hogy Judith Sargentini találkozott a Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselőivel. És ez valóban így igaz, legalább ezen a ponton nem hazudtak bele a pofánkba: tegnap már Hidvéghi Balázs pártkommunikátor, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, de maga a toporzékolási miniszter is óbégatott: Soros, Soros embere, Soros-szervezetek, politikai támadás, színház, a Magyarországot elítélő jelentés már kész is van, választások előtt nem véletlen, mindmeghalunk.

Törcsi kartárs továbbá azt is mondta, valószínű, hogy ezek a civil szervezetek képviselik azt a véleményt a magyar közjogi helyzetről, amelyik illeszkedik a Magyarországgal szemben kritikus más EP-képviselők véleményéhez.

Ugyanaz a prekoncepció, ugyanaz az előítélet mozgatja őket, mint a Magyarországon tartózkodó Judith Sargentinit.

Akkor lefordítom: mivel a jogállamiságot nem lehet megzabálni, nem lehet Erzsébet-utalványokban, rezsicsökkentésben, csirkefarhátban, migránsok által megerőszakolt keresztényekben mérni, a kormány, illetve csatolt szervei és nyúlványai kitalálták (nem most), hogy bármit lehet ezzel kapcsolatban hazudni. Például azt, hogy az EU-nak kábé semmi köze a jogállamisághoz, ez egy homályos kamu duma, nincs definiálva, hogy mit kell ezen érteni, tehát nem létezik. És ami nem létezik, azt nyilván nem lehet számonkérni senkin. Pláne nem a szuverén magyar kormányon.

Ha jogászok olvassák ezt az írást, legyenek oly kedvesek felvilágosítani engem, hozzá nem értőt, hogy is van ez? Én úgy tudtam eddig, hogy a jogállamiság az Európai Unió egyik alappillére. Más szavakkal: az Európai Unióról szóló szerződés2. cikke szerint a jogállamiság az EU egyik alapvető értéke. Nem levegőbe beszélésileg, hanem konkrétan. Ez egyebek mellett azt is jelenti, hogy mind az EU-t, mind pedig az összes EU-tagországot törvényes keretek (normák és folyamatok) mentén vezetik és kormányozzák, amely törvényeket egyesek és mások nem saját hatáskörben, önkényesen, eseti döntések alapján hoznak meg, hanem rögzített jogi eljárások alapján.

Ez továbbá azt is jelenti, hogy a jogállamiságnak igencsak konkrét jellemvonásai, kritériumai vannak, amelyek vagy teljesülnek, vagy nem teljesülnek egy adott országban. Márpedig ha valaki azt üvölti bele a vigasztalan magyar pusztába, hogy a jogállamiság szabadon értelmezhető, mert sehol nincs leírva, hogy pontosan mit jelent, az nem csupán pofátlanul hazudik, hanem azt is állítja, hogy:

  • igenis születhetnek önkényes döntések a jogszabályokkal összhangban álló döntések helyett;
  • hogy le van szarva, hogy a bíróságok/törvények előtt minden polgár egyenlő-e, vagy nem egyenlő;
  • hogy lehet olyan alkotmányt alaptörvényt fércelni, ami nem az alapvető emberi jogokra épül;
  • hogy a hatalommal felruházott mindenkori elit simán a jog felett állhat, ha úri kedve úgy tartja;
  • és hogy az önálló, független, egymás fékeiként és ellensúlyaként működő hatalmi ágak létezése nem alapvetés.

És azt is állítja, hogy mindezzel kurvára semmi baj nincs, mert Soros, mert politikai támadás, mert báncsák a magyart. Tudom, hogy elcsépelt a példa, de sajnos változatlanul helytálló. Hitler óta tudjuk: attól, hogy valaki úgynevezett demokratikus választáson nyerte meg magának a hatalmat, az önmagában nem jelent semmiféle garanciát arra, hogy ott, abban az országban a jog érvényesülni fog, és a demokratikusan megválasztott hatalom demokratikus úton leváltható.

A magyar kormány vastagon bebizonyította, hogy bármikor képes korlátozni, eltiporni, a jog fölé emelkedni és közben a demokratikus megválasztására hivatkozni. Többek közt ezért van az, hogy az Európai Bizottság 2014-re eszmélt rá (vagy legalábbis úgy tett, mintha eszmélne): a jogállamiság kritériumait egyesek úgy szarják le, mintha nem is lenne, ennek okán fogadták el a jogállamiság elvének Európai Unión belüli megóvására szolgáló keretet. Amely egy új (ámbár ezidáig eredménytelen) eszköz a jogállamiságot érő súlyos és rendszerszintű fenyegetések ellenében. Semmiféle támadás, kettős mérce, színház nincs ebben: a jogsértés ugyanazon határértéke esetén alkalmazandó minden tagállamra, függetlenül azok földrajzi elhelyezkedésétől, méretétől, aktuális kormányától, kereszténységétől, a miniszterelnök hobbijától és összes fóbiájától.

Úgyhogy nincs itt semmi homály. Aki ebben az országban élt az elmúlt 8 évben, és a fejét akármilyen kis időre kihúzta a vakhit, a tájékozatlanság, és a kormányzatilag távvezérelt elbutulás zsíros valagából, az kiröhögi Törcsi elvtársat, amikor prekoncepciókat és előítéleteket emleget. Magyarországon nem kell előítéltes marhának lenni ahhoz, hogy a véres valóság, az illiberális ámokfutás pofán töröljön. Hogy miként manipulálta egy túlhatalomhoz jutott banda a jogalkotást (egyik napról a másikra benyújtott, rekordgyorsasággal megszavazott gány-jogszabályok), hogyan törvényesítették önkényesen a korrupciót, hogyan korlátozták a média szabadságát, hogy ásták alá a bírói függetlenséget, hogyan használták a pártkatonákkal kitapétázott függetlennek hitt intézményeket politikai hadviselésre, hogyan hagyják futni a kenőpénzes, offshore-maffiózókat és közpénz-strómanokat, miközben vegzálják, rabosítják, büntetik a nyomort.

Törcsi úr és társai a hazug toporzékolásban! Ezek mind a rendkívül precízen körülhatárolható jogállamiságot ássák alá, pedig a civilek basztatásáról, komplett társadalmi csoportok vegzálásáról, egyetemek beszántásáról még egy szót sem szóltam. Ezek itt olyan konkrétumok, amelyeknél csak az lenne konkrétabb, ha a magát az uniós szerződésekben nem definiált jogállamiság talaján állónak óbégató nemzetvezető élő adásban húzná le a gatyáját, és hugyozna bele a pofánkba. Lehet tovább sorosozni, mellébeszélni és hazudozni, de remélhetőleg már nem sokáig. A 7. cikkely szerinti eljárás potenciális elindítása nem Soros műve lesz, hanem a nyolcadik éve tartó illiberális ámokfutásé. Pont.

Úgyhogy bármire is készülnek, bármit is készítenek elő az ilyen elejtett aljasságokkal, istentelenül csúnya vége lesz.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.