Január 18,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


De legalább végre ti is oda kerültetek, ahová tartoztok. A tetvek közé

Dögölj meg, hazug geci. Támadod a kormányt, A Kormányt, baszod! Meg akarod buktatni Orbán Viktort, ez a célod akkor, amikor azt állítod, hogy éveket kell várni egy műtétre. Van hivatalos cáfolat, hazug senki! Márpedig ha a hatóság mondja, az úgy is van, TE PEDIG DÖGÖLJ MEG nemzetáruló patkány!

Összefoglaltam a magyar rögvalóságot annak a fiatal nőnek a közösségi oldaláról, aki felhívta rá a figyelmet: éveket kell várnia egy olyan műtétre, ami enyhíthetné a fájdalmait. Mégpedig azért kell éveket várnia, mert a műtét bonyolult. Az eredeti posztban le is írta, hogy a betegség sokkal enyhébb formáiban szenvedők gyorsan hozzájutnak az operációhoz, de akinek olyan súlyos és olyan típusú a betegsége, mint neki, annak 2-4 évet kell várnia.

A Nemzeti Faszomtudjaki haladéktalanul kiadott egy közleményt, hogy a nő hazudik. A hűséges alattvalók, a mindenkori hatalom mindenkor eltökélt seggnyalói pedig odacsődültek a közösségi oldalra és mocskolják, hazugozzák, szemét libsizik azt a fiatal nőt, akinek eszébe sem jutott politizálni, egyszerűen fel akarta hívni a figyelmet arra, hogy baj van és változtatni kellene. És jön a jómagyar istenbarma és hitet tesz az uralkodó mellett.

Az hazugság amit ez a hölgy állít. Az nem tűnik fel senkinek, hogy konkrétan nem mondja el, hogy melyik egészségügyi intézményben történt az eset? Ha igaz lenne, akkor megmerné nevezni az intézményt. Így, csak vagtában dobálózik általánosít, mert fél egy pertől, ha megnevezi a kórházat. Semmi más ez az egész, mint hisztériakeltés, már nem tudom hanyadszor az egészségügy iránt nyolc év alatt. A sok ideológiai IQ amputált meg beveszi ezt az egészet. Nem ártana már látni a fától az erdőt. (Erika)

Így. A kormánynak nem is kell semmit csinálnia, az önkéntesek kicsinálják a fiatal nőt, aki szót mert emelni sorstársaiért. Kicsinálják lelkileg, széttépik, mint a hiénák. Nálunk ez a divat. És ha megnevezi a kórházat, kicsinálják az ott dolgozókat is.

Az is kurvaélet, hogy hamarosan kijön egy közlemény a Margit kórházról szóló híradás cáfolatára, miszerint nincs rüh a kórházban, azt a mocskos ballibsi média találta ki azért, hogy lejárassa a magyar egészségügyet, a kormányt és nyüszítve imádott Orbán Viktort, a jóisten tartsa meg őt még nagyon sokáig a magyar emberek – faszt beszélek én itt? – A Magyar Emberek nagyobb boldogságára. (Közben kijött a közlemény a cikk megírása és megjelenése közötti időben. A szokásos szarelkenés, hogy most pont nincs rüh, lehet lekoccolni):

A beteg kussol, mert csak szarabb lesz. A hozzátartozó kussol, mert csak ronthat a beteg helyzetén. Az egészségügyi személyzet kussol, mert rajta fogják leverni, ha botrány van. Az alacsonyabb beosztású orvos kussol, mert úgy hiszi, nem tud változtatni. A kórház vezetése kussol, mert szarnak ők a betegre is, a rühre is. Kurvajó fizetésük van, miért adnák fel a fasza állásukat? Ugyanis ha beismerik, hogy baj van, esetleg elmondják, hogy mi vezetett idáig, kicsinálja őket is a sintérbrigád.

Ahogy kicsinálták Sándor Máriát, Horváth Andrást, Ángyán Józsefet és sorolhatnám reggelig. Nyilatkozatokkal, cáfolatokkal, perekkel, kirúgásokkal, ellehetetlenítésekkel. A többit meg elvégzik a dögkeselyűk, az önkéntes szartúrók.

Mondom, hogy működik. Beszéljünk a rühösségről. Meg a tetvekről. Idősotthon, rokonlátogatás. Beszélgettem az ápolók vezetőjével, akit történetesen 30 éve ismerek. Szemérmesen mondja, hogy otthon majd ne menjek be a lakásba, vetkőzzek le a garázsban, a most rajtam lévő ruhát tegyem ki a kertbe legalább tíz napra, zuhany, fertőtlenítés. Kérdem, mi a jó ég van, kitört a lepra? Á, nem, hanem új kolléganő jött. És az új kolléganő nem tudta, hogy ha egy lakó az ugyanabban a városban lévő kórházból, annak az ápolási osztályáról (elfekvő) kerül be az otthonba – mert ott kellett kivárnia, hogy meghaljon valaki és így legyen szabad hely – az VASTAGON RÜHES és TETVES. Így kerül át a kórházból. Ez az alap. Ez a természetes.

És az új kolléganő nem követte a bevett rutint – még az épületen kívül, megfelelő helyen levetkőztetni az érkezőt, zuhanysapka, kesztyű, elkülönített zuhanyzó, fertőtlenítés, tetűirtás, aztán három hét karantén egy külön szobában, akkor percek alatt rühes és tetves lesz a fél intézmény. Így is történt. Ő csak szól, hogy nehogy hazahurcoljam. És elárulja azt is, hogy a rüh ellen a legjobb, ha kirakom a ruhát – az még jobb, ha fagy is kint – legalább tíz napra, mert akkor éhen döglenek az atkák. Más, egyszerű fertőtlenítős mosás nem hatékony.

Megírom, mondom neki. NE! Kérlek, ne! Rémülten néz rám. Akkor őt kirúgják. A munkatársait kikészítik. Az intézmény vezetőjét tönkreteszik. A kórházban dolgozókat földbe tapossák. Csak rosszabb lesz mindenkinek. Az érintett betegek többsége azt sem tudja, mi történik vele, hozzátartozó nincs, vagy fél megszólalni. Nem tudod megoldani.

És tényleg nem. Megírom, megnevezem az intézményt. Mi lesz a következmény? Botrány. Feljelentés. Persze engem jelentenek fel, mert rontom a jó hírnévhez és a tetvekhez való jogát az intézménynek. Ha fideszes bírót fogok ki, egy életre lehetetlenné tesznek. Ha nem fideszes bírót fogok ki, akkor fizethetek egy ügyvédet, aki képes végigvinni az ügyet, hónapokig, vagy évekig járhatok a bíróságra. És ezzel együtt kirúgják, aki adta az információt, letagadják a csillagos eget is, mindenki retteg még levegőt venni is, nemhogy megszólalni, mindenki gyanakodni fog mindenkire. Ettől még a tetvek, a rüh, a plafonból potyogó rágcsálók, az orvos és műszerhiány, a várólisták, a mocskos vécék, az elfekvőkben elevenen rothadó emberek jajgatása ugyanúgy változatlan marad, de lesz egy hivatalos cáfolat, hogy nem is igaz és lesz néhány tönkretett élet. Pluszban. Az eddigieken túl.

Itt tartunk most. És ott tartunk, hogy a fiatal nőt, aki meg mert szólalni a hosszú várólista miatt, hivatalosan és azonnal cáfolták. Igaz, hogy ő egy bonyolult, a beleket is érintő műtétről beszélt, a hivatalos cáfolat pedig egy másik, sokkal egyszerűbb műtéti megoldásra vonatkozott, de a gépezet beindult, a dögevők már ott nyüzsögnek a közösségi oldalon, teleokádják a pártmédia mindegyike által lehozott hivatalos cáfolattal. Kikészítik, megfélemlítik, hallgatásra kényszerítik azt az egyetlen embert is, aki meg mert szólalni.

És amikor sikerrel járnak, akkor majd rend lesz végre. Mindenki megnyugszik. A betegek tovább döglődhetnek, az ápolók és orvosok kidolgozhatják a belüket, az orvosbárók szarhatnak az egészre, a hivatalos pártszervek dörzsölhetik a markukat, a kormány hazudhat, mint a vízfolyás, a pénzt tolhatják propagandára és külföldre, meg templomépítésekre. A hiénák röhöghetnek, ahogy a természetük diktálja. Egészen addig, ameddig maguk is nem kénytelenek szembesülni a valósággal. Akkor meg majd felháborodnak, hogy ez eddig nem így volt és segítség! De, bazmeg. Így volt. Akkor is, amikor teli pofával okádtatok mindenkire, aki el merte mondani az igazságot. Így volt és nektek köszönhetően így is maradt. De legalább végre ti is oda kerültetek, ahová tartoztok. A tetvek közé.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.