NEHAZUGGY

Handó Tünde, a hazai igazságszolgáltatás nagyasszonya

Lázár Gergő | 2018. Január 7, Vasárnap | 10:05

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,501,960 forint, még hiányzik 498,040 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A mai nappal megszűnt Fazekas Sándornak, a Fővárosi Törvényszék elnökének megbízatása. Noha pályázott az elnöki posztra – ráadásul egyedüliként – ez mégsem számított. És ugyan Fazekas a Bírói Tanács 75%-os támogatását élvezte, Handó Tünde másképp döntött és érvénytelenítette pályázatát. Az eset messze nem egyedülálló, ez is csak egy lépés a sakktáblán, ahol a bíróságok függetlenségének mattolása a cél. Handó ugyanis rendre hoz olyan döntéseket saját hatáskörben, melyek nem élvezik semmilyen szakmai testület, vagy tanács támogatását. A cél egyértelmű, a hazai bíróságoknak, a korrupció és törvénysértések utolsó fékének és ellensúlyának abszolút kormányközeli kezekbe adása.

Ez a történet persze nem most kezdődött, noha Fazekas személyében talán az eddigi legnagyobb veszteséget könyvelhette el a bírói kar. Az már régóta köztudott, hogy az Orbán-kormány megpróbál mindent hatalmat a kezébe összpontosítani, így biztosítva a törvényi hátteret a törvénytelen ügyleteihez. Na meg persze az sem mellékes, hogy bírókat és bírósági elnököket nem 4 évre választanak, így egy esetleges Fidesz vereség ellenére is az ő embereik maradnának hatalmon, az elszámoltatást szinte lehetetlenné téve, így súlyos börtönévektől mentve meg azokat, akik a mostani klientúrában lopnak, csalnak, hazudnak.

Handó Tünde annak a Szájer Józsefnek a felesége, aki a Fidesz alapító tagja, az Alkotmány helyébe eszkábált alaptörvény szellemi atyja. Továbbá annak a Bibó István Szakkollégiumnak volt a tagja, melynek a fél Fidesz is. Orbán Viktor ennek a kollégiumnak 1983 és 1987 között volt tagja, míg a magát függetlennek mondó, OBH élén álló Handó Tünde 1983 és 1986 között. Nem ismerték volna egymást? Dehogynem, sőt!

„Soha nem volt titok, hogy milyen baráti és családi kapcsolataim vannak, nem szégyelltem, nem tagadtam” – mondta Handó Tünde a HVG kérdésére.

Szégyellni, sőt tagadni sem kell, azonban politikai kötődés ellenére is elfogadni egy, az igazságszolgáltatás szempontjából ilyen jelentős pozíciót, minimum felháborító. Handó Tünde mondhat amit csak akar, a tettei pont ennek az ellenkezőjéről tesznek tanúbizonyságot. Kihasználva azt a tényt, hogy ő egyedüliként dönthet bírók és elnökségi pozíciók megítéléséről, dob vissza pályázatokat valós indok nélkül. Még olyan esetekben is, ahol mindössze egy pályázó van. Csak 2016-ban 25 vezetői pályázatból 9-et, a 122 bírói pályázat közül pedig 28-at dobott vissza.

Vasvári Csaba az a bíró, aki kétszer is pályázott ítélőtáblai pozícióra, és mindkétszer első helyen végzett, azonban a pozíciót soha nem kapta meg. Vajon miért? Igen, kitalálták: Handó Tünde mindkét esetben visszavonta pályázatát. Vasvári azonban nem adta fel a dolgot, munkaügyi pert indított Handó ellen. Az pedig, hogy ő az egyetlen, aki vette a bátorságot és ellenszegült Handó igencsak megkérdőjelezhető módszereinek, az nem azt jelenti, hogy ő lenne az egyetlen elégedetlen a bírói karban. Ugyanis még október végén Vasvári Csaba programismertetőjét – melyet az 500 fős bírói küldöttek választásán olvasott fel – heves taps fogadta. Az, hogy ez a tetszésnyilvánítás nem (csak) a programnak szólt, szinte biztosra vehető.

Egyre nagyobb tehát az elégedetlenség a bíróságokon belül, melynek oka Handó Tünde teljhatalma. Az OBH elnöke azonban még nem érzi magát teljes biztonságban, ugyanis az OBT ( Országos Bírói Tanács ) kezdeményezheti Handó felmentését, azonban a végső döntéshez a parlament kétharmados többsége kell. Azt pedig mindenki tudja, mi lenne az eredménye egy hasonló szavazásnak. Ettől függetlenül, Handó nem tűri, ha valaki ellenszegül az ő döntéseinek és esetlegesen megkérdőjelezi a hatalmát. Bírósági forrásokból köztudott ugyanis, hogy a szakmai előmenetelt nem szaktudáshoz, hanem lojalitáshoz kötik, mely akár évek alatt is egy járásbíróságon dolgozó bírát a pesti ítélőtábla élére repíthet.

Az új év kezdetét nem csak Fazekas Sándor pályázatának elmeszelése jelzi, hanem az a tény is, hogy idén 200 új bírói pozíció kerül kiosztásra. De nem akárhogyan, hiszen még tavaly novemberben egy miniszteri rendeletet követően olyanok is eséllyel pályázhatnak a 200 hely egyikére, akik kormányközeliek, valamely minisztérium egykori munkatársai voltak. Korábban ez lehetetlen volt, ugyanis a bírók az egyetemről kikerülve bírósági fogalmazókként alapozhatták meg jövőjüket, hogy az addigi munkájukért pontokat kapva indulhassanak egy-egy bírói pozícióért.

2018-tól azonban a kormányközeli, hű káderek is eséllyel indulnak és ez alapjaiban kérdőjelezheti meg a hazai bíróságok függetlenségét. Tehát ugyan pár nappal ezelőtt egy új évet köszöntöttünk, mégsem változott semmi a hazai politikában. Az Orbán-kormány megkezdte utolsó támadását a még helyenként függetlennek tekinthető igazságszolgáltatással szemben, lassan elhárulni látszik minden akadály és végre megkaparinthatják a demokrácia utolsó fontos bástyáját is. A szemünk előtt verik be nemzetünk koporsójának utolsó szögeit, hamarosan nem lesz visszaút.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!