December 19,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


Nyugi! Ezt a pénzt azoktól és azoknak a gyerekeitől is ellopták, akik sárga csekken finanszírozzák a fideszes háborút

Mivel kikezdhetetlen alapvetése a világ működésének, hogy a stílus maga az ember, ma kivételesen tartom magam ehhez. Akkor is, ha megint egy olyan pillanattal állunk szemben, amikor épeszű ember nem modoroskodik, nem disztingvál és nem relativizálja a védhetetlent.

Miután remélhetőleg kiheverte az ádventi bejglivel egybekötött sátoros keresztény ünnepet, Matolcsy Rómeó György, a Magyar Nemzeti Bank üldözési mániás, fegyverkező elnöke méltóztatott egy képviselői kérdésre válaszolva a nemzet tudtára adni: lehet oszlásnak indulni.

Ugyan a Varga nevezetű közepes képességű könyvelő már korábban elmondta ugyanezt a magánnyugdíjpénztáraktól 2010 végén einstandolt majdnem 3000 milliárd forint sorsával kapcsolatban, az unortodox közgazdasági szaktekintély megerősítette a rezzenéstelen arcú pofátlanságot: a kormány az égvilágon semmivel nem tartozik a magánnyugdíjpénztári tagoknak, úgyhogy le lehet szakadni erről a témáról.

Hát jó. Végül is tényleg nem történt semmi. A hirtelen felindulásból, előkészítés nélkül és hibás koncepció nyomán bevezetett egykulcsos adó és a társasági adócsökkentés miatti költségvetési lyukra, valamint az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárására hivatkozva a szuverén magyar kormány eltapsolta az ország 2010-es GDP-jének mintegy 10 százalékát. Vagyis azt a 2945,3 milliárd forintot, amit a magyar állampolgárok a magánnyugdíjpénztárakban tartottak. Volt, nincs.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy volt európai precedens erre a nagyszerű mutatványra: 2009-ben az észt kormány azzal előzte meg a költségvetési hiány elszabadulását, hogy a magánnyugdíjpénztárakba kötelezően befizetett járulékokat az államkasszába irányították. Igaz, ők ezt csak ideiglenesen csinálták, és tudomásom szerint nem zsarolták hivatalosan a populációt az állami nyugdíj elbukásával, miután többek között azzal nyertek választást, hogy majd ők jól megőrzik a nyugdíjak értékét és megvédik a nyugdíjpénztárakat.

És tényleg megvédték. A mindenki pénzét beszippantó Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap időközben megszűnt, a pénznek hiánytalanul a seggére vertek, és bár az államadósság foltokban csökkent, a nyugdíjrendszer nyomorúsága maradt. Az embereket konkrétan meglopták, átverték és most diadalmasan kiállnak – ennyi év távlatából pláne nincs ok az aggodalomra, hiszen a népszerűségüknek egyáltalán nem ártott meg – és beleröhögnek a nemzet sápadt orcájába.

A magánpénztári vagyont az utolsó fillérig elköltöttük, és akkor mi van? Közötök? A nyugdíjakra fordítható összeg nem gyarapodott, de legalább visszafordíthatatlanul elveszett eljövendő boldog korok boldog nyugdíjasai számára. Melyik részét nem értitek annak, hogy itt mégis minden rendben van? A nyugdíjvagyon gondos kezelése helyett elkótyavetyélték, amit a szarrá paráztatott polgárok tömegei rájuk bíztak, de nincs itt semmi látnivaló. Értjük, persze.

Csak azért teszem ide, mert – bár ez is a kizárólag fényes sikerekről szóló fideszes kézikönyv és a hazafiságról szóló használati utasítás lapjain szerepel – a kollektív memória igencsak véges: noha a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap egész működését vaskos szabálytalanságok kísérték, a felelősöket egyszer sem próbálták meg elszámoltatni. Annak ellenére sem, hogy a magánnyugdíjvagyon értékesítésével kapcsolatos disznóságok egy részét (bármilyen hihetetlen) az Állami Számvevőszék is feltárta; a jelentésüket a fideszes többségű országgyűlés meg sem tárgyalta. Azt már nem is említem, hogy a szabálytalanságokkal kapcsolatos feljelentést Polt elsikálóművész hivatala bűncselekmény hiányában elutasította.

Hiszem és vallom, hogy nem sok olyan hanyatló európai kultúrkör van, ahol az ország keményen dolgozó kisembereinek – az ország GDP-je 10 százalékát kitevő (!) – megtakarításait ilyen aljadék módon és következmények nélkül el lehetne lopni. És talán még kevesebb olyan hely van, ahol a meglopott kisemberek tetemes hányada könnyes szemmel, hálát rebegve, butaságtól pirosló arccal asszisztál saját kirablásához, a szociális ellátórendszerek széthullásához és azonnal rúgni, csípni, harapni kész, ahogy ezt valaki szóvá teszi.

Márpedig bármilyen értelmetlennek tűnik, szóvá kell tenni, hogy egy tisztességes magánnyugdíj-rendszer felépítése elengedhetetlenül szükséges lett volna a fenntartható nyugdíjrendszer tekintetében, és senkinek nem lehet örömhír, hogy Matolcsy&Co. még az esélyét is szájbarúgta annak, hogy eljövendő nyugdíjasok kiszámítható, emberhez méltó életet élhessenek egy demográfiailag hanyatló, a szürkeállományát és jövőjét külföldre száműző országban. Lehetőleg akkor is, amikor Orbánnak és bűnbandájának már csak a sötét, nyomasztó emléke lengi körbe a hazát.

Miközben a Matolcsy-féle nemzetrontó, erkölcsi Mariana-árkok azzal döngetik az unortodoxiától téglaporos mellüket, hogy ők nem tartoznak semmivel a hülyére vett, kizsigerelt magyaroknak, az igazság ezzel szemben az, hogy 3000 milliárd forinttal (de ha jól sejtem, ennél sokkal többel) lopták meg a magyarok jelenét és jövőjét. A 3000 milliárd forintot ugyanis pótolni kell, és az ipari korrupció országában ez másképp nem működik, csak a munkavállalók és leendő nyugdíjasok további megsarcolásával. Ehhez képest mossák kezeiket: zsarolással elvették a pénzt, nyomtalanul felélték, az ígéreteiket pedig lehányták.

Félreértés ne essék: ezt a pénzt azoktól és azoknak a gyerekeitől is ellopták, akik most sárga csekken finanszírozzák tovább ezt az eszelős, mindent és mindenkit elpusztító fideszes háborút. Lelkük rajta! Még sok, bejglivel gazdagon körbebástyázott áldott ádventet és boldog karácsonyt kívánok nekik ehhez is! Maximálisan megérdemlik.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.