Október 19,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Izland, az egyenlőség hazája

Izland, egy apró Észak-európai ország, melynek asszonyai 1975 október 24-én egy napra teljesen megbénították országukat, pedig nem tettek mást, mint kivettek egy szabadnapot. Egy napot, mely megmutatta nem csak Izland, de az egész világ számára, talán ideje lenne jobban megbecsülni a női munkaerőt. Egy ország, mely 43 évvel ezelőtt példát mutatott a világ számára, ismét hallatott magáról. 2018 január elsejével ugyanis életbe lépett egy törvény, mely megtiltja az egyazon munkakörben dolgozó férfiak és nők közötti bérkülönbséget.

Izland, – ugyan Európa egyik legkisebb lélekszámmal rendelkező országa -, mégis sokszor bizonyította már, a világ előtt jár. A modern idők egyik legjelentősebb női sztrájkjával felhívták az ország figyelmét arra, hogy munkájukat senki se merje alábecsülni. 1975 október 24-én az ország nő lakosságának 90%-a szabadnapot vett ki, ezzel tiltakozva a hatalmas nemek közötti bérkülönbségekre. Az akkori adatok szerint ugyanis egy – ugyanabban a munkakörben dolgozó nő -, mindössze a 60%-át kereste meg annak, amit ugyanazért a munkáért egy férfi hazavihetett.

Azon a napon teljes Izland leállt, az iskolák és bankok bezártak, a telefonvonalak elnémultak és egyetlen repülő sem hagyta el az ország légterét. Országszerte megállt az élet, a nők hiányában gyermekeikre felügyelő apukák délre felvásárolták az ország összes sültkolbászát. Megértették. Nem kellett magyarázkodni, érvelni, vitázni. Egy nap leforgása alatt felfogták, a nők ugyanolyan megbecsült részei kell, hogy legyenek társadalmunknak, mint a férfiak. Ennek pedig a a fizetésekben is meg kell mutatkoznia, mese nincs.

Noha a változás nem egyik napról a másikra történt meg, azonban elindult egy párbeszéd, mely a nemi egyenjogúság felé vezette az országot. Öt évvel – az izlandi férfiak által csak hosszú péntekként emlegetett – nap után, augusztus elsején, Izland ünnepelhette a történelem első demokratikusan választott női elnökét. Vigdís Finnbogadóttir olyannyira népszerű volt, hogy nem kevesebb, mint 16 évig töltötte be az elnöki pozíciót. Elnökségének évei alatt felhívta a figyelmet a környezetvédelem, az ország kultúrája, valamint az izlandi nyelv fontosságára. 1996-ban úgy döntött, nem indul újra az elnöki pozícióért és elfogadta az UNESCO által felkínált jóléti nagykövet pozíciót, melyet a mai napig betölt.

A 2008-as év egy újabb jelentős mérföldkő volt Izland történelmében. A világ jelentős részét sújtó gazdasági válság a kicsiny Észak-európai országra is lecsapott, hetek alatt bedöntve az ország gazdaságának 85%-át. A válságért egyértelműen az ország pénzével játszó bankok és vezetőik voltak felelősek. Noha ez a világ többi országában, ahol a gazdasági válság szintén hatalmas problémákat okozott ugyanígy volt, ezért valahogy mégsem felelt soha a mai napig senki. Sem New Yorkban, sem Londonban – a világ gazdaságilag legjelentősebb városaiban – nem kellett egyik bankigazgatónak sem felelnie tettéért, nem úgy Izlandon.

Nem kevesebb mint, 29 ember kapott több éves börtönbüntetést a 2008-as gazdasági válságban betöltött szerepéért, amivel Izland ismét példát mutatott a világ számára. Az pedig már csak hab a tortán, hogy mindössze egyetlen olyan pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó cég volt a szigetországban, amely a gazdasági válságot követően nem szorult állami segítségre. Ezt a céget pedig két nő alapította, a „ha nem értjük, nem vesszük meg” alapelvet követve.

A gazdasági világválságból az elmúlt években kimászó Izland 2009-et követően, 2017-ben ismét egy női miniszterelnöknek adott bizalmat Katrín Jakobsdóttir személyében, aki egy olyan parlament vezetését vette át, melynek 48%-át nők tesznek ki. Ez nem csak Európában, de a világon is egyedülálló.

Na de lássuk mi a helyzet idehaza. Az, hogy Magyarország nem épp nemi egyenjogúságáról híres, az talán nem meglepetés senki számára, a számok azonban nem rosszak, hanem egyenesen lesújtóak. Az izlandi 48%-hoz képest, a magyar parlamentben épp hogy csak eléri a 10%-ot a női képviselők aránya! Csak viszonyításképpen, a világátlag 23%, az afrikai valamint az ázsiai országok átlagát is számításba véve.

Forrás: World Economic Forum - Az alábbi táblázat a nők egyenjogúságának indexét mutatja a világban.

Forrás: World Economic Forum – Az alábbi táblázat a nők egyenjogúságának indexét mutatja a világban.

A hazai helyzet tehát nem csak az skandináv országokhoz viszonyítva rossz, hanem világszinten is borzasztó, ha a nők egyenjogúságáról van szó. Magyarországon csak álmodni lehet arról, hogy egy napon felébred a társadalom és a háta mögött hagyja a maradi szemléletet. Addig is megmarad számunkra a sereghajtó szerep és azok a siralmas statisztikák, melyek szerint Bruneiben, Tadzsikisztánban, vagy épp a baltás gyilkosnak otthont adó Azerbajdzsánban is jobban megbecsült tagja a társadalomnak egy nő.

Via: Bloomberg,Fortune,World Economic Forum,Al Jazeera

adomany-1

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.