NEHAZUGGY

Izland, az egyenlőség hazája

Lázár Gergő | 2018. Január 3, Szerda | 14:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Izland, egy apró Észak-európai ország, melynek asszonyai 1975 október 24-én egy napra teljesen megbénították országukat, pedig nem tettek mást, mint kivettek egy szabadnapot. Egy napot, mely megmutatta nem csak Izland, de az egész világ számára, talán ideje lenne jobban megbecsülni a női munkaerőt. Egy ország, mely 43 évvel ezelőtt példát mutatott a világ számára, ismét hallatott magáról. 2018 január elsejével ugyanis életbe lépett egy törvény, mely megtiltja az egyazon munkakörben dolgozó férfiak és nők közötti bérkülönbséget.

Izland, – ugyan Európa egyik legkisebb lélekszámmal rendelkező országa -, mégis sokszor bizonyította már, a világ előtt jár. A modern idők egyik legjelentősebb női sztrájkjával felhívták az ország figyelmét arra, hogy munkájukat senki se merje alábecsülni. 1975 október 24-én az ország nő lakosságának 90%-a szabadnapot vett ki, ezzel tiltakozva a hatalmas nemek közötti bérkülönbségekre. Az akkori adatok szerint ugyanis egy – ugyanabban a munkakörben dolgozó nő -, mindössze a 60%-át kereste meg annak, amit ugyanazért a munkáért egy férfi hazavihetett.

Azon a napon teljes Izland leállt, az iskolák és bankok bezártak, a telefonvonalak elnémultak és egyetlen repülő sem hagyta el az ország légterét. Országszerte megállt az élet, a nők hiányában gyermekeikre felügyelő apukák délre felvásárolták az ország összes sültkolbászát. Megértették. Nem kellett magyarázkodni, érvelni, vitázni. Egy nap leforgása alatt felfogták, a nők ugyanolyan megbecsült részei kell, hogy legyenek társadalmunknak, mint a férfiak. Ennek pedig a a fizetésekben is meg kell mutatkoznia, mese nincs.

Noha a változás nem egyik napról a másikra történt meg, azonban elindult egy párbeszéd, mely a nemi egyenjogúság felé vezette az országot. Öt évvel – az izlandi férfiak által csak hosszú péntekként emlegetett – nap után, augusztus elsején, Izland ünnepelhette a történelem első demokratikusan választott női elnökét. Vigdís Finnbogadóttir olyannyira népszerű volt, hogy nem kevesebb, mint 16 évig töltötte be az elnöki pozíciót. Elnökségének évei alatt felhívta a figyelmet a környezetvédelem, az ország kultúrája, valamint az izlandi nyelv fontosságára. 1996-ban úgy döntött, nem indul újra az elnöki pozícióért és elfogadta az UNESCO által felkínált jóléti nagykövet pozíciót, melyet a mai napig betölt.

A 2008-as év egy újabb jelentős mérföldkő volt Izland történelmében. A világ jelentős részét sújtó gazdasági válság a kicsiny Észak-európai országra is lecsapott, hetek alatt bedöntve az ország gazdaságának 85%-át. A válságért egyértelműen az ország pénzével játszó bankok és vezetőik voltak felelősek. Noha ez a világ többi országában, ahol a gazdasági válság szintén hatalmas problémákat okozott ugyanígy volt, ezért valahogy mégsem felelt soha a mai napig senki. Sem New Yorkban, sem Londonban – a világ gazdaságilag legjelentősebb városaiban – nem kellett egyik bankigazgatónak sem felelnie tettéért, nem úgy Izlandon.

Nem kevesebb mint, 29 ember kapott több éves börtönbüntetést a 2008-as gazdasági válságban betöltött szerepéért, amivel Izland ismét példát mutatott a világ számára. Az pedig már csak hab a tortán, hogy mindössze egyetlen olyan pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó cég volt a szigetországban, amely a gazdasági válságot követően nem szorult állami segítségre. Ezt a céget pedig két nő alapította, a „ha nem értjük, nem vesszük meg” alapelvet követve.

A gazdasági világválságból az elmúlt években kimászó Izland 2009-et követően, 2017-ben ismét egy női miniszterelnöknek adott bizalmat Katrín Jakobsdóttir személyében, aki egy olyan parlament vezetését vette át, melynek 48%-át nők tesznek ki. Ez nem csak Európában, de a világon is egyedülálló.

Na de lássuk mi a helyzet idehaza. Az, hogy Magyarország nem épp nemi egyenjogúságáról híres, az talán nem meglepetés senki számára, a számok azonban nem rosszak, hanem egyenesen lesújtóak. Az izlandi 48%-hoz képest, a magyar parlamentben épp hogy csak eléri a 10%-ot a női képviselők aránya! Csak viszonyításképpen, a világátlag 23%, az afrikai valamint az ázsiai országok átlagát is számításba véve.

Forrás: World Economic Forum – Az alábbi táblázat a nők egyenjogúságának indexét mutatja a világban.

A hazai helyzet tehát nem csak az skandináv országokhoz viszonyítva rossz, hanem világszinten is borzasztó, ha a nők egyenjogúságáról van szó. Magyarországon csak álmodni lehet arról, hogy egy napon felébred a társadalom és a háta mögött hagyja a maradi szemléletet. Addig is megmarad számunkra a sereghajtó szerep és azok a siralmas statisztikák, melyek szerint Bruneiben, Tadzsikisztánban, vagy épp a baltás gyilkosnak otthont adó Azerbajdzsánban is jobban megbecsült tagja a társadalomnak egy nő.

Via: Bloomberg,Fortune,World Economic Forum,Al Jazeera

adomany-1

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!