NEHAZUGGY

Újabb kétharmados fényes sikereket kívánok mindenkinek, aki közösséget vállal az őt eltaposó rablókkal

Molnár Bálint | 2017. December 29, Péntek | 15:54

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,642,337 forint, még hiányzik 357,663 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Nem elég csicsás és rozsdásodik is Nyíregyházán a stadion, a dorogi meg szimplán le van lakva? Nem probléma. Gurulnak a milliárdok. Szarul nézett ki a pekingi magyar nagykövetség? Segáz. Megtoljuk 5 milliárddal, a 2000 év alatt megtérülő Budapest-Belgrád kínai vasúthoz képest bagatell. A vállról indítható páncéltörő rakéták hiányoztak a gyógyszereiket kiváltani nem tudó nyomorultak életéből, mint egy falat kenyér? Még jó, hogy lehet kapni. Húsz milliárd igazán nem tétel. Hogy a talpunkat nyaldosó külhoni médiára szükség lesz a fideszes választási propaganda szétterítésében? Vágjunk hozzájuk nem egészen másfél milliárdot: a határokon átívelő ordas népbutítás minden fillért megér. És hát szegény az eklézsia, a szószékről nyomatott politikai kampány pedig felbecsülhetetlen, amikor világbajnok szinten gátlástalan, bűnöző-gyanús erkölcsi rövidnadrágok hatalomban maradása a tét. Nem sorolom a tételeket, a százmilliókat és a milliárdokat, amelyeknek szétszórásáról két nap leforgása alatt rendelkeztek hatalmasék. Csak a felsorolásba beleszédül az ember.

Apró jelentéktelenség: ezúttal sem Lévai Anikó és Mészárosné konyhapénzéből megy az épp ésszel felfoghatatlan kitömés, hanem a magyar államkassza valódi tulajdonosai szívnak, mint a torkos borz. Szerencsére ebben semmi kivetnivaló nincs így a keresztény karácsonnyal egybekötött zabálás után két, az újabb mámoros zabálás előtt másik két nappal. Németh Sándor hitgyülekezete, a határon túli ~~kultúra~~ helyes szavazás menedzselésével megbízott tányérnyalók szövetkezete, a mindig éhes honi és külhoni seggnyalók hordái köszönik szépen.

Nyolc év kormányzásnak csúfolt népnemzeti pusztítás után teljesen érthető módon ennyire futja az állampártnak. Választási program megint nincs, helyette ez van. Megkenni mindenkit, aki él és mozog. A megkenés jó, a megkenés hasznos, a megkenés felér rengeteg sok folytatjuk-kal. A Soros ellen folytatott háborút új stratégiai alapokra helyezték, az ország lakosságának jelentős részéből nem létező démonoktól rettegő zombit faragtak, közben két kézzel szórják az ország, a köz pénzét. És igen: ezzel választást fognak nyerni jövőre. A megkenésnek ez a lényege, ezért működik. Mert a megkenhető, kilóra megvehető ~~szar~~ igaz magyarok éppen elegen vannak ehhez.

Két választás között szétszopattak, átvertek minden létező társadalmi, foglalkozási csoportot (az orvosoktól kezdve a nyugdíjasokig), és bár a lojális fegyverhordozóknak folyamatosan csepegtették a közpénzből finanszírozott nagyvonalúságot, most újra fizetni kell a hűségért. Az egyházak szolgalelkű hajbókolásának, a helyi és külhoni kiskirályok szavazatvásárlási hajladóságának ára van. Keserves ára. Az, hogy egy párt kormányzás helyett nyolc évig azzal volt elfoglalva, hogy közönséges puskaporos hordóvá silányítsa az országot, az egyiket a másik ellen uszítsák, hogy közös erővel utálják a harmadikat, és még mindig vannak olyanok, akik nem hajlandóak ennek kétpofára örülni, ezzel jár. Hogy a maszlagot zabáló, azt propagáló hűségért folyamatosan le kell fizetni azokat, akiknek a mentalitása, a jövőképe egy milliméterrel nem terjed túl ezen a nemzetinek becézett ordenáré gazemberségen.

Ott, ahol a kormány szekerét toló, tehetségtelen, elvtelen, szégyentelen, erkölcstelen propagandamunkásnak ráfér a pofájára, hogy csak az merjen korrupciót kiáltani a Fidesz-kormánnyal összefüggésben, aki

minden adott esetben számlát kér, vagy számlát ad. Aki mindig minden adóját és mindenét befizette. Aki még soha el nem fogadott és nem adott pénzt jogtalan előnyökért. Ha van ilyen ebben az országban, ő beszéljen korrupcióról, más ne,

ott nincsenek csodák. Ez itt a megkenhető ország, a megkenhető, kilóra megvásárolható nemzet definíciója. Egyházastól, propagandagépezetestől, strómanostól, kéményen drogozó kisemberestől. Innen indulunk, ez az alapvetés. Hogy mi mind ilyenek vagyunk. Nem kérünk és nem adunk számlát, nem fizetünk adót, jogtalan előnyökért mi is megkenünk másokat, jogtalan előnyökért minket is megkennek. És innentől kezdve kussoljunk, hogy ők, az urak mire költik, hogyan lopják el, kinek adják, miért nem hajlandóak elszámolni, miért titkolják. Hogy kit mennyivel tömnek ki a közösből azért, hogy az ő szekerüket tolja.

Ilyen borzasztóan egyszerű ez a kis magyar nyomorúság. Csak ott lehet megkenni széles tömegeket, ahol a széles tömegek arra vágynak, azért élnek, hogy megkenjék őket. Hogy aztán a megkenésért cserébe kussoljanak és végignézzék, ahogy felégetik körülöttük a normalitás utolsó végvárait is. Hogy a határon túli, kisebbségi létében megalázott keresztény vérmagyar ne nyissa ki a száját, amikor azt hallja, hogy a bálványa homogén nemzetállamozik a feje fölött, miközben őt egy homogén nemzetállamban szopatják szarrá naponta. Hogy a határon inneni keresztény vérmagyar csendben tudomásul vegye, hogy a hatalom gátlástalanul belemászik a szomszédja, a kollégája, a rokona szájába, hogy kirúgja, ellehetetleníti, meghurcolja azért, mert nem hagyja magát megkenni, és szót emel a mindenkori megkenés romboló gyakorlata ellene.

Ennyiről van szó. A kispályás, gyáva korruptság természetrajza tökéletesen egybeesik a nagypályás, gyáva korruptság természetrajzával. A hatalmasok minden korrupt, velejéig bűzlő gazemberségét az legitimálja, hogy a hülyére vett kisember is pontosan ennyire korrupt, erkölcstelen bokazokni a maga túlélésre játszó szemétkupacán. És ha véletlenül nem az, akkor is be lehet beszélni neki, hogy hülye, ha szerinte nem ez az élet rendje. Akit ennek okán függőségbe lehet taszítani, meg lehet fosztani az önérdekérvényesítő képességétől, két választás között fel lehet mosni vele a szép magyar pusztát, választások előtt pedig meg lehet kenni kisebb, vagy nagyobb pénzekkel, Erzsébet-utalványokkal és jól hangzó, szemfényvesztő hazugságokkal.

Hát ilyen és ehhez hasonló boldog új évet, valamint újabb narancssárga kétharmados fényes sikereket kívánok mindenkinek, aki közösséget vállal az őt eltaposó rablókkal. Aki az erkölcs utolsó foszlányait is letépi magáról azért, hogy soha ne kelljen önerőből semmit elérnie, és felelősséget vállalnia a tetteiért. Aki beéri azzal, hogy egy kis korrupt szardarabnak nézzék és erre hivatkozva a szeme világát is kilopják. Mindenki másnak erőt és bátorságot kívánok ahhoz, hogy soha ne törődjön bele ebbe a bűzös posványba és megtegyen mindent azért, hogy ez egyszer ne így legyen.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!