NEHAZUGGY

Az illiberális vergődés koktélcseresznyéje a nemzeti pacalpörköltön

H. Andrea | 2017. December 20, Szerda | 12:03

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,462,800 forint, még hiányzik 537,200 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Volt itt az elmúlt héten egy elég markáns csörte a miért álljunk, vagy ne álljunk ki a Jobbik mellett témakörben (ami egyáltalán nem baj, ha érvek ütköznek az érvekkel), hogy akkor vajon mi mellett állunk, vagy nem állunk ki tulajdonképpen, meg hogy is van ez az egész demokráciásdi, és végső soron miért indokolt, avagy elfogadhatatlan kiállni egy szélsőséges eszmék meglovagolására épülő párt mellett az Állami Számvevőszék precedens nélküli döntése nyomán.

Anélkül, hogy ezt a szálat újra felvenném, és minősítgetni akarnám a Jobbikot, illetve anélkül, hogy azt állítanám, hogy a Fidesz nyolc éve százmilliárdos nagyságrendű tiltott párfinanszírozásból tolja félretájékoztató gyűlöletkampányait (bocsánat, társadalmi célú hirdetéseit), amelyekkel kapcsolatban a fideszes ÁSZ-nak a szeme sem rebbent, az számora akkor is mélyen letaglózó, ami az állampárt jól értesült salakmédiájában folyik Jobbik-ügyben. Is.

Pedig a Czeglédy-ügy már szépen megmutatta, milyen virágzó jogállam az, ahol a lopott közpénzből működő médiaorgánumok hamarabb értesülnek a Fidesz politikai ellenfelei családtagjainak kihallgatásáról, mint maguk az érintettek. Tegnap óta tudjuk, hogy a Fidesz egyetlen potensnek tűnő ellenségének totális letámadásába is bevetetették ezt a típusú jól értesültséget: a Magyar Idők hamarabb tudta, hogy a jobbikos Sneider Tamás fiai ellen eljárás indult, mint maguk az érintettek, illetve azok jogi képviselője.

Aztán az agitprop médiahenger ma reggelre megalkotta minden idők cikkét arról, hogy a Jobbiknál nem Simicska Lajos feltűnésével kezdődtek a problémák. A fenenagy leleplezés szerint az elmúlt években megannyi gazdasági szabálytalanságot tártak fel a számvevők a pártnál. És jön három bekezdésnyi szörnyűség egyetlen rohadt hivatkozás nélkül. Általánosságok, bárgyúságok, hajánál fogva rángatott jelentéktelenségek: nem felelt meg a törvényi előírásoknak, nem felelt meg a jogi előírásoknak, a leltár sem volt mindig megfelelő, nem tüntették fel teljeskörűen az adományozók nevét, stb. És itt jön az illiberalizmus koktélcseresznyéje a nemzeti pacalpörköltön. Nem baj, hogy semmihez semmi köze:

A Jobbik propagandalapjává züllött Magyar Nemzettől menekülnek az újságírók – írja a Kreatív Online magazin híre alapján az Origó.hu. A portál szerint a jelentős átszervezésen áteső Magyar Nemzet a teljes anyagi csőd közelébe került. Erről tanúskodnak az újság olvasottságának adatai is. A lap példányszáma harmincötezerről tizennégyezerre esett, valamint hárommilliárdos veszteséget termelt. A portál értesülései szerint csak decemberben négy újságíró távozott…

És igen, ezt a lopott pénzből működő Magyar Idők (mint ahogy a szintén közpénzből hasító Origo és a hírt tovább habosító egyéb szennycsatornák is) büszkén leírja: propagandalap, olvasottsági adatok, milliárdos veszteség. Az a Magyar Idők, amelyik 2016-ban még 343 millió forintos veszteséget produkált, majd hirtelen ugyanennyi nyereséget termelt. Rögtön miután a bevétele 170%-kal 2,4 milliárd forintra nőtt. Ja, nem az eladott példányszámok dobták meg az üzletet, hanem a fideszes közpénzhirdetések. A Magyar Idők ugyanis olyan alacsony eladott példányszámmal fut, hogy azt még auditálni sem merik. A helyükben nekem is égne a bőr a pofámon.

De legyünk igazságosak, tegyük ide a szintén bőszen propagandalapozó Origo adatait is, amely szintén az után lett nyereséges, hogy a Fidesz rátette a kezét és kitömte: az Origot működtető cég egyébként utoljára 2006-ban ért el profitot, azóta összesen 8,8 milliárd forint veszteséget ért el, úgy, hogy minden egyes évben mínuszos volt az eredménye. 2016 februárjában, amikor az elfideszesedés hatására csökkeni kezdett az olvasottsága, hirtelen, azonnal és rögtön nyereséget produkált. Ez mind rendben van, erről nem fogunk olvasni felháborodott cikkeket a közpénzmédiában.

Kicsit elkanyarodtam, de talán nem haszontalanul. Szóval a lopott pénzből működő Magyar Idők állítólag hivatalos és nyilvános dokumentumok alapján feltárta, hogy a Jobbik párfinanszírozása gyakorlatilag 2009 óta folyamatosan nem stimmel. Az egyetlen kérdés, amin a Magyar Idők rejtélyes módon elfelejtett felháborodni: hogy vajon milyen nagyságrendű büntetést szabtak ki a korábbi években hatalmas médiaérdeklődés mellett a Jobbikra? Ha a Jobbik hosszú évek óta botrányosan és visszásan gazdálkodik a pénzzel, akkor miért a parlamenti választások előtt néhány hónappal tűnt fel a fideszes Állami Számvevőszéknek, hogy a helyzet tarthatatlan?

Jó, nem vagyok hülye. Értem én, hogy Simicska Lajos. Értem én, hogy ameddig Simicska Lajos meg a médiája a Fideszt tolta, a Fidesznek adott el fosért, hugyért plakáthelyeket, addig Simicska volt a király, és a Fidesz még véletlenül sem volt Simicska csicskapártja. Mióta Simicska berágott Orbánra, és Simicska médiája nem a Fidesz alá muzsikál, nem a Fidesznek ad fosért, hugyért plakáthelyeket, hanem a Jobbiknak, így Simicska egy patkány oligarcha, aki csicskapártot és veszteséges médiát működtet. Hogyne érteném.

Sőt, azt is értem, hogy a fideszes ÁSZ-t az sem hozza lázba, hogy a közpénzmédia nyolcadik éve társadalmi célú hirdetésekbe és hírhamisításba csomagolt Fidesz-kampányt tol. Hogy a Rogán Antal propagandaminisztériumában elégetett Fidesz-propagandára kisebb-nagyobb települések egész éves költségvetései mentek rá. De ez az amatőr, átlátszó összehangolt mocskolódás akkor is elképesztő, ha a Simicska Lajos erkölcsiségével megtámasztott Jobbik az én olvasatomban változatlanul nem képezheti a Fidesz alternatíváját.

Ettől függetlenül annyira abszurd ez az egész, hogy már csak abban bízhatunk, az elkeseredés szüli ezt a silány nemzeti groteszket. Ennyire nem vetkőzhetnek ki magukból az állampárt szekértolói csak abban az esetben, ha a megnyugtató közvéleménykutatási adatok ellenére pontosan tudják: a dolgok bármikor, egyik pillanatról a másikra megváltozhatnak. Áprilisig meg pláne. Szerintem ezek a szánalmas vergődések mind arra utalnak, hogy ezt a látszólag betonbiztos, konszolidált NER-t valójában már csak a kegyelem taknya tartja össze. És bármikor is hullik össze, az a csattanás brutális lesz. Sokkal mocskosabb és undorítóbb, mint a koktélcseresznyével tálalt pacalpörkölt.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!