December 6,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Jönnek a migránsok

December közepe van, a legsúlyosabb időszak az ország életében. Ilyenkor tömegével lepik el az országot a gazdasági migránsok, tíz-, de inkább százezrével jönnek. Őket nem állítja meg a határkerítés akkor sem, ha hét nyelven szól hozzájuk és akkor sem, ha éles pengék teszik kedvesebbé a látványát.

Ezek a migránsok jönnek, ellepik a repteret, bejutnak a magyar családok otthonaiba, leülnek a terített asztalhoz, bejglit esznek, töltöttkáposztát és libasültet, sztrapacskát és túrós rétest. Lelegelik a fáról a szaloncukrot, állandóan üres a vécépapírtartó, eltűnik a távirányító, soha nem jutsz be a fürdőszobába, mert mindig van ott valaki, este beraktad a hűtőbe a kajamaradékot, reggelre csak egy fél citromot találsz, mert a migránsok felzabálták.

Ezeknek a migránsoknak képes vagy kora reggel kalácsot dagasztani, kuglófot keverni, hogy mire felkelnek, ott gőzölögjön frissen, a kávé, kakaó mellett. Mert az ott, ahonnan ők jönnek, nincsen. Ilyen legalábbis biztosan nincsen. Ebben a kalácsban más íze van a vajnak, a mazsolának, a citromhéjnak. Más a fonása, más az illata, az íze. Ebben a kalácsban van valami, ami sehol máshol a világon nincs. Azt a valamit csak te teheted bele, senki más.

Jönnek a gazdasági migránsok és te azt sem tudod, hogyan várd őket. Pukkadásig tömöd a hűtőt, mert hátha olyasmit ennének, ami nincs otthon. Előszeded a nyáron elrakott lekvárt, a házilag készült birsalmasajtot, a savanyúságot. Feltúrod az üzleteket, mert a méregdrága marcipános és csokicsodás szaloncukor között meg kell találnod az ócska zseléset és az egyszerű fondantkrémes konzumot, mert azt szeretik.

Mosol, vasalsz, takarítasz, rohangálsz, izgulsz, készülődsz. A szíved szakad, úgy várod őket. Számolod a napokat. Figyeled a repülő mozgását a neten, jaj, csak leszállna már az a nyomorult gép, hogy biztonságban legyenek végre. Gyorsan begyúrsz még egy kenyeret, kisül addigra, a töltött káposztához jó a frissensült kenyér. Elég lesz a tejföl? Ja, valami gyümölcs is kell és méz, mert már csak az alján van és rohangálás közben le nem teszed a telefont a kezedből, mert hátha nem hallod meg, ha csörög.

Jönnek a gazdasági migránsok és a máskor higgadt párod pánikba esik, mert kajla a karácsonyfa, pedig az árusnál hibátlannak tűnt és hol van a doboz a díszekkel, ronda a csúcsdísz, kellene egy szebb és vörösbor is, valami finom, meg szalvéta és pár doboz sör, hátha azt innának.

A párod, aki máskor megelégszik ebédre egy hagymás rántottával és nem hajlandó annyi pénzt kiadni a drágább kávéért, mert teljesen jó az olcsóbb is és átgondolja a kiadásokat, most megvenné a polcok közé kirakott gondolákba halmozott méregdrága paplant, mert a migránsok biztosan fázni fognak és alig lehet lebeszélni róla, hiába van peremig tömve az ágyneműtartó.

Rohangáltok a lakásban, mint az őrültek, rettentően sok a dolgotok és amikor megszólal a telefon és beleszólnak, hogy mindjárt itt vannak, akkor megálltok egy pillanatra és átölelitek egymást a megkönnyebbüléstől. Jönnek a migránsok és családok ezrei, tízezrei alig várják őket. Szülők ezrei, tízezrei sóhajtanak fel, amikor megszólal a telefon és meghallják azt az egész évben várt mondatot: mindjárt otthon vagyok.

Jön a karácsony és jönnek a migránsok. Végre hazajönnek.adomany-1

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.