December 6,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Jónak lenni jó: de gecinek lenni gecijó

44 ezer forintot dobtak össze jótékony célra a honatyák.

Nem mondanám persze, hogy de micsoda iszonyatosan eredeti és jó ötlete támadt az mszp-s Bangónénak: töltött káposztát főz és visz be a Parlamentbe, s a finom házikoszt fejében adakozhat, ki hogy gondolja – ő meg a befolyt pénzt jótékony célra fordítja majd Debrecenben, ahol a kitűnő önkormányzat, mint november végén kiderült, megadóztatja majd a karitatív tevékenységet végzőket is, így kiemelten például a rászorulóknak ételt osztó rémhírterjesztő sorosista hordákat, szóval nem akarok a feltétlenül szükségesnél sokkal rosszindulatúbb lenni, húzza szegény MSZP-t még a karácsonyfa ága is, de azért volt ebben az akcióban egy csipetnyi álnaivság, amennyiben egyfelől elég jól sejthető volt, hová fut majd ki egy olyan projekt, amit nem a Párt legjobbjai szerveznek, másrészt eleve – már oppardony – hülyeség azt gondolni, hogy majd pont a Parlamentben fog bárki egy forintot is adni holmi töltött káposztáért, amikor a büfében 800 alatt kapható egy komplett menü, naná, majd drága a hely, mit nem képzeltek, parasztok.

Mindegy: amúgy persze töltött káposztát főzni jó dolog, megenni meg még jobb, így tehát mégis csak némi joggal gondolhatta szegény jó Bangóné, hogy beüt majd a jóság. Nem pont így lett. Pénzt nem sokat kaptak, beszólást viszont annál többet: volt mentálsérült, aki azt motyogta, biztosan megmérgezték a káposztát, más a felszolgáláshoz használt kesztyűn akadt fenn, mondván, nyilván annyira szar az étel, hogy nem akarnak hozzáérni se. És akadt gigászi formátum, maga Balog álpap, aki a ház „méltóságát” érezte megsértve a töltött káposztával, még egyszer leírom: e Parlament MÉLTÓSÁGÁT. Balog Zoltán embermini. No, nyilván stílszerűbb lehetett volna tekintetes nemzetes uramék számára egy kis szarvasgombás sáfrányos okapi-sült, mint ez a közönséges parasztkoszt, értem én: no de azért méltóságról beszélni abban a körben, és épp abból a szájból ejteni ki e szót… legalábbis különös. E pár apróság is elég jól mutatja mindazonáltal, hol is tartanak ma azon nagyjaink, akik a mindennapjaink hasznos és boldog eltöltéséhez nélkülözhetetlen sorvezetőket, az úgynevezett törvényeket hozzák.

Jónak lenni jó: hallottam a múltkor épp Siklósi Beatrix főszerkesztő-főintendáns-főjó szájából, merthogy nem mást, épp őt hívták meg, mondjon már pár keresetlen szót a jóságról, micsoda testhezálló feladat neki – na, épp holnap lesz az egész napos „műsorfolyam” a „köztévében”, amely egészében és részleteiben is egyik tökéletes honi megtestesítője jóságnak, becsületnek, mély szakmaiságnak, s még megannyi csudálatos dolognak, amit itt és most nincs időm felsorolni. Majd a Hír egy másodpercben című különkiadásomban megteszem. Jó napot, Boda András vagyok. Hír egy másodpercben. Minden fasza. Köszönöm figyelmüket. Egy óra múlva újra várom önöket ugyanezzel. Vagy a háttérrel. Valamelyik éjszaka az egyik „műsorvezető” mikrofonállvány búcsúzik, beszartam, ahogy félálomban hallottam: „… és holnap újra jövök a hírek hátterével.” Azzal hát, mi mással is jönnél, életem… reggel elindulsz a munkahelyedre, a hátizsákodban négy és fél kiló friss, rózsaszín, remegő, még szinte meleg háttér… utána meg, ha már a hátterekből jól belaktunk, jöhet a desszert, a független szakértő a független Századvégtől meg a tököm tudja honnan, elmagyarázni, hogy mi a frankó a nagyvilágban, ha nem tudnád, hát megtudod, Bécsben szerencsétlen emberek Coca-Cola mámorban fetrengenek. Ja, meg persze a háttér. Baraczka Eszter jelentkezik Brüsszelből az igazságokkal. Meg tanár úr bárhonnan. Meg pár biztonságpolitikai szaki, az hát, bármivel, amire igény mutatkozik.

Érdekes amúgy, biztos a sok háttér miatt nincs rá idő, de valahogy kimarad pár semmiség ezekből a roppant átfogó híradásokból: például ahogyan őfőpélósága boldog karácsonyt kíván. Az megvolt? Icipici kérdéssel fordult hozzá valamelyik hisztérika, nem csodálom, hogy elege van az ilyen labilis kis akadékoskodókból: szóval megkérdeztek tőle néhány semmiséget, korrupcióról, erről-arról, mire A Nemzet Színésze (és a legnagyobb Magyar Anya egyben) felállt, szertartásosan megigazgatta a jekkendőt, begombolta a pocin a zakettót, aztán, és, ezért ő a legnagyobb, nem röhögte el magát, pedig már tudta, mi jön, boldog karit kívánt, mint két éve Matolcsy Amoróz, maga a bank ára. De mekkora hatalmas poén, szakadtak is rendesen a bűntársak: főnök vicces volt, vigyázz, visszanézi, eléggé szívből-e hahotáztál.

Mit is akartam mondani? Jónak lenni jó: de gecinek lenni gecijó. Ja, igen, el ne felejtsem már: végül 44 ezer forint gyűlt össze a Bangóné káposztájára. Egy képviselőre lebontva ez 221.10 forintos hozzájárulás: őszintén szólva én nem számítottam volna rá, hogy ennyi is összejön. És van itt még valami, ami szerintem elég érdekes: a díszes társaságban vala egy bizonyos Kovács Sándor képviselő, egykori dízelmozdony-szerelő, MÁV forgalmi tiszt, általános szociális munkás, a népjóléti bizottság tagja, a népesedéspolitikai albizottság alelnöke. A Párt tagja. Ha még az. Mert hát, kérem szépen, van itt egy kis gond, vagy tán nem is olyan kicsi: a Pártból ő egyedül adott pénzt azért a nyamvadék káposztáért. Mármost lehet hogy valami félreértés volt, hogy Kovács Sándor nem értette pontosan, miről is van szó; esetleg nem volt rajta a szemüvege, és azt hitte, Lévai Anikó tért be összeszedegetni egy kis támogatást (egy hétszázezres bankszámla könnyen megbicsaklik ám) a negyedik vagy hetedik kiskirályleányka stafírungjához; netán Bangóné Borbély Ildikó orvul kihúzott Kovács képviselő zsebéből pár ezer forintot, e pillanatban még nem tudjuk. Viszont… meg kell hagyni, ugyanakkor erősen gyanús is ez az ügy: a mozdonyszerelés, a vasúti tisztség, hogy úgy mondjam, ez a plebejusság, párosulva a szociálismunkássággal… némi debreceni gyökerek, ahogy nézem… és egy A-típusú középfokú eszperantó nyelvvizsga… tyű… eszperantó… ez utóbbiban érzek valami penetráns kozmopolitizmust… Jöjjön csak, Kovács elvtárs, járjunk egyet itt a hátsó kertben… nem tudom, tudja-e, a nemzetközi helyzet egyre fokozódik…

Boda András

https://www.facebook.com/hetlovet

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.