December 15,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Kikérem magamnak mindazt, amit az én nevemben művelnek, nyilatkoznak, és a számba adnak

Kicsit nehezen és későre, de megjött a témám, köszönöm szépen a Fidesznek, a Fidesz gazdatestén piócáskododó KDNP ifjúsági fiókszervezetének és nem utolsó sorban az MTI-nek:

13 éve, a 2004. december 5-ei kettős állampolgárságról szóló népszavazáson a baloldal megbocsáthatatlanul megsebezte a külhoni magyarságot, és a Demokratikus Koalíció (DK) most újra ellenük indított gyűlöletkampányt. 

Hidvéghi Balázs, a kormánypárt kommunikációs igazgatója keddi közleményében azt írta: Gyurcsány és a szocialisták gyűlöletkampánya magyart magyar ellen fordított és emiatt a magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazás elbukott. 

Tizenhárom évvel a szégyen napja után elmondhatjuk, hogy a Fidesz-KDNP kormánynak köszönhetően a magyar nemzet hitében és állampolgárainak számában is megerősödött. Egymillió külhoni magyar vált közjogilag ismét a magyar nemzet részévé, egymillióval többek vagyunk, egymillióval erősebbek vagyunk.

A baloldalon azóta sem változott semmi: Gyurcsányék újra a külhoni magyarok ellen indítottak gyűlöletkampányt, migránsok tömegeit akarják befogadni, de a magyarokra nemet mondanak.

A pénzért és a hatalomért mindenre képes Jobbik is elárulta a határon túli magyarokat: Vona Gábor ma már a baloldal kegyeit keresi, a Jobbik politikusai pedig a Kárpát-medencei magyarokat sértegetik.

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) szintén közleményben emlékezett meg a népszavazásról, amelyet a rendszerváltozás utáni magyar politika egyik legszomorúbb napjának nevez.

Nacsa Lőrinc, az IKSZ elnöke azt írta, még mindig az a Gyurcsány Ferenc lehet a baloldal vezetője, aki rendre próbál rátenni egy lapáttal az akkori nemzetárulására, most épp a DK nevű káros formáció élén. Vona Gábor és néhány jobbikos frakciótársa pedig nem vett részt a 7 évvel ezelőtti, nemzetegyesítő történelmi szavazáson. A kormánypártok ezzel szemben mindig is a határon túli magyarok mellé álltak, támogatják őket küzdelmeikben, boldogulásukban.

Nos, nem sok választásom maradt, mint az, hogy az érintettség okán néhány szót hozzáfűzzek ehhez a nemzeti oldalon fölöttébb hálás témához, amiről annyi bőrt lenyúztak már, hogy az ember azt hinné, nem lehet ezt már fokozni. De, lehet. Ezt mindig, bármeddig lehet.

Nem csak az érintettség okán, hanem egyébként is tisztában vagyok ennek a vitának a parttalan, értelmetlen, sehova nem vezető jellegével, és azzal, hogy racionális érveket felsorakoztatni ebben a kérdésben anélkül nem nagyon lehet, hogy az ember pofájába ne fröccsenne abból a tömény gyűlölet-fekáliából, amely az élet minden más területein is működik, pusztít, rombol, és nyomorba dönt.

Ettől függetlenül beszélnem kell arról – a Fidesz-KNDP-vel ellentétben nem mások nevében, csak a sajátomban -, hogy kikérem magamnak mindazt, amit az én nevemben művelnek, nyilatkoznak, és a számba adnak.

Sokadszorra kikérem magamnak azt a hazug, torz szemléletmódot, amely a határon túli  magyarokra folyamatosan mint valamiféle homogén masszára tekint, amelynek kutyakötelessége úgy érezni, ahogyan a Fidesz politikai érdekei szerint éreznie kell. Különben nem magyar és árulja a nemzetet. Ennek a beteg, múltba révedő, vélt vagy valós, de annál megbocsáthatatlanabb sebekre hivatkozó nyomorúságos retorikának az egyik eredménye ugyanis az lett, hogy éppen a nemzetegyesítés harcos katonái, az úgynevezett igazi magyarok büdösrománoznak és hazaárulóznak zsigerből mindenkit, akinek határon túli magyarként történetesen nem törte ketté az életét az a bizonyos 13 évvel ezelőtti döntés. És mert tágabb értelemben sem ért egyet azzal a fajta lánctalpas nemzetpolitizálással, amit a Fidesz a bezzeg baloldallal szemben visz.

Kikérem magamnak, hogy a Fidesz-KDNP az én vélt sebeimre hivatkozva szapulja politikai ellenfeleit, hogy állandóan az egyentömegként kezelt határon túli magyarokat felhasználva elmúltnyolcévezzen és üzengessen az aktuálisan leginkább gyűlölt politikai ellenfeleinek. Kikérem magamnak, hogy az a magyar kormánypárt tegye ezt, amelyik nyolcadik éve egyik gyűlöletkampányból a másikba tántorogva, a gyűlöletet exportcikként használva háborúzik magánszemélyekkel, láthatatlan ellenségekkel, és zsibbasztja hülyére nem csupán saját polgárait, de a határon túli magyarokat is.

Nekem egyáltalán nem okozott megbocsáthatatlan sebeket 2004. december 5-e, mert azon a népszavazáson a magyarországi magyarok mondtak véleményt, ugyanúgy ahogy a magyarországi magyarok mondtak véleményt valahányszor a Fidesz kérdezte őket bármiről.

Mert ha a magyar emberek a Fidesz propagandájának súlya alatt mondanak véleményt bármiről, akkor az rendben van, az legitim vélemény, azt tiszteletben kell tartani. Ha Gyurcsány propagandájának hatására szavaznak valahogyan, az elfogadhatatlan. Ha a magyar emberek a két éve tartó migránsok elleni uszítás hatására esnek egymás torkának, ahhoz a Fidesznek semmi köze, ha Gyurcsány riogatja őket a 23 millió román vendégmunkással, akkor az bűncselekmény. Értem.

Mindeközben csak arról van szó, hogy a nemzetegyesítő kormány nem hajlandó szembenézni egy igen egyszerű ténnyel: a magyar társadalom semennyire nem egységes a határon túli magyarok bőkezű, ám annál indokolatlanabb támogatásával, valamint szavazati jogával kapcsolatban. Mert a magyar társadalom ugyanúgy nem azonos a Fidesszel, ahogyan a határon túli magyarság sem. Az, hogy a kétharmados felhatalmazás lehetővé tette, hogy a népszavazást megkerülve a Fidesz-KDNP törvény által egyesítse a nemzetet, az nem jelenti azt, hogy ebben a kérdésben konszenzus volt Magyarországon. Ahogy 2004-ben nem volt, úgy 2010-ben sem.

Bár soha nem fogom osztani senkinek a véleményét (szevasz, Feri!), aki egy szerzett jogot meg akar vonni bármely csoporttól (és ezért pont ugyanannyian leköpnek, mint amennyien nem), azt hiszem a Fidesz-KDNP többek között ebbe fog belebukni: hogy nem hajlandó tudomást szerezni arról, hogy ők továbbra sem azonosak a nemzettel, nem ők a megmondhatói annak, hogy ki a magyar és ki nem, kinek mi fáj, és mi nem. És abba is bele fognak bukni, hogy a szavazatvásárlást álszent pátosszal nemzetpolitikának, felelősségnek csúfolják és a magyar társadalom megoldatlan problémáit szőnyeg alá söpörve, nagyvonalú keresztapát játszanak azoknak a pénzéből, akiket közben nélkülözésre ítélnek.

Az ócska gyurcsányozással és nemzetárulózással még egy ideig ki lehet sajátítani a határon túli magyarok védőszentjének imázsát, és nem tudomást venni arról a mérhetetlen frusztrációról, ami a magyar társadalomban hömpölyög, de nem az idők végezetéig. Sőt, magyarul nem beszélő ukránokat is ki lehet tömni több százezres nyugdíjakkal a magyarok pénzén, de semmi nem tart örökké. Mégpedig azért nem, mert a Fidesz-KDNP szavazatvásárlási akcióinak alárendelt felelőtlen közpénzszórás a magyar társadalom megkerülhetetlen részéből – pártállástól függetlenül – jogos ellenérzéseket vált ki.

A megbocsáthatatlan bűnök állandó szajkózása, a nemzetmegmentő szerepének pártpolitikai kisajátítása mindenre jó, de a legkevésbé sem szolgálja a nemzetegyesítés ügyét. Ellenkezőleg: magyart a magyar ellen uszít. És ameddig a határon túli magyarokkal kapcsolatos cselekvési irányok pusztán belpolitikai kérdésekre adott válaszok maradnak (bezzeg Gyurcsány, bezzeg Vona), addig folyamatosan mélyül a már most is feneketlennek tűnő szakadék a határon inneni és túli magyarság között. Olyannyira mélyül, hogy a szintén politikai okokból máig siratott trianoni trauma a fasorban sem lesz ehhez képest. adomany-1

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.