Miközben egykori haverja és kollégiumi szobatársa valóban négyzetméterenként, közbeszerzésenként és agysejtenként tarolja le, és Kínától Putyinisztánig évtizedekre kiárusítja az országot, Simicska Legokosabb Lajos láthatóan nem unja saját magát/kurvára jól szórakozik, úgyhogy újra akcióba lendült.
Ezúttal sárga festékkel fújt le néhány kormányzati Soros-ellenes plakátot a róla elhíresült szentenciával: Orbán egy geci. Micsoda gyönyörű hajnali csendélet, baszki: magyar ugarral, a G-nap előtti ügyeskedésből összerántott luxusautóval, a népnemzeti elhülyülést szimbolizáló, igénytelenül összefirkantott plakáttal ellátott hirdetőtáblával, és az önmagával maximálisan elégedett, pixisből kiesett NER-oligarchával. Tökéletes országimázs.
Jó, rendben. Végül is Lajos pont ráért. Útba is estek azok a kibebaszott hazug felületek, a sárga festék meg pont annyira képes átadni a lényeget, mint a fekete, vagy a hupilila. (Najó, ez szerintem nem kicsit szar lett és igénytelen, de mindegy, most erre az ócskább flakon festékre futotta, van ilyen.) Ráadásul karba tett kézzel pózolni is remekül lehet a hazug, értelmetlen, szégyenletesen sok közpénzt felzabáló hirdetőtáblák alatt. Rendben van, Lajos. Egyetértünk. Orbán egy geci. Ez egy rohadt nagy axióma. Csak azt nem tudom, hogy és akkor mi van?
Érteni vélem, hogy szerinted ez vicces. Az elégedettségtől sugárzó arccal, mint ki jól végezte dolgát, hanyag terpeszben, karba tett kézzel megállapítani, hogy milyen jól megmondtad. Valószínűleg pontosan tudod, hogy országos ex-haverodat – mindannyiunk számára látványos jeleket hordozó idegállapotára való tekintettel- szétbassza az ideg a mestermű láttán. Persze gyanítom, hogy azzal a B-variánssal is számoltál, hogy már régen hermetikusan elzárták a valóságtól, és soha nem jut el hozzá, hogy milyen remek munkát végzel az őrületbe kergetése érdekében.
Csakhogy. Ez először vicces volt, szórakoztató volt, most már kevésbé az. Majdhogynem unalmasnak és szánalmasnak nevezném, ha nem ugatná le rögtön a fejemet valami lánglelkű rendszerváltó fotelforradalmár azzal, hogy de bezzeg Lajos, ő legalább valamit tesz is. Nem úgy, mint a láthatatlan ellenzék. Hát szerintem éppen elég baj az nekünk, hogy egy fél ország tőled várja a megváltást. Úgyhogy valahányszor meglátlak, Lajos mindig ez jut eszembe. Hogy mennyire geci mélyen vagyunk. Hogy miközben az egykori haverjaid azt is letagadják, hogy ismertek, és lecsúszott alkoholistának titulálnak, aki beállt egy szerintük csicskapárt mögé, hogy miközben egy jelentős réteg azt várja tőled, hogy előkapd a farbát és megmentsd az országot, te egy filléres festékes flakonnal bohóckodsz és szórakoztatod magad. Mert annyira idiótának azért nem tartalak, hogy azt feltételezzem: a mi örömünkre produkálod magad.
Lajos, ez nem jópofa, nem elmés, de legalább súlyosan kontraproduktív. Majd Bayer és társai lesz min megint epét okádjanak, hogy hova jutott a Jobbik gazdája. És ez attól teljesen függetlenül így lesz, hogy én semmiféle megváltást nem várok tőled, Lajos. Mert annak az országnak régen harangoztak, amelyik tőled várja a megoldást, vagyis Orbánegyegeci megbuktatását.
Az a baj, hogy valahányszor meglátlak, az jut eszembe, hogy ugyanolyan gyáva szar vagy, mint azok, akikkel egy alomból származol. Aki nem gecizett akkor, amikor óránként annyit keresett a közösből, mint most a félanalfabéta disznószerelő. Aki most sem gecizne, ha minden közbeszerzést, amit most a félanalfabéta disznószerelő nyer el, az ő ölébe hullana. Az a baj, Lajos, hogy minden alkalommal beletolod a pofánkba, hogy milyen magasról szarsz te erkölcsre, jóérzésre, korrektségre, demokráciára. Miközben nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy ezt a taknyába fulladó ország állapotot többek között neked köszönhetjük, mert te voltál a legtöbb, jelenleg is futó gazemberség kútfeje. És miután negyed évszázadig közösen fosztogattad az országot a gecivel, most havonta összefújkálsz néhány plakátot, hirdetőoszlopot, mintegy röhögve, hogy a G-nap után sem görbül a hajad szála sem, csak a szekér nem fut már oly sebesen, tehát evidens, hogy Orbán egy geci.
De nem azért, mert neki köszönhetően Magyarország félfeudális diktatúrák lábai előtt hever despotáknak kiszolgáltatva, nem azért, mert a piaci alapon működő szabad médiát módszeresen öldöklik, nem azért, mert már miniszteri rendeletekkel tüntetik el utcákról a nyomort, nem azért, mert funkcionális analfabétákat, droidokat és alattvalókat nevel ki a gyászos oktatási rendszer, nem azért, mert a 21. században középkori állapotok tizedelik a lakosságot az egészségügyi rendszerben, és nem azért, mert a sorosozás felülírta a kormányzást, vagy mert a munkaerőhiány és az elvándorlás ássa a nemzet hazug plakátokkal gondosan eltakart sírját. Hanem azért, mert a legokosabb bűnözőgyanús Lajos megsértődött és ilyen bárgyú, óvodás módszerekkel próbál bosszút állni.
Ja, tudom, persze, hogyne, majd a választási kampány finisében aztán biztos robbantja a bombát. Az a durva, hogy még mindig van élő ember, aki ebben bízik. Rég nincs itt bili, amit ki lehetne borítani. Ez itt ugyanaz a sötét oldal, amelyik erre a szánalmas és reménytelen szintre süllyesztette az országot. Ez alól Simicska akkor sem lesz kivétel, ha legközelebb nyolc kiló festéket fúj fel egyetlen plakátra. Az, hogy esetleg Orbán ettől agyfaszt kap, az senkit nem érdekel, Lajos. Igen, tudjuk: Orbán egy geci. És akkor mi van? De te vajon mitől vagy különb?
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.