NEHAZUGGY

Sugárban kell okádni tőletek. Megint

Hihetetlenül nagy a fennforgás Kína seggének nyaldosásában és a Magyarország számára megint beláthatatlan (vagy nagyon is belátható?) következményekkel járó kibaszatos gazdasági kapcsolatok építésében. Néhány napra a jelentéktelen, de annál nagyobb küldetéstudattal felszerelkezett kisember a világ urának képzelheti magát, e tekintetben az alábbi videó többet mond könyvtárnyi szakirodalomnál:

Arról rendkívül jó elemzések készültek már, miért orbitális nagy átbaszás a pekingi kormány 16+1 programja, amelynek keretében kelet-közép-európai országokban indítanak különféle beruházásokat. Amely program csúcstalálkozóján ma Orbán Viktor – a fenti propagandavideó tanúsága szerint – házigazdaként kedvére páváskodhatott és beszélhetett arcpirító faszságokat.

Itt és most erről csak annyit: az elgondolás elbaszottságát – Orbán és csatlósai ellenkező előjelű állításaival szemben – az képezi, hogy a Kína nyakába borulás gyakorlatilag csak Kína számára tartogat gazdasági, esetleg politikai előnyöket. A kínai cégek – állami hitellel megtámogatva – olyan beruházásokat hajtanának végre, amelyeknek nyertese az ázsiai ország. Pont.

Erről sokat fogunk még beszélni, most inkább arról emlékezzünk meg, hogyan forgatja a fideszes állampárt a Kínával kapcsolatos köpönyeget, midőn éppen olyan gazdasági megállapodásokat készülnek kötni a kommunista élharc országával, amelyek soha a büdös életben nem térülnek meg (nesze neked, Budapest-Belgrád vasútvonal), és amelyek aránytalanul nagy és fölösleges terheket rónak az adófizetőkre.

Az Orbán-kormány és a Fidesz ideológiai köpönyegforgatásának és elvtelenségének egyik iskolapéldája a Kínához fűződő viszony. Enyhén szólva is érdekes kórdokumentumot lapátoltam össze az internet semmit nem felejtő bugyraiból, amely azokból az időkből való, amikor a mostani állampárt a tibeti nép szabadsága és autonómiája, a kínai sajtószabadság és úgy általában is az emberi jogok zászlója alatt vonult, küzdött, szabadságharcolt. Akkor ellenzékben éppen ez volt kifizetődő. Most meg az a kifizetődő, hogy a szabad Tibetért küzdő aktivistákat karhatalmilag elhallgattassák, nehogy a kínai elvtársak homloka összeráncolódjon, nehogy komfortérzetük csökkenjen, amint áthaladnak a keresztül-kasul lezárt, konkrétan blokád alatt lévő magyar fővároson. Nézzük tehát mi volt a Fidesz 8-10 éve, és mivé lett mostanra:

– A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség aggodalmát fejezi ki a Tibetben történt és emberi életekbe is kerülő súlyos jogsértések miatt. (…) elvárjuk, hogy az emberi jogok egyetemes értékei terén Kína további erőfeszítéseket tegyen és ne térjen le a nyitás politikájáról. Éppen ezért elfogadhatatlan, ha a központi hatóságok bármilyen formában megsértik a tibeti népnek jogát identitásához, a vallásszabadsághoz és a szabad vélemény-nyilvánításhoz. Felkérjük a magyar kormányt, hogy diplomáciai úton kérjen tájékoztatást a Lhászában és más tibeti városokban, illetve kolostorokban történt eseményekről és fejezze ki aggodalmát. (Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetének vezetője, 2008. 03. 27)

– A tibetiek emberi jogainak megsértése ellen tiltakozott a budapesti kínai nagykövetség előtt a Szabadság Kör több tagja. (…) a tüntetést tüntetést azért szervezték meg, mert az emberi jogok nem ismernek országhatárokat. Ezért emeltük fel a szavunkat a kínai hatóságok eljárásai miatt is, amelyek folytán több mint százharminc tibeti tüntető meghalt. Kifogásoljuk, hogy Kínában korlátozzák a sajtó- és a gyülekezési szabadságot, illetve az emberi jogokat, s miközben a buddhizmus a világ legbékésebb vallása, Peking az erőszak gerjesztésével vádolja a dalai lámát, a tibetiek szellemi vezetőjét. A kínai külképviselet előtt tíz békegalambot engedtünk szabadon, lábukra erősített cédulákon hordozzák tiltakozásunkat a felsorolt korlátozások ellen (Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke, 2008. 03. 29). Az eseményen részt vett Szájer József, a Fidesz EP-képviselője, valamint Gulyás Gergely jogász, illetve Prőhle Gergely volt berlini és berni nagykövet, akik szintén a Szabadság Kör tagjai.

– Az Európai Parlamentnek nyomást kell gyakorolnia a dalai láma által is elfogadhatónak tartott, valós és széles körű tibeti autonómia elérésére. Ez az egyetlen megoldás, amely megállíthatja a világ tetején zajló, a fejlődés álságos kifejezése mögé rejtett kulturális genocídiumot. (Gál Kinga, EP-képviselő, 2008. 04. 01)

 – Balog Zoltán a tibeti nép emberi jogaiért szállt síkra csütörtökön az Amnesty International és a Tibetet Segítő Társaság sajtótájékoztatóján. A KDNP, a Fidesz, az SZDSZ és az MDF által benyújtott országgyűlési határozati javaslaton négy parlamenti párt aláírása szerepel. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: szomorúnak tartja, hogy hosszú hetek egyeztetései után az MSZP nem tudta aláírni ezt a javaslatot. A javaslatban azt kérik, hogy a magyar Országgyűlés szólítsa fel a Kínai Népköztársaságot, hogy tartsa tiszteletben az emberi jogokat, a lelkiismereti és a vallásszabadságot, a tájékoztatáshoz való jogot és a sajtószabadságot Tibetben és a Kínai Népköztársaság területén. (…) Hogyha 2006 szeptemberében és októberében a magyarországi, a hatalom részéről folytatott emberi jogsértések ügyében (…) Brüsszelben tiltakoztunk, akkor most is kötelességünk, hogy felemeljük a szavunkat a tibeti népnek az emberi jogaiért. Balog bízik benne, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Budapesten tárgyaló kínai delegáció vezetőjével folytatott négyszemközti megbeszélésén rákérdez a tibeti helyzetre, ahogyan tette ezt a közelmúltban Angela Merkel német kancellár is. (2008. 05. 08)

– Álláspontunk szerint a tibeti eseményekért nem csupán a helyi végrehajtó hatalom a felelős, azok egyenes következményei a Kínai Népköztársaság Tibet-politikájának. A tibeti események rávilágítanak arra a nemzetközileg konszenzussal vallott nézetre, miszerint a Kínai Népköztársaság nem biztosítja az emberi jogok maradéktalan teljesülését sem általában, sem különösen Tibetben. (Balog Zoltán, 2008. 05. 21)

– Magyarországnak erkölcsi kötelessége kiállni Tibetért. Az emberi jogok tekintetében nincs alku, mindenki erkölcsi kötelessége a kiállás – húzta alá a politikus (Semjén Zsolt -szerk.), aki szerint Kína demokratizálódási folyamatának szempontjából is fontos lenne ez az állásfoglalás. (2008. 05. 22)

– Az MSZP elnöke, Gyurcsány Ferenc éppen a mai napon vett részt a Magyar Charta nevű polgári kezdeményezésű demonstráción, mely a demokráciáért, és a szabadságért kampányol, ami – ismételjük: nagyszerű dolog, és a demokratikus Magyarország létezésének remek bizonyítéka – de közben a pártja keményen aládolgozik a világ egyik legelnyomóbb diktatúrájának. A Free Tibet Blog kíváncsian érdeklődik, vajon milyen demokratikus szellem az, amely csak bizonyos helyzetekben nyilvánul meg, és amelyet gombnyomásra lehet ki, és bekapcsolni? (fidesz.hu – 2008. 09. 25)

– Fölszólítjuk a Magyar Országgyűlést és a Magyar Kormányt, hogy amikor jó kapcsolatokra törekszik a Kínai Népköztársasággal (amit támogatunk), közben ne áldozza föl ennek az együttműködésnek az oltárán az emberi jogokat. Sem a tibetiekét, sem a magyarokét. Akkor sem, ha a gyülekezés szabadságáról van szó egy tibeti megemlékezésen. A minket körbevevő kordonok, a kínai nagykövetség megközelíthetetlensége mutatja, hogy a Rendőrség kordonépítésből Budapesten már nagy gyakorlatra tett szert. Van ebben valami jelképes, hogy ide szorítottak bennünket egy templom és egy iskola elé. (…)  Mi, magyarok, ismerjük, milyen az, amikor felszabadítókból megszállók lesznek. Így szabadították meg Tibetet kommunizmussal a feudalizmustól. Mi tudjuk, mit jelent a szólás -és vallásszabadság korlátozása. Mi megszenvedtük a totalitárius társadalmat. (Balog Zoltán a tibeti felkelés 50. évfordulóján, 2009. 03. 11)

És végül a legnagyobb kedvencem, Kövér Lászlótól: Sajnálatosnak tartom, hogy Tibet ügyét először éppen az a Kóka János vetette fel, aki ezzel a gesztusával próbálta elterelni a figyelmet a saját hitelességi válságáról. Annál is inkább, mert ő azon politikusok közé tartozik, akiket Kínában tett, magánjellegű pihenéssel is kiegészített hivatalos látogatásaikkor nem zavart az emberi jogok megsértése. Kicsit bánt, hogy az Európai Unió általam nagyra becsült politikusai is csak most jutottak el oda, hogy szóvá tegyék a kommunista diktatúra jogsértéseit. Semmiképpen nem az a megoldás, hogy tönkretegyünk egy újabb olimpiát a moszkvai és a Los Angeles-i után. Inkább az, hogy a jövőben ne fordulhasson elő, hogy egy olyan ország kaphassa meg az olimpia megrendezésének lehetőségét, ahol a legalapvetőbb emberi jogokat sem tartják tiszteletben, ahol egész népeket tartanak elnyomás alatt, fenyegetnek a kultúrájuk, a nemzeti önazonosságuk szétzilálásával. Kínában a kommunizmus a mai napig állami ideológia, embereket lehet eltüntetni, koncentrációs táborba zárni, kivégezni. Tibetet nem tegnap szállta meg a kínai rezsim, amelynek az emberi jogokhoz fűződő viszonyára sem ma derült fény. Az EU emberi jogokat érintő politikája csak akkor hiteles, ha minden országgal szemben, minden helyzetben azonos mércével mér, a pillanatnyi geopolitikai, gazdasági vagy egyéb érdekektől függetlenül.

Tibetben a helyzet változatlan. Kínában a helyzet változatlan. A Transparency oldalán jogvédő, tiltakozó Fideszből az elcseszett rendszerváltás leggyennyesebb, autoriter rezsimet építő pártja lett, amely immár hivatalosan is leszarja az emberi jogi handabandákat, üldözi a civileket és kommunista despotáknak gazsulál. Okádni kell. 

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább