December 15,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Ne röhögjetek, lesz az még egyszer annyira használt, hogy én is meg tudjam venni

Immár biztos: hamarosan jönnek az önvezető/elektromos járművek.

Kicsit későn sikerült ma belefognom a húrok pengetésébe, merthogy délután hű Rocinantém, a kettőből az egyik (nem, nem a Kék Villám, hanem a Kis Párduc) csendesen elkezdett gőzölni, akár egy jóképű ganyédomb, éreztük a fagyállószagot is egyből, íziben megálltunk, életemben egyszer végre dőlt a lé, bár most épp el tudtam volna tekinteni tőle, na, sebaj, hamar utána töltöttünk, aztán negyedóra múlva a Papp Tomi kiállította a zárójelentést, szervcsere szükséges, jöhet az új hűtő. Délutánra megjött, este ki is cseréltük, viszonylag gondmentesen, pár tízes az egész, nem ide, hagyjuk, nagyon is örülök, hogy kész, éjfél körül értem haza.

Jut eszembe, ha jól sejtem, az elektromos autóban nincs is hűtő – legfeljebb az italoknak, hátul. Hadd áruljam el, nekem egyszer lesz elektromos autóm, az tuti, lehet, hogy húsz év múlva, de lesz. Mondjuk egy Tesla, mondjuk az S – igen, igen, ne röhögjetek, lesz az még egyszer annyira használt, hogy én is meg tudjam venni. Vagy a kis roadster, amit most mutattak be, 1.9 alatt van százon… hagyok időt… igen, ez nagyjából Forma-1-es szint… Meséltem már, hogy utaztam egy autóban az Elon Musk unokatestvérével??? Ez halál komoly… simán csak így dobta a gép, belefékeztem, amikor kiderült… azt mondta… de nem, nem is kezdek bele most, az annyira gyönyörűséges történet a világ aprócskaságáról meg más érdekességekről, hogy teljesen külön dolgozatot érdemel, majd egyszer máskor.

De ha már Muskról esett szó: ti emlékeztek még, amikor pár éve jöttek az első hírek a Tesláról, aztán mindenki csak legyintett, ó, szegény kis beteg álmodozó, hát mit akar ez itt a Mercedessel, a Volkswagennel, a Forddal meg a Toyotával szemben… elektromos autót sorozatban, a semmiből, a száz éves múlttal rendelkező gigászok árnyékában, ugyan már… Muskot viszont ez esetben is elfelejtették értesíteni, hogy épp a lehetetlen közepébe csapott bele, úgyhogy megcsinálta. Épp a napokban láttam egyébként egy videót, a Volkswagen vezére, Matthias Müller beszél egy, az autóipar jövőjével is foglalkozó fórumon, ahol – az én ízlésem szerint elég nagyképűen – elkezdi osztani a Teslát, és szánakozó kis félmosollyal valami ilyesmit mond:

Van itt ez a bejelentő világbajnok – nevet nem mondok… de van egy vállalat, amelyik nagy nehezen 80 ezer autót ad el évente, míg a Volkswagen 11 milliót. És van olyan vállalat, mint a Volkswagen, amelyik 13-14 milliárd eurós nyereséget termel évente. És ha jók az információim, a Tesla negyedévente százmilliós összegeket éget el, a munkavállalóit kirúgja, igazán vidám dolog ez, nem tudom, hol van ilyenkor a nagy szociális érzékenység. Szóval kérem, szorítkozzunk a tényekre, és ne hasonlítsuk össze az almát a körtével.

Oké, Herr Müller. Szorítkozzunk. Számomra a tények közé kívánkozik például, hogy a VW volt az első olyan cég, amely tán másfél éve elég rútul megbukott azzal a különösen körmönfontan kitervelt, szándékos csalással, amelynek keretében az autók komputerét úgy bütykölték meg gyárilag, hogy ha az agy bármilyen vizsgálódást észlel, állítsa át úgy a motor működését, hogy pár percre megfeleljen mindazoknak a környezetvédelmi normáknak, amiket papíron tud – amikor meg vége a vizsgálatnak, alapállapot, azaz ömölhet újra minden, ahogy a csövön kifér. Más kérdés, hogy a VW buktája után még egy tucat gyártóról kiderült, nagyjából ugyanezt tette, de azért akkor is… egy kis szerénység bőven beleférne, Müller úr, túl friss még a sztori a nagy képernyőhöz.

Ne hasonlítsuk össze az almát a körtével? Hm… Nyolcvanezer Tesla, nagy nehezen, versus 11 millió Volkswagen… Jó. Én például fagyit árulok a Dózsa György úton, és könnyűszerrel eladok egy szezonban nyolcezer gombócot –  a minap hallottam, hogy a szerencsétlen londoni Christie’s aukciósház egy évben, nagy hírveréssel és csinnadrattával jó, ha 15-20 aprócska gyémántot ki tud árusítani valahogy… nem tudom, nagyjából érthető-e, amit mondani szeretnék…

Mellesleg nem nagyon értem, mire vonatkozik a nagy nehezen: ha a kapacitásra gondol, azt a pontot adom, valóban, nem tudnak annyit gyártani, amennyire igény lenne, ezért kell feliratkozni világszerte egy listára, mint a hetvenes években nálunk, a 28. számú műszaki boltban a Simson robogó esetében a kockás füzetbe. Ezt azért nem mondanám talán „nagy nehezen”-nek…

És a kidobott milliókról is megoszlanak kissé a vélemények – talán tanulmányozza egy kicsikét Elon Musk eddigi pályáját – tudom, ellentmondásos, de azért az emlegetett tények bizony mintha eléggé mellette szólnának. Jelen állás szerint, Müller úr, nagyon úgy tűnik, a hagyományos autóiparnak bő három éve van hátra, de legyen öt, nem bánom. Olvassa el Udo Gollub bármelyik elemzését, mondjuk ezt, és megtudhatja belőle például azt az érdekes esetet, ami a Kodakkal történt. A gigantikus fotókonszernnek 1998-ban még 170 000 alkalmazottja volt, és a világ fotópapír-szükségletének 85 százalékát ők biztosították. Pár röpke évvel később a digitális fényképezőgépek jöttek, láttak, és taroltak, a Kodak pedig csődbe ment: ön szerint volt-e valaki, aki ezt előre látta? Zárójelben még egy apróság: a digitális fényképezési technológiát 1975-ben találták fel… Az Uber (amely úgy a világ legnagyobb taxivállalata, hogy perpill egyetlen autója sincs) most írt alá egy aprócska, alig 1.4 milliárd dolláros szerződést az immár kínai kézben lévő Volvóval, 24 ezer XC90-es leszállításáról, 2019-2021 között. Ebben a típusban már benne van az önvezető modul előkészítése, az Uber majd elvégzi a többit, s ez a szerény flotta betelepülhet néhány nagyvárosba. Tíz éven belül a jelenlegi autóállomány 90-95 százaléka eltűnhet az utakról, hiszen sokkal egy- és ésszerűbb, lényegesen olcsóbb és gondmentesebb lesz a megfelelő applikációval a ház elé szólítani egy önjáró autót, amely szépen elvisz mondjuk a színházba, automatikusan leveszi a kártyánkról a négy eurót, aztán továbbmegy a dolgára, majd az előadás végén érkezik egy másik, ami hazavisz – mint birtokolni egyet.

És még egy szót se szóltunk a városokban felszabaduló hatalmas területekről, a légszennyezés csökkenéséről, a balesetek számának elképesztő mértékű csökkenéséről és a többi járulékos jótékony hatásról… Persze… ha valaki, hát én aztán tudom… autózni jóval több, mint pusztán eljutni A-ból B-be: legyetek nyugodtak, ha betiltanak is mindent, nálam biztosan marad egy-két olyan jármű, amivel éjszakánként, egy eldugott, illegális pályán játszhatunk… ha minden halkan zizeg, ott akkor is hörög és füstöl majd pár motor az élő Mad Maxben… (Folytatom, mert a felénél se vagyunk…)

Boda András

https://www.facebook.com/hetlovet

adomany-1

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.