NEHAZUGGY

Nincs mód és nincs idő arra, hogy a mostani állampárt hosszas agónia végén kimúljon

Tamás Róbert | 2017. November 22, Szerda | 17:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,340,346 forint, még hiányzik 659,654 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ha éppen nincs kedvem dühöngeni az országos eső-jelleggel rám zúduló baromságok miatt, akkor egészen jól szórakozom. Drága mulatság, szó se róla. Súlyos árat fizetett és fog még fizetni ez az ország azért, mert elhisszük, hogy kétmillió több, mint hatmillió, hogy itt úgysem lehet semmit tenni, ezen nem lehet változtatni és Orbán Viktort a jóisten ültette a trónra, tehát ott is marad, ameddig csak magához nem szólítja az őt kinevező hatalom.

Márpedig hatmillió több, mint kétmillió. Kétmillió a Fidesz stabil szavazóbázisa. Ez az elmúlt években nem lett több, hanem kevesebb, mostanra beállt erre a szintre. Ennyi és nem fog tudni több szavazót behúzni a kormánypárt akkor sem, ha a fejük tetejére állnak. Ezt ők is tudják. Ezért nem is erőlködnek vele, hanem a többi pártot ekézik teljes erőből, ugyanis számukra az a megoldás, hogy a lehető legtöbb – nem kormánypárti – szavazót elriasszák a szavazástól. Maradjanak csak szépen otthon azok, akiknél nem Orbán Viktor arcképe lóg a hálószoba falán.

Tényszerűen: nagyjából 8 millió választókorú polgár van ebben az országban. Ebből a 8 millióból szűk 2 millió Fidesz szavazó, 2,5 millió a többi párt szavazója. Összesen. És van még rajtuk kívül 1 millió ember, akik szavazni akarnak, kormányváltást is akarnak, de még nem tudják, kire adják majd a voksukat. A szavazni nem akarók közül is vannak meggyőzhetők, akik – ha látnak egy elfogadható alternatívát – megmozdulnának. És még van közel fél év a választásig. Bármi megtörténhet. Összeállhat valamilyen választási formáció és az még bevonzhat plusz szavazókat.

Az biztos, hogy jövőre valaki bukni fog. Nagyot. Ha a Fidesz győz, akkor értelemszerűen az ellenzék bukik. Ellenzéken nem a parlamentbe valahogy bevergődni szándékozó, életvitelszerűen ellenzékinek tűnő megélhetésieket értem, hanem mindazokat az embereket, akik szarul érzik magukat Orbán Viktor rablóbirodalmában. Akár kötődnek valamelyik párthoz, akár nem. Ez újabb elvándorlási hullámot indíthat el, mert az biztos, hogy Orbánék még az eddiginél is szisztematikusabban fogják irtani mindazokat, akik nem állnak be a kijelölt sorba. Minden hét, minden hónap, amit hatalomban töltenek, újabb korrupcióval, újabb megszerzett milliárdokkal terhes. Számukra nincs más út, mint a folyamatos hatalomban maradás.

Egy esetleges bukás messze nem az egyszerű ellenzékbe vonulást jelentené, hanem nyomozások, perek és ítéletek sorát indíthatná meg. Már csak azért is, mert annak kicsi a valószínűsége, hogy az MSZP, hagyományos váltópártként, egyedül kerülne kormányra. Mert ebben az esetben működhetne az, ami eddig is működött: kéz kezet mos alapon nem történik meg az elszámoltatás, hanem néhány – nagy hangerővel tálalt, de lényegében jelentéktelen – eljárás indulna, a valódi bűnösök pedig megúsznák.

A Fidesznek nincs más választása, mint foggal-körömmel kapaszkodni a hatalomba. Ez azért távolról sem annyira egyszerű és egyértelmű, mint ahogy azt megpróbálják kommunikálni. Nincs mögöttük többség. Soha nem is volt. Az átalakított választási törvény, az átszabott választási körzetek, a fizetett propagandamédia, a közpénzből a nyakunkba zúdított önreklámozás, a választók hülyének nézése működni látszik ugyan, de ez igen gyorsan a visszájára is fordulhat.

A folyamatos háború, a szüntelen ellenségkeresés, a jólteljesítés árnyékában pusztuló közügyek vezethetnek akár társadalmi fásultsághoz is, de ez a közöny csak látszat. Bármilyen esemény kiválthat egy olyan aktivitást a most szundikálni látszó többségből, ami elsöpörheti a jelenlegi kormánypártot. Láttunk már ilyet a rendszerváltás óta, nem is egyszer, nem is kétszer.

Most sem beszélhetünk lefutott meccsről, bizony, még bármi megtörténhet. Egyben biztos vagyok. Szelíd, csendes átmenet már nem lehetséges. Nincs mód és nincs idő arra, hogy a mostani állampárt hosszas agónia végén kimúljon. A változás – ha lesz és miért ne lenne – zajos lesz, gyors és brutális. Mint minden nagy vihar. adomany-1

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!