December 16,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Vendégírás: A helyzet tényleg reménytelen, és a kereszténydemokratákat leszámítva mind meghalunk

184 ország több mint tizenötezer tudósa írta alá azt a nyílt levelet, amelyben immár másodszor figyelmeztetik a vesztébe rohanó emberiséget. Minket.

Kábé amióta az eszemet tudom, téma a téma, a Föld és az emberiség szomorú jövője: most, ebben a legújabb cikkben olvasom, hogy utoljára 1992-ben adtak ki hasonló figyelmeztetést a tudományos élet kiválóságai. Most is arra igyekeznek felhívni mindannyiunk figyelmét, ha mindent úgy folytatunk, ahogyan eddig, a biztos pusztulásba rohanunk padlógázzal – s ha mi, jelenleg itt tartózkodók meg is ússzuk tán, unokáinkra akkor is borzasztó örökséget hagyunk.

Tudom, unjátok-unjuk eléggé már ezt a károgást: mégis, mindennél, de tényleg mindennél fontosabb lenne, hogy észbe kapjunk. Illetve… na, pont ebben nem vagyok olyan biztos: hogy tudniillik kinek is kéne észbe kapni? A gond ugyanis, én legalábbis azt hiszem, ott van, hogy tényleg piszkosul picurkák vagyunk itt lent, e tekintetben is. Oké, tegyük fel, megértem, mi a probléma globalice, jó fej vagyok, jót akarok, tehát nem használok sprayt, dióval mosok, szelektálom a szemetet (még ha a buta szememmel látom is, hogy aztán ugyanarra a platóra ürítik a sárgát meg a kéket a teherautón – jó, persze, tudom, megmondták már, az nem úgy van), nem dobom a csikket a tengerbe vagy a Dunába, igyekszem spórolni az ivóvízzel meg minden más fogyóban lévő erőforrással, energiatakarékosra cserélem az izzókat itthon, felrakatom a tetőre a napelemet, és még ezernyi apró trükkel próbálom összébb préselni az ökológiai lábnyomomat: mégis, mégis, mégis, én valahogy minden áldott nap azt érzem, szart se ér a jófejségem.

Mert van pár száz, ezer vagy maximum tízezer ember, aki viszont totálisan, csodás ívben tesz erre az egészre. A gond csupán az, hogy épp ők vannak abban a helyzetben, hogy eldöntsék, milyen is legyen a holnap. A holnapunk, hogy pontos legyek. És ha valaki (természetesen csak mondok valamit, alighanem erősen alábecsülöm a következőket, tekintettel arra, hogy kábé felfoghatatlan dimenziókról beszélek – mellesleg épp emiatt különösen lehetetlen az átlagembernek az egész jelenségre reagálni, még melleslegebb ez ugyanaz az effektus, mint ami mondjuk három- vagy százezermilliárd forint ellopását reakciómentessé teszi, a meglopottak részéről) mondjuk napi tízmillió dollárt keres azon, hogy másnap is munkába indítja a patagóniai esőerdőkben a buldózereket, odavágja a vollgázt a lignites erőműnek vagy épp egy bőkezű apanázsért két nap alatt leszerződik Paks II-re, hát azt kissé mérsékelten kötik le a természetvédelem aktuális problémái, az emberiség jövője meg hasonló absztrakt marhaságok, nyálas felhívások és himmihummi semmiségek.

Unokák? Ugyan már, épp ilyen boldogan élnek még az ükök is… Kölcsönbe kaptuk a Földet? Lófaszt, hát a nagy része az enyém, a miénk, parasztok. Itt a papír e. Enyém, azt csinálok, amit akarok. Irgalmatlan, felfoghatatlan pénzek forognak a világban, az egész elképesztő saját és sajátos törvények és törvénytelenségek szerint működik, ötletemberekkel, végrehajtókkal, kivitelezőkkel, mindennel együtt. Szerintem kábé megváltoztathatatlanul.

De bárhogyan van is, és ezt komolyan mondom, kötelességemnek érzem, hogy a minket szemléző pár ezer emberrel megosszam mindazt, amit ma tudunk – hadd idézzek hát pár apróságot a tudósok leveléből:

  • 1992 óta az egy főre jutó édesvízi források 25 százalékkal csökkentek;
  • az óceáni oxigénhiányos területek 75 százalékkal nőttek;
  • 120 millió hektár erdő tűnt el;
  • a széndioxid-kibocsátás évi 20 milliárd tonnáról a duplájára, 40 milliárdra nőtt;
  • a vadon élő gerinces állatok száma újabb 30 százalékkal csökkent, a század végére várhatóan maximum a tengerimalacaink meg a guppik maradnak;
  • a tengereket lassan teljes mértékben lehalásszuk;
  • úszunk/megfulladunk a szemétben;
  • a globális felmelegedés miatt egyre súlyosabb a klímaváltozás, olvad a jég, emelkedik az óceánok szintje, egyes kisebb szigeteken az elővigyázatosabbak már csomagolnak, és szépen sorban felkészülnek a tengerparti övezetek lakói, hogy ők majd hová menekülnek, inkább azt se kezdjük el átgondolni, lehet, hogy kevés lesz a harmadik meg a negyedik sor kerítés mondjuk az amerikaiak vagy a hollandok ellen…

és sorolhatnám, sajnos pont holnaputánig. Ja, mindez 1992 óta: pedig már akkor se voltak épp fényesek a kilátásaink… Vannak persze pozitív változások is: az ózonréteg vonatkozásában egészen jól állunk, csökken az erdőirtás üteme, és a megújuló energiaforrások is egyre nagyobb teret hódítanak.

Ja, és el ne felejtsem már: Áder „Világmentő” Jánosunk évről évre egyre jelentősebb környezetvédelmi fejtegetésekbe bocsátkozik – na, ha még ez se segít ezen a sárgolyón, akkor sajnos a helyzet tényleg reménytelen, és a kereszténydemokratákat leszámítva mind meghalunk.

Boda András

https://www.facebook.com/hetlovet

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.