NEHAZUGGY

Vadászjelenetek Magyarországon

H. A. | 2017. November 15, Szerda | 9:57

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,652,771 forint, még hiányzik 347,229 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Van itt egy dolog, amit kicsit megkésve, de fontos lenne megbeszélnünk. Valójában egy könyvet szeretnénk a figyelmetekbe ajánlani. Ilyesmire fennállásunk óta nem vetemedtünk túl gyakran, ám ezúttal kivételt teszünk, mert egy túlságosan fontos kérdésről van szó ahhoz, hogy szó nélkül elmenjünk mellette.

Úgy alakult, hogy pár napja kaptunk egy meghívót Tódor János újságíró-szociográfustól (megtisztelő, hogy az olvasóink között tudhatjuk), amelyben a Vadászjelenetek Magyarországon című, az Osiris Kiadó gondozásában megjelent művének bemutatójára invitált minket.

Sajnos a meghívásnak nem tudtunk eleget tenni, ám azt semmiképpen nem szeretnénk elhallgatni, hogy megszületett ez a riport-szociogárfiai kötet, amely a 2000-es évek első évtizedének legsúlyosabb, gyilkosságokba torkolló etnikai jellegű konfliktusait dolgozza föl az oknyomozó újságírás és az irodalmi szociográfia módszereivel.

Azt gondoljuk, a jelenlegi közéleti-politikai viszonyokra, a szemünk előtt elszabaduló, nem mellesleg kormányzatilag távvezérelt gyűlöletre, és az ország általában vett szellemi-erkölcsi állapotára való tekintettel fontos lenne, ha sokakhoz eljutna ez a könyv, amelynek előszavából idéznénk. Kedvcsinálónak leginkább.

Mottó :„A gyűlölet gyilkol, legyetek éberek!”

(A katolikus pap a nagycsécsi áldozatok temetésén)

A könyv a magyar társadalmat évekig sokkoló olyan gyűlölet-bűncselekményeket mutat be, elemez, mint az olaszliszkai csoportos emberölés: Szögi Lajos tanár bestiális agyonverése, a veszprémi román kézilabdázó, Marian Cozma meggyilkolása, illetve a hat cigány származású magyar ember – köztük egy 4 és féléves kisfiú – halálát követelő rasszista indíttatású sorozatgyilkosság.

A riport-szociográfia a rendőrségi nyomozástól a jogerős bírósági ítéletekig kronologikus sorrendben követi végig a történéseket, megszólaltatva a tetteseket, az áldozatok hozzátartozóit, az érintett települések lakóit, illetve a szakembereket (rendőrök, ügyvédek, kriminológusok, pszichológusok, igazságügyi szakértők stb.).

Igyekszik megrajzolni a cselekmények társadalmi-politikai hátterét, nyilvánosságra hozni a médiában eddig napvilágot nem látott, a nyomozó hatóság által sem feltárt, illetve feltehetően szándékosan eltitkolt tényeket. A legnagyobb port vert ügyek mellett néhány olyan esetet is bemutat, amelyekben csak a szerencsés véletlennek köszönhetően nem haltak meg a megtámadott emberek (pl. a pátkai Molotov-koktélos merénylet vagy az abádszalóki késes támadás roma családok ellen).

A kötet remélt objektivitását az – a tárgyban szokatlan – megközelítés adja, hogy az általában csak a többséghez kötött, fizikai agresszióban tetőző fajgyűlöletet párba állítja, együtt tárgyalja az olykor a kisebbségekre is ugyanúgy jellemző torz felsőbbrendűségi (általában éppen a kisebbrendűségi érzésből, a leküzdhetetlen, sokszorosan hátrányos helyzetből fakadó) rasszizmussal. És ezt nem elvi szinten teszi, hanem a brutális tények tükrében, tragikus bűnügyi történeteket elmesélve.

A kötetben tárgyalt bűneseteket – kiterjesztve értelmezve a közösség tagja elleni erőszak Btk. 216. §-a szerinti fogalmát: „Aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz, vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása, vagy vélt tartozása miatt bántalmaz, illetőleg erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő” – gyűlöletdeliktumoknak tartom.

Érthetetlen, hogy a jogalkalmazók egyik esetben sem minősítették ezeket a bűncselekményeket közösség tagja elleni erőszaknak. A téma kutatójával, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa, Bárd Petra definíciójával értek egyet, aki szerint: „Ha a sértett helyettesíthető egy másik emberrel a közösségéből, ha csak azért támadják, mert megszületett, akkor lehet gyűlölet-bűncselekményről beszélni”.

Bárd Petra 2016-os kutatásában mutatta be, hogy a jogszabályt, amit részben a romák védelmében, az ellenük elkövetett bűncselekmények visszaszorítására hoztak, sok esetben tényleg pont ellenük használják fel. A Borsodban történt rasszista bűncselekményeket vizsgálva például az derült ki, hogy 2009 és 2013 között többször indult eljárás kisebbségi, mint többségi elkövető ellen.

Eddig tartott az ízelítő, mindenkinek jó szívvel ajánljuk Tódor János könyvét. Határozottan hiánypótló írás és valószínűleg-remélhetőleg mindannyiunk okulására szolgál.

vadaszjelenetek1

adomany-1

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!