Minden befektetés bejött neki egész életében, csak ebből a suttyóból lett selejt. Ez neki pech, nekünk nemzeti katasztrófa

Fotó: Pelsőczy Csaba Fotó: Pelsőczy Csaba

kelemen.mikes@netkavezoabujdosokhoz.tekirdag.tr

Mikes Mirtill: E-mail Rodostóba

Tárgy: Pech

Jó dolga van ott idegenben, a török földön kendnek. Mi meg – pedig itthon lennénk állítólag, de ebben az apu gyakran kételkedik – szívunk, mint a torkos borz. (Ezt nem én mondom, hanem a tata, ezért tessék szíves lenni idézetnek tekinteni, mielőtt újfent elkezdene nekem prédikálni, hogy egy jól nevelt kislány nem beszél csúnyán.)

Mert ugye kend csak fogja magát a muszlimok országában és azt mondja: hoppá, most meg halottak napja van, gyújtok már egy mécsest a nagyságos fejedelemnek. Odasántikál. (Tényleg, javult már valamit a piskótája? Hányszor üzente már velem is a nagyi, hogy ne hagyja benőni a körmöket a lábujjain!)

Szóval kényelmesen odaballag a galatai jezsuiták templomához („ahonnan száz esztendeje, politikacsinálás céljából egy másik népnyúzó nagyravágyó koporsós karrierista elhozatta a nagyságos fejedelem földi maradványait, de a népért fájó szívét Párizsban hagyta, mint ahogy ez meg elföldeli a Nagy Imre hitét” – mondta a Valaki a tatának) és senki nem akarja kendet meglincselni. Úgy vannak vele, megfér kend a többi 3 millió migráns között és még az se fáj nekik, hogy esténként nem Mohamednek, hanem a Jézus Krisztusnak ad számot kend lefekvés előtt a napi bűneiről.

Bezzeg itthon a gondviselés eszköze – köznyelven Isten Ostora – keményen nyomatja a migránsozást. Besírok! De tényleg. Már van olyan félnótás a falunkban, aki nem mer elmenni a boltba, mert ha nincs valaki állandóan a falu szeme előtt, már egy fél óra távollét után migránsnak látják. (Most képzelje, a falunkban nincs bolt. Két óra elteltével már nem csak migránsnak, hanem akár géppisztolyos néger migránsnak is nézhetik a távollevőt félelmükben, akik benyalták ezt a dumát.) Pech, hogy pont itt kell laknunk.

Ajjaj! Most nagyon nagy gond van! Az őszinteség, meg a jólneveltség csatázik bennem. Súlyozni kell ilyenkor, mondaná anyu: „Akkor is őszintének kell lenni, ha ezért büntetés jár!”  Nos, te akartad édesanyám: amikor a nagyi kicsi volt, azzal ijesztgették, hogy jön a cigány és elviszi a zsákjában, ha rosszalkodik. Anyukámékat már nem ijesztgették a cigányokkal, mert a világon senkit nem érdekelt, hogy ki a cigány és ki a magyar, együtt játszottak magyarul. Így azután a vérfagyasztó „jön a rézfaszú bagoly és elvisz!” fenyegetés volt a migráns megfelelője az anyu nemzedékének, akár cigánygyerek volt, akár magyar. Még engem is ezzel ijesztgettek, de a cigány kortársaimat már a kopasz magyarokkal. Ma már a felnőttnek, gyereknek, cigánynak, magyarnak a migráns a kincstári mumus, mert vélhetően a színesfémes cigányok a szent Flóri apostol irányításával a réz alkatrésze miatt már ebből a bagolyból is hidat préseltek a munka világába. Ez a bagolynak pech.

Félelem nélkül nem lehet élni! Mondotta volt a családi célra kisajátított nemzeti vagyon súlyától hirtelen kereszténnyé lett kormány. Ők félnek az elszegényített néptől, nekünk meg hatóságilag az Istentől kellene félnünk, de meg van beszélve a Jóistennel, hogy ő a szegények gyámolítója, úgyhogy hiába tömik az agitprop titkár funkcióba bevásárolt papokba a lóvét, az Isten velünk van. Ez is pech!

Viszont a Soros György sír. Ezt onnan tudom, hogy most a szünetben a nagyiék felvittek vonattal Pestet nézni, és ott több öreg is volt az unokával Pestet nézni. Mint tudjuk, az öregek elég fogyatékosak. A szájukkal írnak rá a másikra, mert rosszul látnak, meg nem mozognak rendesen az ujjaik. Viszont mikor egymással beszélnek, olyankor nem fáj se a kezük, se a lábuk, csak beszélnek. Mert amúgy senkinek nézik őket, de ilyenkor valakik. És a plázában a pesti Valaki azt mondta, hogy „itt most hinni kell, nem tudni!” De ő ennek ellenére akkor is tudja, hogy a Múzeum meg a Rádió környékén az egykori Károlyi palotában volt az Országos Műszaki Könyvtár. Ide még a kádári időkbe sok-sok drága műszaki könyvet küldött ez a Gyuri bácsi, aminek az amerikaiak nem örültek, sőt haragudtak, mert ezekből a könyvekből a magyar mérnökök, meg egyetemisták okosodni tudtak és mindenféle csoda ketyerékkel árasztották el a világot és ezzel rontották az amerikai bizniszt.

Persze mióta összeszerelő műhelyek lettünk és nem kell az okos mérnök, bezárták ezt a könyvtárat is. Állami pénzen felújítatta a palotát a Gondviselés Eszköze és neki adta a gyóntató papjának, hadd örüljön, mesélte ez a Valaki. Azt nem tudjuk, örült-e a házi káplán, és ez pech. Legalább az ő örömében osztozhatnánk, ha már a nemzeti vagyonon nem osztozhatunk és a csúcstechnológiához sem férhetünk hozzá.

Egy másik Valaki engem sajnált. Furcsákat beszélt, például mintha ceruza lennék. Azt mondta – de tényleg -, hogy én 3H-s vagyok, meg többszörösen szegregált, meg azt is mondta „jó úton van a magyar oktatási rendszer, csak az a kár, hogy az ellenkező irányba megy”. Amit mondjuk még most sem értek, de az ősök nagyon gondterhelten bólogattak, úgyhogy valószínűleg rossz hír nekem, és ez pech.

Végül egy ugyancsak Valaki azt mondta, hogy az a plakáton lévő Gyuri bácsi az egyáltalán nem nevet a valóságban, hanem évek óta a sírógörcs rázza cefetül, mert „minden befektetés bejött neki egész életében, csak ebből a suttyóból, meg a haverjaiból lett selejt, pedig sok pénzt költött rájuk!” Ez neki pech, nekünk nemzeti katasztrófa.

Bennem viszont a Kelemen bácsi nem fog csalódni, mert én nem keresztet hozatok magamnak a franciáktól a más pénzén, ha nagy leszek, hanem befizetem kendet egy párizsi útra, hogy kend ismét fejet hajthasson a felvilágosodott nagyságos fejedelem szívénél, mint ahogyan én is mindenkor rokoni szeretettel és tisztelettel adózom kendnek: Mirtill

Bütyökfalva, 2017. november 9.

P.S. A pesti út után a tata kivételesen más véleményen van a jönni–maradni kérdést illetően. Majd lenyugszik, de most bepöccent: „Könnyen osztja az észt kend a jó módból. Az Erdogan is, meg ez az Isten Ostora is uniós pénzből babusgatja kendet, hogy az Unió ellen, vagyis rájuk szavazzon. Jöjjön kend haza és élvezze itthon a katasztrófaturizmust 27%-os áfával!”

adomany-1