Nem baj, mi ezt is beszopjuk

Mintha csak ma lett volna: Orbán Viktor és Zaid Naffa Jordánia magyarországi tiszteletbeli konzulja kezet fog a Buddha-Bar Hotel Klotild Palace megnyitó ünnepségén 2012. június 14-én. (Fotó: MTI/Kollányi Péter) Mintha csak ma lett volna: Orbán Viktor és Zaid Naffa Jordánia magyarországi tiszteletbeli konzulja kezet fog a Buddha-Bar Hotel Klotild Palace megnyitó ünnepségén 2012. június 14-én. (Fotó: MTI/Kollányi Péter)

Ha az ember veszi a fáradságot és végiggörgeti a Fidesz bármelyik hivatalos kommunikációs felületét, azt tapasztalja jó ideje, hogy az elmúlt nyolcévvel összefüggő korrupciós jajveszékelésen kívül már csak a migránsokkal riogatásra, a Brüsszel-Soros elleni harcra és a magyar emberek megvédésére futja a nagyon nemzeti és polgári vergődésből.

Finkelstein szelleme ott kísért a fáradt, rongyosra cincált szólamok között, amelyeknek csúcs- és fénypontját az Orbán Viktor arcképével ellátott dakota bölcsességek jelentik. Amelyeknek penetráns lábszaga aggasztóan terjed az éterben.

Az, hogy a magyar emberek ha kell, ha nem, ha van mitől, ha nincs mitől típusú megvédése kizárólagos kormányprogrammá avanzsált, önmagában is elborzasztó, de az alábbi történet fényében méginkább. És akkor a rijádi, avagy a moszkvai vízumgyár ügyét, meg a letelepedési kötvényes hatalmas üzlet révén betelepített jómódú migránsok történetét nem is fogom idecitálni.

Az van, hogy adott a Zaid Naffa nevű ember,

  • aki Jordánia tiszteletbeli konzulja és aranycsempész,
  • aki a tokától bokáig becsületes magyar miniszterelnök kedvenc arab üzletembere,
  • akitől a Szijjártó-féle szégyenkülügy röhögve bérli az ammáni magyar nagykövetség épületét,
  • aki alkalomadtán Tiborcz miniszterelnöki vővel kávézgat exkluzív helyeken,
  • és aki a megboldogult, de legalább nemzetközi körözés alatt álló, ujjlenyomattalan, Orbán szomszédságában ingatlant vásárló Gaith Pharaon professzorral karöltve folyamodott magyar állampolgárságért a kormányhivatalhoz. Mert habár régóta eszi a fene Magyarországon, nem volt neki még állampolgársága.

Jobb helyeken órák leforgása alatt bukna bele az egész korrupt kóceráj egy ilyen ügybe

Demeter Márta, LMP-s képviselő derítette ki, hogy a Terrorelhárítási Központ kockázatokat tárt fel Naffa átvilágítása során, konkrétan a csávó megbukott a terrorátvilágításon. Ehhez képest most új fejlemény – ezt meg a Magyar Nemzet derítette ki -, hogy a magyar kormány nagyjai ennek ellenére hurcolásszák magukkal, mintha mi sem történt volna.

A két lábon járó nemzetbiztonsági kockázat alig két héttel az elbukott vizsgálat (2016. március 2) után például Semjén fővadászt kísérte el Jordániába, pár nappal később pedig egy március 15-i ünnepségen feszítettek egymás mellett. Azóta kurva sok idő eltelt, de idén szeptemberben Áder János kesztyűbáb, valamint a jordán szenátus elökének társaságában járta körbe a Sándor-palotát. Mintha mi sem történt volna.

A kérdés az – és remélem, hogy az összes nemzetéért, hazájáért, a magyar Magyarországért éjt nappallá téve aggódó, minden kormányzati mégvédési nyilatkozat kapcsán könnyes szemmel tapsoló magyar felteszi magának -, hogy mit keres egy nemzetbiztonsági átvilágításon megbukott ember a nemzet nagyjai körül?

Miért van az, hogy egyetlen minisztérium sem hajlandó Demeter Mártát érdemben tájékoztatni arról, hogy mégis mi a helyzet ezzel az emberrel?

Miért van az, hogy az állandó megvédésre szoruló magyar emberek nem tudhatnak semmit arról, hogy az ország  miniszterelnöke eddig milyen rendezvényeken vett részt ezzel a kétes múltú és jelenű emberrel?

Miért titkolja a magyar kormány azt, hogy a TEK egyáltalán értesítette a miniszterek elnökét arról, hogy Naffa kockázatot jelent, vagy sem?

Hogyan lehetséges az, hogy ez a sötét alak, ez a nemzetbiztonsági kockázat még mindig tiszteletbeli konzul lehet Magyarországon?

Félreértések elkerülése végett: én egyáltalán nem a nemzet nagyjainak csúfolt elvtelen, átlátahatatlanul ügyködő megélhetési gazemberek testi és egyéb jellegű integritása miatt aggódom. Azért aggódjon az édesanyjuk meg a kedves családjuk.

De azért mégiscsak jó lenne annyira felnőttnek nézni a lakosságot – beleértve a vakhitüktől kettőig nem látó híveiket -, hogy ha már mindenáron terroristákkal és a mindmeghalunk elméletettel riogatnak reggeltől estig, mégis mi a magyarázat arra, hogy egy, a terrorszempontú kockázatoktól sem teljesen függetleníthető egyénnel hakniznak fel-alá, és titkolóznak vele kapcsolatban?

Hogy van az, hogy az erőlködéstől eltorzult fejű rezsibiztos békés magyar civileket kiált ki büntetlenül nemzetbiztonsági kockázatnak, miközben a főnökei egy nagypályás maffiózóval hetyegnek? Miért nem hallom a magyar embereket saját maguktól is megvédő Németh Szilárdot, hogy hörögve-prüszkölve méltatlankodik és Orbán-Semjén-Áder, meg a birkának nézett nemzet biztonsága miatt aggódik?

Az álkeresztény állatvadász, akinek a szexuális zaklatásról is a büdösmigránsok jutottak eszébe, miért nem tépi le most a láncait, hogy egy közveszélyes sötét arab liheg a nyomában, akiről a világhírű magyar terrorelhárítás mondta ki, hogy nem üti meg a mércét?

Hogy lehet, hogy tisztességes, feddhetetlen ember már mutatóban sincs a hon vezetői körül, csak olyan terhelt életű, sötét alakok, akikkel becsületes ember a sarokig nem menne el? Mindenütt, amerre kormánytagok és közjogi méltatlanságok elvonulnak, előbb-utóbb feltűnik egy terrorista-gyanús gengszter, maffiózó, nemzetközileg körözött nagypályás gazember és a szálak mind egyirányba mutatnak.

Ha nem lenne titkolnivaló, nem kellene titkolózni. Csakhogy alig van már olyan kérdés, ami miatt ennek a kormánynak ne kellene titkolóznia, kérdéseket elengednie a füle mellett, és észérvek híján vagdalkoznia. Eléggé nyilvánvaló, hogy ahol az örökös miniszterelnököt nem sikerült még nemzetbiztonságilag átvilágítani, ott ilyen kis ügyekre nem adnak az elvtársak.

A forró ősz elmaradt, Soros ügynökei nem borították lángba az országot, nem támadtak meg közintézményeket, a migránsok nem lopták el a kultúránkat, a kormány tagjai körül sertepertélő nemzetbiztonsági kockázat viszont tény. Márpedig aki magasról leszarja, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentő egyénekkel pacsizik és üzletel, az ő maga is nemzetbiztonsági kockázat. Ez pedig minden ellenkező híresztelés ellenére nem más, mint a félelem, rettegés szétterítéséből élő regnáló hatalom. Ha ez nem így lenne, akkor Naffa nem hogy tiszteletbeli konzul nem lehetne, de páros lábbal kellett volna kirúgni az országból.

Utóirat: Tényleg, ennek fényében melyik hülye terrorista akarna gumicsónakon, embercsempészeknek kiszolgáltatva, megannyi veszélynek kitéve átvergődni a Balkán-félszigeten, amikor a magyar kormány tárt karokkal és kamu terrorátvilágítással várja őket? Ahol Naffa kénye-kedvére jöhet és mehet, oda bárki úgy jut be, ahogy akar. Persze, csak ha van pénze.

Frissítés: Lázár János szerint az, hogy az ember kockázatot jelent, és nem adnak neki magyar állampolgárságot, nem jelenti azt, hogy jogszerűtlenül tartózkodik Magyarországon. Vagyis a nemzetbiztonsági átvilágításon megbukott Zaid Naffa nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot. Sajnos Lázár János, a hírszerzésért is felelős Miniszterelnökség vezetője vagy rosszul tudja, vagy hazudik. Ugyanis a TEK nem azt vizsgálta Naffa esetében, mint ahogy mások esetében sem azt vizsgálja ilyenkor, hogy jó állampolgár lenne-e, hanem azt, hogy jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot. Nem baj, mi ezt is beszopjuk.

adomany-1