NEHAZUGGY

Cifra nyomorúság

Tamás Róbert | 2017. November 7, Kedd | 21:09

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Jóóóó estét. Ma hétfő van, az ország elmaradottabb régióiban még csak vasárnap, az osztrák határ környékén már kedd.

Előre szólok: marhára hosszú lesz a jóéjt és egyetlen MTI hírből áll. Egyszerűen nem lehet darabolni, semmi nem maradhat ki belőle, így kell elolvasni, egyben. Most nem is írok hozzá semmit (amit írnék, az nem nyomdaképes). Holnap majd boncolunk.

A jelenlegi kormány által biztosított, jelentősen megnövekedett források fontos beruházásokat tettek lehetővé a külhoni magyarság számára – emelte ki Potápi Árpád János, nemzetpolitikai államtitkár az Országgyűlés szakbizottságában kedden Budapesten.

Potápi Árpád János rámutatott: a 2016-os költségvetés 11,8 milliárd forintot hagyott jóvá a Bethlen Gábor Alap számára, ez az összeg az év végére 63 milliárdra nőtt. A 2009-es év nemzetpolitikai terület számára biztosított 9,1 milliárdos összege a tavalyi évre megtízszereződött.
A megnövekedett keret jelentős beruházások elindulását és megvalósulását tette lehetővé a külhoni magyarság számára – hangsúlyozta az államtitkár. Példaként említette Erdélyben a kolozsvári protestáns teológiai intézetet érintő, 17,8 milliárd forintos beruházást, az unitárius egyház püspöki házát, a Kemény Zsigmond Szórvány Központot, a Studium Alapítvány támogatását. Folytatódott az orvosi rezidensek szolgálati lakásainak építése, átadása is, ez így lesz jövőre is – jelezte.
Emellett Felvidéken támogatták a református egyházat, és segítséget kaptak a katolikus egyház által fenntartott oktatási és egyéb intézmények is. Vajdaságban több mint 100 millióból a zentai csata emléktemplomának befejezését támogatták, és képzőközpont létesült Szabadkán. Kárpátalján több mint 880 millió forintból a felsőfokú szakképzés fejlesztése valósulhatott meg; 600 millióval kezdődik meg az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ létesítése – jelezte az államtitkár.
Horvátországban tangazdaság, ifjúsági központ jöhetett létre, Muravidéken szintén tangazdaságot és hagyományok házát alakítottak ki.
A nemzeti jelentőségű intézményekről szólva kiemelte, hogy 80 intézményt és programot támogattak a Kárpát-medencében és a diaszpórában.
A külhoni magyar fiatal vállalkozók éve keretében tavaly 967 pályázat érkezett, és 117-en kaptak támogatást. Folytatódtak a szakképzés évéhez kapcsolódó programok is, 110 felszerelt tanműhelyt és tangazdaságot segítettek összesen mintegy 890 millió forintból.
A Szülőföldön magyarul program keretében a 2015/16-os tanévben 240 ezer magyar oktatásban résztvevő fiatal, gyermek támogatására 4 milliárdot fordítottak. 1 milliárd forintra emelték a magyar kultúráért és oktatásért pályázat keretét, ebből 600 millió központi, a többi regionális elosztású volt. A Kárpát-medencei testvértelepülési programra tavaly 150 millió forint állt rendelkezésre, idén 250 millió forint.
A civil és ifjúsági szervezetek támogatására tavaly 50 millió jutott, idén megkétszerezték mind a keretösszeget, mind a támogatott szervezetek számát.
Kárpátalján az összes óvodás és kisiskolás étkeztetését biztosítják, 10 ezer család, 20-25 ezer ember megélhetését segíti a kormány – ismertette Potápi Árpád János, aki jelezte: emelik a pedagógusok támogatását, s 60 millióval segítik a média, közművelődési intézmények működését.
Komoly lépések történtek a nemzetpolitikában, s ennek részesei voltak a külhoni magyarok is – összegzett.
Erdélyi Rudolf Zalán, a Bethlen Gábor Alap vezérigazgatója jelezte: 2016-ra jelentősen nőtt a támogatott pályázatok száma. Kiemelte az I. világháborús emlékhelyek felújítását célzó programot, amelynek keretében 83 pályázót segítettek. Ezt a programot folytatták idén is. Kitért arra is: összesen 223 rendezvénynek adott otthont a Magyarság Háza, s közel 20 ezren látogatták a Mi magyarok kiállítást.
Gaal Gergely (KDNP) szerint óriási változások történtek a nemzetpolitika területén, egyre bővülő forrásokkal gazdálkodhat az államtitkárság, s tevékenysége is egyre jelentősebb.
Szávay István (Jobbik) egyetértett azzal, hogy sok dolog változott 2010-hez képest, de mint mondta, nem sok 2015-höz képest. Szerinte eltolódik az arány az egyéni pályázatok felé, ami csökkenti az átláthatóságot, és a kormány határon túli politikai szövetségeseinek támogatása felé mutat. Minden határon túli régióban 80-90 százalékos többségben vannak ezek a szervezetek – jegyezte meg, hozzátéve: különösen fájó ez a gyakorlat a szórvány esetében. Üdvözölte az ifjúsági keret elkülönítését, és az összeg emelését, a BGA működési költségeinek leszorítását.
Az államtitkár azt mondta: minden területen az ottani magyarság szervezeteinek véleményével egybehangzóan zajlanak a támogatások.
Óriási előrelépést történt a gazdaságfejlesztési programoknak köszönhetően – tette hozzá, kiemelve, hogy a szülőföldön való boldogulás került előtérbe. Mint mondta, 80 ezer határon túli családi vállalkozás és 40 ezer fiatal vállalkozó működik, s ezek több mint 90 százalékban magyar embereket foglalkoztatnak. Ha őket támogatják, akkor az otthonmaradást segítik – mutatott rá az államtitkár, aki teljesen egyetértett a magyar nyelvhasználat erősítésének fontosságával.
Az oktatási, nevelési támogatást visszahozták az eredeti szintre – jegyezte meg, hozzátéve: jó lett volna megvizsgálni, hogyan lehetett volna a rendszert átalakítani.
Az ülésen 6 igen és 2 tartózkodás mellett a bizottság a Bethlen Gábor Alapról szóló beszámolót elfogadta.
Potápi Árpád János aktuális kérdésekről elmondta: meghaladta az egymilliót az állampolgársági kérelmet benyújtók száma. Kitért a külhoni magyar családi vállalkozások évére, a kapcsolódó programokra és képzésekre, és jelezte: három pályázatot írtak ki, 867 kérelem érkezett be, és közel 890 millió forintból 185 projekt megvalósítását támogatják. 2018-tól indul az óvodafejlesztési program második üteme. Cél, hogy minden magyar gyermek magyar intézménybe tudjon járni – jelezte. Értékelése szerint rendkívül sikeres volt a Szent László-év, amely december 10-én zárul.
Az ukrán oktatási törvényről azt mondta, semmilyen módon nem fogadják el, hogy a jogszabály hatályba lépjen.

A nap kommentje Zoltántól:

De unalmas lenne, ha nem egy országnyi méretű diliházban élnénk.

adomany-1

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!