Tessék mondani, Rezsi úr! Mit csinálok rosszul?

Németh Szilárd/Facebook Németh Szilárd/Facebook

Kedves Németh úr!

Örömmel láttam az ön bejegyzését a libáról. Főleg a zsályás libamájhab ragadott meg nagyon, de sült libacomb is nagyon ínycsiklandó. Az éjjel biztosan erről fogok álmodni, sőt, ha szerencsém van, több éjjel is egymás után. Majd igyekszem beosztani, hogy sokáig kitartson.

Mivel látom, hogy ön a kormány gasztronómiai állócsillaga, a tanácsát szeretném kérni. Én valamit biztosan rosszul csinálok és jó állampolgárként javítani szeretnék rajta, hogy magam is hasznos tagja lehessek a társadalomnak.

Facebook/Németh Szilárd
Facebook/Németh Szilárd

Nálam úgy kezdődik egy ilyen libalakoma, hogy elmegyek a piacra. Megnézegetem a húsokat (ilyenkor, ősz végén persze a libát, de szilveszter táján a malacot szoktam nézni), aztán kiválasztok egy szép darabot.

Mármint egy szép darab zellert, három nagyobb sárgarépát, három kiló krumplit, pár nagyobb hagymát és egy fej káposztát. Ez olyan 2000 forint körül van eddig. Veszek négy tojást kétszázért, egy liter tejet – én a Szeretem a Riskát 1,5 százalékost szoktam venni, mert azt 200 alatt lehet kapni – és két kiló lisztet, az megint kétszáz.

Szoktam még venni két kiló csirkemell csontot háromszázötvenért, mert szeretjük a jót. Fél kiló fehérbab  350, fél kiló feles borsó 150. Egy kiló rizs 230, egy liter étolaj 340, kiló cukor 220. Ecetet és sót nem veszek mindig, mert az sokáig elég. Néha belefér pár fej fokhagyma és akkor ötezerből kijövök. Ha elfogyott a sűrített paradicsomom, akkor többől.

Mosószer, sampon, szappan, vécépapír megvan háromezerből (a piacon a kínainál minden olcsóbb). Felvágottat, sajtot nem szoktam venni, mert az egészséges étkezés híve vagyok. Meg mert nincs hűtőnk, vagyis van, csak nem működik már jó ideje. Belefér még három kiló kenyér, az olyan ötszázban van, csak ki kell figyelni, hol akciós. Olyankor egyben megveszem a hármat, zacskóban elég sokáig elvan, csak vigyázni kell, be ne penészedjen. A hónap közepén inkább már fel szoktam szeletelni az összes maradékot, mert később nem lehet, csak szétpotyogna.

Úgy szoktam, hogy az első nap megfőzök egy fazék finom húslevest a csirkemell csontból, bele megy a fél zeller, egy szál répa, négy szem krumpli (ha nagyobb a krumpli, akkor csak kettő). Hagymát nem teszek bele, mert úgyis csak kidobnánk, akkor meg minek pazaroljak? A tésztát magam gyúrom, egy kiló lisztből két tojással, meg annyi vízzel, amennyit felvesz. Így kétszáz alatt kijövök kilónként. A leveshez mi a csipetkét szeretjük. Az jó laktató és nem kell vele sokat vacakolni.

Szóval három napig leves van nálunk ebédre – nyáron nem, mert megromlana, de olyankor nem veszek, csak fél kiló csontot -, reggelire kenyér teával, vacsorázni meg nem szoktunk, mert egészségtelen. A tejet nem isszuk meg, hanem megaltatom és azt használom tejföl helyett. A babfőzelékbe abból teszek, de szeretjük az aludttejes tésztát is, megszórva egy kis pirított hagymával. Szoktam még főzni rántottlevest (a maradék két tojást elhabarom és belecsurgatom, úgy jó sok lesz belőle), krumplistésztát, paradicsomos káposztát, zöldséglevest (a maradék fél zellerből, répából, krumpliból), sárgaborsó főzeléket, paprikás krumplit. Nálunk ez a havi étrend.

Valamit rosszul csinálok, az biztos. Segítene nekem megtalálni a hibát, drága Rezsi úr? Számoljunk együtt.

Én minimálbéren vagyok, ami nem rossz pénz ezen a környéken. Örülök, hogy van munkám, ezt is a kormánynak köszönhetem. A férjem sajnos autóbalesetben megsérült még a Gyurcsány-kormány alatt (sofőr volt), azóta nem tud dolgozni, mert az agya is sérült, alig lát és csak mankóval tud járni. Két éve felülvizsgálták és megállapították a doktorok, hogy meggyógyult, ezért elvették a rokkantságit, álláskeresési már nem jár neki, foglalkoztatást helyettesítő támogatás meg azért nem jár, mert az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a legkisebb nyugdíj összegét. Így a kettőnk jövedelme összesen nem egészen 85 000 forint.

Van egy kis lakásunk, úgyhogy lakbért nem kell fizetnünk, hitelünk nincs. Gyerekünk szerencsére nincs és ahogy nézem, nem is lesz. A rezsi és a közös költség havonta 26 500 szokott lenni. A férjem gyógyszerei 17 000 körül vannak, közgyógyellátás nem jár, mert magas a jövedelmünk. Mármint fejenként meghaladja a 28 500 forintot, ami a küszöb. Havonta háromszor kell mennie kezelésre és gyógytornára. Gyalogolni nem tud annyit, egyedül a buszra felszállni sem, de abban szoktak neki segíteni jólelkű emberek. De a jegyet meg kell venni, ez elég sokba kerül. A férjem egészségbiztosítását is mi fizetjük, azt biztosan tetszik tudni, mennyi havonta, de hát kell, mert ugye orvoshoz jár.

Havonta egyszer Pestre kell menni kontrollra (mert rákot találtak nála és műteni kellett, de már szerencsére jól van), de oda el kell kísérnem, mert egyedül nem boldogul. Egy jegy 1680 forint, kettőnknek oda-vissza 6720 és akkor még ehhez jön a városi közlekedés. Sajnos összesen 10 000 el szokott menni erre.

Havonta 3000 forint telefonszámlánk is van, mert anyám telefonját is, a miénket is fel kell tölteni 1500 forinttal, hogy beszélni tudjunk. Messze lakik, látogatni évek óta nem jutottunk el, de legalább így tudjuk, mi van vele.

Vannak aztán a luxuskiadások. Az internet – tévét csak az ingyeneset néztük, ameddig el nem romlott a készülék -, abból a legolcsóbb. A munkahelyemen megkövetelik a csinos megjelenést és mivel erősen őszülök (pedig még csak 34 éves vagyok, de anyám is korán őszült, ez családi örökség), a hajfestéket meg kell venni, magam szoktam festeni a hajamat, de évente 2-3 alkalommal el kell mennem fodrászhoz is. Amikor elkezdtek meglazulni a fogaim, akkor a doktor úr mondta, hogy vagy több zöldséget és gyümölcsöt kell enni, vagy vitaminokat kell szedni. A vitamin olcsóbb valamivel, úgyhogy azt szedjük, de az is csak pénzbe kerül. Néha kell venni egy pár zoknit, harisnyát, mert csak elvásik az is. Arról már nem beszélek, ha jön egy influenza és lázcsillapító kell, ne adj’ isten kórházba kell befeküdni, mert az maga a csőd.

Ha olyan hónap van, hogy elfogyott a pirospaprika, vagy a köménymag, vagy esetleg még veszek egy kocka margarint is, akkor máris nullán van a költségvetésünk. És akkor nem ettünk zsályás libamájhabot, sem rozmaringos libacombot, de még csirkelábat sem.

Tessék mondani, Rezsi úr! Mit csinálok rosszul?adomany-1