Április 26,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


Hogyan bagatellizáljunk el ordas semmitmondásokkal egy súlyos társadalmi kérdést?

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Abban bízom, hogy a család és az iskolai nevelés végül is a férfiakat arra a belátásra fogja majd vezetni, hogy a nőknek mindig meg kell adni a tiszteletet. Szerintem minden olyan akciónak – legyen az állami vagy civil –, amelynek az a célja, hogy a tisztelet kultúrája erősödjön, annak van helye. Azt hiszem, ez a pontos válasz

– ez itt Orbán Nőügyekkelnemfoglalkozom Viktor érdemi reagálása a Magyar Nemzet újságírójának ama kérdésére, hogy szerinte szükség lenne esetleg egy olyan állami felvilágosító kampányra, ami a szexuális zaklatások megelőzését szolgálná.

A hogyan bagetellizáljuk el egy ordas semmitmondással/értelmetlenséggel, egy kósza, senkit nem érdeklő személyes optimizmusunkról tanúskodó, a rongyosra cincált rögeszméink egyikével (tisztelet kultúrája) megtámasztott nemválasszal egy súlyos társadalmi kérdést díj nyertese egyértelműen a miniszterek tahóságban élen járó elnöke. Aki mégiscsak érezhet valamit a vizeletén a közeledő választásokkal kapcsolatban, mert ugyan értékelhetetlen, színvonaltalan válasza ténykérdés, de ezúttal legalább nem sündörgött el az ellenséges mikrofonok elől.

A tahóság pedig természetesen magyarázatra szorul. Most éppen azért találom indokoltnak ezt az egyáltalán nem hízelgő címkét, mert ugyanezen alkalomból – a Parlament folyosóján való végigtrappolásról van szó – két nőnemű újságíró bemutatkozásakor, kérdéseik meghallgatása előtt ezzel a dumával üdvözölte őket Orbán: „randevúzni akarnak velem?”

Erről jutott eszembe, mármint az iskolai nevelésről leginkább… egyébként tényleg abszolút sehogy nem kapcsolódik ide: évekig zaklatta hetedikes-nyolcadikos lány tanítványait egy médiaiskola vezetője és tanára. A valószínűleg évtizedek óta molesztálósat játszó Misi bácsi (így nevezték a diákok) időközben lebukott, vizsgálat folyik ellene. Módfelett tanulságos azonban, hogy Misi bácsi kínosan ügyelt arra, áldozataival lehetőleg 14 éves koruk betöltése után létesített szexuális kapcsolatot, szexuális tevékenységével kapcsolatban titoktartásra kötelezte őket, a gyerekek pedig nem merték elmondani szüleiknek, mi történik.

Mielőtt bárki azt gondolná, hogy Orbán nyakába akarom varrni Misi bácsi kifinomultan perverz személyiségtorzulását és ártatlan gyerekek megrontását, zaklatását, zsarolását, nyugi van: egyáltalán nem erre futtatom ki az eszmét. Sőt, arra se, hogy a magyar iskolákra általában véve jellemzőek a Misi bácsik.

Ezt a rosszindulatú példát mindössze azért citáltam ide, mert arról viszont változatlanul szó van, hogy az ország első emberét (akinek pártja roskadásig tele van a nőknek kijáró tiszteletet magas szinten gyakorló büdöstahókkal) pontosan annyira hidegen hagyja az egész világot és – mivel a pengés drótkerítés nem akadályozta meg a Weinstein-ügy begyűrűzését kies hazánkba – Magyarországot is felforgató szexuális zaklatás témája, mint a magyar oktatás kérdése. Pontosan annyira. Azaz teljes mértékben.

Az, hogy a mai ivarérett férfiakat, akik a nők iránti tisztelet nyelvét nem beszélik, vagy nem értik – ahogy szegény méltatlanul megtiport Marton László sem értette, mi a gond azzal a fajta nőkhöz közeledéssel, amit ő esetleg évizedeken át természetesként gyakorolt -, milyen istenverte kapcsolatban állhat a mai iskolai neveléssel, az számomra rejtély.

Ugyanis őfelsége nem azt állította, hogy a mai oktatás részévé kellene tenni (mondjuk a hazafias és keresztényi nevelés után rögtön a második helyre) azoknak a viselkedési mintáknak az elsajátítását, egyáltalán olyan felvilágosító programoknak az elindítását, amelyek ezt az egyébként aligha megszüntethető, de mindenképpen figyelemre szoruló problémát kezelni, visszaszorítani tudnák. Á, dehogy.

Származik akár egyetlen fideszes szavazat is abból, hogy a Sorossal és a migránsokkal riogatás, a félelmekre, sötét öszönökre, butaságra építő kampányok helyett a szexuális zaklatások, akár kiskorúakkal szemben elkövetett (bűn)cselekmények számának csökkentését célzó, értelmes, felvilgosító kampányokba folyassák a közpénzt? Akkor meg? Randevúzni teccik akarni velem? Hát igen.

Ha csak ennyit láttunk volna Orbán nőkkel szembeni minősíthetetlen viselkedéséből – nyugodtan meg lehet nézni mit művel a parlamenti patkóban ülőkkel nemre való tekintet nélkül, amikor éppen ott van, és miniszterelnököt játszik -, a hímsoviniszta beszólásoktól sem tartózkódó pökhendi, lekezelő suttyóság szobrát akkor is róla lehetne megmintázni.

Ez az ember,

akinek mániája, hogy a csillagos égig felrántja és körbecsókdossa női politikustársai kacsóját (kultúrkörtől függetlenül),

aki az újságíróban is a vele randevúzni akaró nőt látja, nem pedig a munkáját végző embert,

akinek meggyőződése, hogy a hagyományos nemi szerepek alapján a nőknek egyáltalán nem való a politika kemény világa, aki

aki amikor egy síversenyen a felesége futott be elsőnek, és ő csak második lett, elintézte, hogy külön férfi és női kategória legyen,

olyan szinten kínos, hogy Semjén Zsolt szintén szexuális zaklatással kapcsolatos, gyalázatos migránsozása adja a másikat.

Ez az ábra van annyira súlyos, mint az, amelyen naponta azt látjuk, ahogy saját maga és pereputtya között dobja szét az ország jövőjét. Ez az ember nem csupán közfeladataival, az azokkal járó kötelezettségekkel kapcsolatban él arcpirító szereptévesztésben, de akárhányszor is süti el a tisztelet hangját, a legalapvetőbb emberi együttélési viszonyok lényegét sem vágja.

Hogy senkit, a világon senkit nem kell azért külön tisztelni, mert nőnek, avagy férfinak született; hogy a tiszteletnek nem az a sajátja, hogy feltételek nélkül mindenkinek jár; hogy a tiszteletet jobb helyeken ki szokás érdemelni, mondjuk az emberi minőséggel, teljesítménnyel, megvalósításokkal; hogy normális ember nem toporzékol a nemére hivatkozva a tiszteletért, és ami a témával kapcsolatban a legfontosabb: az, hogy valaki, sok valaki bántalmazás, zaklatás, szexuális erőszak áldozatává válik, nem attól függ, hogy Orbán Viktor miben bízik és kinek követel alanyi jogon tiszteletet.

Ha majd ennek az országnak egyszer megadatik, hogy olyanok fogják vezetni, akik kormányozni is akarják a hülyítése és szétverése helyett, akkor fog kiderülni igazán, milyen szinten rohad itt minden. Kívül és belül. A legfelsőbb szintekről a legalacsonyabbakig. Tartok tőle, hogy akkor is azok fogják a leghangosabban követelni maguk számára az alanyi jogon járó tiszteletet, akik még a szó jelentését sem ismerik.

P.S. A nőket megillető tisztelet paneljének buta ismételgetésén túl, mi lesz az Isztambuli Egyezmény ratifikálásával? Ezzel kéne már vagánykodni, nem a sok üres szólammal.

adomany-1

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.