December 24,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Gyilkosság. Lélekgyilkosság

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,642,337 forint, még hiányzik 357,663 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A szexuális zaklatás, az alárendeltséggel való visszaélés lényegében a világ rendje. Erre épül a keresztény kultúra. A nemi erőszak talán ebbe már nem fér bele – a három bölcs szerint, bár azért ez sem teljesen biztos – de miután Marilyn Monroe simán leszopott bárkit a szerepért és lám, milyen híres lett, miközben lazán tudomásul vette, hogy ez a sikerhez vezető út, Magyarországon mindenféle névtelen, sehol nem jegyzett kis színésznőcskék sírják tele a médiát az ő valós, vagy kitalált, húsz évvel ezelőtti történeteikkel. Holott már régen el is felejthették volna a dolgot, de most felkapaszkodnak arra a hullámra, ami Amerikából indult el és néhány nap alatt letarolta a világot.

Van az egészben valami végtelenül aljas, ocsmány hazugság, valami művi, mesterséges és felsejlik mögötte az, aki ezt az egészet kitalálta és mozgatja. Mert mennyiben hiteles az a nő, aki elkezd egy karriert, majd húsz évvel később előáll azzal, hogy ő lelkileg tiszta toprongy, mert miket kellett átélnie? De a pézecske azé jó vót, meg a dicsőség. Bezzeg Marilyn Monroe, aki a maga egyszerűségében tudomásul vette, hogy ez egy ilyen világ és nem állt elő tíz évvel később a történtekkel, hogy népszerűséget hajhásszon.

Tényleg nem állt elő vele. Igaz ugyan, hogy súlyos depresszióval küzdött, alkoholista volt, egy rakás mentális probléma gyötörte, de nem állt elő. Nem rondított bele a dolgok rendjébe.

A világ rendje, a normalitás utolsó morzsái pusztulnak el a szemünk előtt. Azért, mert nők ezrei, százezrei állnak elő a saját történetükkel. Ez az egész egy dologra lesz jó. A bosszúálló, aljas nők simán tönkretehetnek bármely férfit, akit csak akarnak.

Mindezt nem én találtam ki. Itt mondják a hozzáértők. Ajánlom megtekintésre mindenkinek. Mérföldkő.

De valami zavar keletkezhetett a rendszerben, mert a propagandagépezet másik oszlopos anyacsavarja más irányba kezdett forogni (tudom, hogy többszörös képzavar, de nekem tetszik). Az Origo szokásosan névtelenségbe burkolózó alkalmazottja ugyanis meglátta a dologban a nagyszerű lehetőséget. Legalábbis a magyar vonatkozásában.

A Marton László rendezőt ért vádak – sajnos egyre inkább beigazolódni látszanak ezek a vádak – az Origón már tényként jelennek meg. De nem ez a valami, hanem az a fantasztikus ötlet, hogy akkor ezt most azzal a lendülettel rá lehet, vagy ha nem is lehet, de feltétlenül rá kell kenni az ellenzékre. Politikai ügyet kreálva emberi drámákból, hosszan hurcolt traumákból, sokáig titkolt, most felszínre bukkant, soha be nem gyógyuló sebekből.

Íme, néhány érdekes eszmefuttatás a cikkből:

„Marton László 74 éves rendező. A kádári diktatúra éveitől kezdve egészen tegnapelőttig, péntekig a magyar színházi élet egyik legbefolyásosabb irányítója. A Színház- és Filmművészeti Egyetem vezető tanára és a Vígszínház főrendezője. Most már semmi, csak egy lebukott szexuális bűnöző. Aminek érezhetően egyáltalán nem örülnek a liberális oldalon. És nem véletlenül.

(…) Nem érdemes neveket írni, mert nem korszakos gondolkodókról van szó, hanem pusztán csak olyan emberekről, akik nagy veszteségnek érezték, hogy egy közismert hiperliberális ember lebukik. Hogy eggyel kevesebben lesznek, akik (ha ez a megrendelés) akár nyilvánosan is szidhatják a kormányt.

(…) És itt jön a kérdés: szexuális zaklatások leleplezése, a nők elleni erőszak üldözése, az emberi méltóság védelme – mind a liberális értelmiség kedvenc témája”.

Alig két nap alatt a kormánypárti média eljutott idáig. Három hímsoviniszta rajongó kacarászva megbeszéli egymással, hogy a világ rendje ez, a nők (főleg a színésznők) ezt választották és hát ha Marilyn Monroe le tudott szopni egy zsidót a szerepért, akkor a névtelen színésznőcskék ne nyivákoljanak évekkel később.

Majd pedig az Origo anonim szalagmunkása odáig fajult, hogy a szexuális erőszak, a zaklatás, a kiszolgáltatott, alárendelt viszonnyal való visszaélés lényegében a liberálisok sajátja – miközben az ő mániájuk ez ellen harcolni is – de nem baj, mert így eggyel kevesebben szidhatják nyilvánosan a kormányt.

Lehetséges, hogy csak én hányok sugárban egy meglévő, súlyos probléma elbagatellizálásától éppen úgy, mint annak politikai érdekből történő ocsmány felhasználásától, de én legalább hányok. Az elmúlt évek legmegrázóbb, leggusztustalanabb megnyilvánulásait láthatjuk itt, miközben emberek – gyermekek, nők és bizony férfiak – életen át hurcolt, jóvátehetetlen traumáin igyekeznek egyesek közelebb vergődni a húsosfazékhoz. Márpedig ha valami nem politikai elkötelezettség kérdése, akkor ez biztosan nem az. A gyilkosság sem az. A lélekgyilkosság sem.

Nagyon fontos az, ami most történik. Akkor is, ha előfordulhat – és valószínűleg elő is fordul -, hogy lesz igaztalan vád is a napvilágra került ügyek között. De megnyílt, vagy megnyílhat egy zsilip. Azzal, hogy közismert emberek a nyilvánosság elé állnak, bátorságot adhatnak azoknak az embereknek, akik évek, vagy évtizedek óta hurcolnak olyan terheket, amelyeket képtelenség egyedül feldolgozni. Ha nekik valószínűleg már késő is, de talán meg tudnak óvni másokat attól, hogy velük is hasonló történjen. Talán a nyilvánosság ereje ki tud kényszeríteni egy pozitív változást és kevesebb gyermek, nő és férfi esik áldozatául valaminek, amit most elnéző legyintéssel, vagy az áldozatok hibáztatásával igyekszik szőnyeg alá söpörni a társadalom.
adomany-1

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.