Ez a valami, nem az űrhajó

Fotó: Beliczay László | MTI - 2013 Tusványos. Fotó: Beliczay László | MTI - 2013 Tusványos.

„A budapesti Duna Palotában ülésezett pénteken a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) Gazdasági és Önkormányzati Szakbizottsága. Lepsényi István gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkár, a szakbizottság elnöke köszöntőjében elmondta: az elmúlt időszak egyik legfontosabb eredménye, hogy Magyarország Kormánya egységes Kárpát-medencei gazdasági térben kezdett el gondolkodni. Hangsúlyozta: a határon túli magyarság gazdasági megerősítse alappillérré vált és egy sor konkrét lépés született e cél megvalósítása érdekében. Az elmúlt időszak egyik legfontosabb eredményének nevezte a külhoni magyar gazdaságfejlesztési programok elindulását, melyek közül az első a vajdasági volt, melyet a kárpátaljai, a muravidéki, a drávaszögi, majd az erdélyi és felvidéki program meghirdetése követett. Az államtitkár rámutatott: a közelmúltban döntés született egy Kárpát-medencei tőkealap létrehozásáról is, amelynek célja a Magyarországon bejegyzett vállalkozások Kárpát-medencei terjeszkedésének elősegítése. 

 Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára előadásában kiemelte: míg a 2010-2014 közötti időszak a nemzetpolitikai keretrendszer megalkotásáról szólt, 2015 elejétől a külhoni magyarság szülőföldön való boldogulásának elősegítése került a középpontba. Az államtitkár a legfontosabb nemzetpolitikai célok között említette, hogy több gyermek szülessen a Kárpát-medencében, minél több magyar gyermek szülessen a vegyes házasságokban és ezek a gyermekek magyar óvodába és iskolába járjanak. Kiemelt célként említette, hogy nőjön a magyar és magyar munkavállalókat alkalmazó vállalatok száma a Kárpát-medencében és növekedjen a magyarság kezében összpontosuló vagyon. Az államtitkár beszámolt a külhoni magyar fiatal vállalkozók és családi vállalkozások támogatását célzó tematikus évek eredményeiről is. Hozzátette: a programok keretében júniusban meghirdetett három pályázati felhívásra 874 pályázat érkezett, ezek eredményei október végére várhatók. 

 Csite András, a HÉTFA Kutatóintézet igazgatója ismertette a 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve programhoz kapcsolódó kutatási eredményeket. Elmondta: a felmérés szerint körülbelül 88 ezer magyar családi vállalkozás működik a külhoni régiókban, amelyek mintegy félmillió magyar embernek biztosítanak megélhetést. Hozzátette: a külhoni magyar családi vállalkozások hangsúlyosan magyar nyelven működő kisméretű üzleti közösségek, amelyek az otthonmaradást segítik és fontos helyi közösségerősítő funkciót lának el. A szomszédos országok rossz államműködése mellett egyik legnagyobb problémájuk a képzett külső munkaerő hiánya”. (MTI-OS)

Remélem, még mindenki itt van. Akkor most értelmezzük ezt a csodálatos hírt, mert szeretünk úgy tenni, mintha minden úgy volna jó, ahogy azt nekünk központilag parancsba adták, de hátha mégsem.

Az engem nagyon érdekelne, hogy a hívek hogyan tudják a fejükben elrendezni a dolgokat. Hogy áll össze nekik a homogén nemzetállam fogalma azzal, hogy Orbán szétteríti a közpénzt, mert ő egységes gazdasági térben gondolkodik. Meg mert kellenek a külhoni szavazatok és mert talán ezek a pénzek még a szokottnál is átláthatatlanabb módon jönnek-mennek.

Csak arra akarok kilyukadni, hogy lényegében a magyar adófizetők pénzéből más – szintén homogén nemzetállamok – gazdaságát támogatja a kormány. Mert ez történik. És nyilván ezért tűrik el azok az országok, annak vezetői azt a folyamatos beleugatást és uszítást, amit szeretett kormányunk véghezvisz. Roppantul érdekelne, hogy mi történne, ha mondjuk a német kormány Magyarországra járna kampányolni a svábok körében. És – teszem azt – az Orbán kormány ellen kampányolnának.

Ugyanez a disszonancia köszön vissza Potápi óhajában: minél több magyar gyermek szülessen a vegyes házasságokban és ezek a gyermekek magyar óvodába és iskolába járjanak.

A vegyes házasság arról ismerszik meg – ebben az értelemben – hogy az egyik szülő ilyen, a másik olyan nemzetiségű. Ha mondjuk az anyuka magyar, az apa román, akkor miért is lenne magyarabb az a gyermek, mint amennyire román? Az a gyermek éppen annyira lesz magyar, mint román és ez így van jól. Vagy a magyar kormány a nem magyar szülőtől el óhajtja vitatni azt a jogot, hogy az ő nyelvét, az ő kultúráját is megismerje és használja a saját gyermeke?

A magyarság kezében összpontosuló vagyon egyszerűen értelmezhetetlen számomra. Vagy nagyon is értelmezhető, ha a kormány szabad szemmel is jól látható törekvését nézzük, miszerint minden vagyont és hatalmat saját kézben óhajt koncentrálni a mi jó vezérünk és elég következetesen mossa össze saját becses személyét a magyarsággal.

Az külön csodálatos, hogy az a magyar kormány, amely semmiféle kritikát nem tűr el sem belföldről, sem külföldről (belföldről azért nem, mert azokat senki nem választotta meg, külföldről meg azért, mert onnan senki nem ugathat bele az önállóságunkba) szemrebbenés nélkül minősíti más országok működését.

Egyszóval tartottak egy szép kis konferenciát arról, hogy hogyan talicskázzák ki a közpénzt Magyarországról, miközben még folyamatosan provokálják is a szomszédos országokat, de legalább már házasságon belül is igyekeznek feszültséget kelteni, mindezt úgy tudják megtenni, hogy a hívek szeme sem rebben az ordító ellentmondásokon. Sőt. Boldogan elhiszik, hogy itt nemzeti érdekekről van szó. Ez a valami, nem az űrhajó.adomany-1