Hány gyermek halála kell még?

Fotó: MTI Fotó: MTI

Január 20-án, nem sokkal éjfél előtt a Verona és Velence közötti autópályán, az útról lesodródott a Szinyei Merse Pál gimnázium diákjait szállító busz, mely egy hídpillérnek csapódva azonnal lángra lobbant. A teljes országot sokkoló tragédiának 17 áldozata volt. Órákkal a baleset után, a teljes magyar kormány – teljesen érthető módon – támogatásáról biztosította a balesetben résztvevőket és azok családjait. Ekkor még sokan nem gondoltuk volna, hogy ez is egy be nem tartott ígéret marad csupán. Most, kilenc hónappal a szörnyű tragédia után sincs felelőse a balesetnek, a cég, melynek busza a baleset elszenvedője volt, a mai napig létezik és szállít gyermekeket Európa szerte. A baleset óta eltelt 9 hónap sajnos tökéletes látképe a mai magyar viszonyoknak.

Krizsány László, a tragédiában érintett szülők, családtagok és tanárok nevében tett közzé egy levelet a Facebookon, melyben kitér több, eddig nem ismert részletre a baleset kapcsán. Adatgyűjtéseik során kiderült, hogy Magyarországon jóformán bármilyen busszal részt lehet venni közbeszerzésen. A biztonsági öv hiánya, lekopott futófelületű gumik, vagy épp illegálisan beszerelt extra benzintank sem kizáró tényező. Ennyit jelent a gyermekek és felnőttek élete. A bevétel minden mást felülír.

Időközben az is bebizonyosodott, hogy a buszon volt egy illegálisan beépített 340 literes póttank. Ennek meglétét a cégvezető, Czakó Tibor a mai napig tagadja, ugyanakkor ezt az olaszországi baleseti jegyzőkönyv teljes mértékben igazolja. Noha nem bizonyított az, hogy a balesethez a póttank megléte hozzájárult volna, azonban, hogy nem segített az, hogy több mint 300 liter extra üzemanyag lobbant lángra, az biztosan állítható. Az pedig, hogy a cég által használt többi busz a mai napig póttankokkal rója Európa útjait, fedélzetükön gyermekek tucatjaival, felháborító. Úgy látszik, egy tragédia nem volt elég számukra. Nem volt elég, hogy családok tucatjai szereztek életre szóló sebeket.

Az pedig, hogy a baleset utáni órákban a kamerák kereszttüzében komoly kivizsgálást ígért a kormány, megint csak tételesen bizonyíthatóan hazugság volt. Addig volt számukra fontos az eset, ameddig a média figyelmének középpontjában voltak, ennek elmúltával huszadrangú üggyé vált. A Magyar Közlekedési Hatóság – melynek ez feladta lenne – nem indított felülvizsgálatot a busztársaság működésével kapcsolatban. Indoklásuk szerint azért nem, mert nem érkezett bejelentés. Ezt teljesen komolyan képesek megnyilatkozni? Mi kell ahhoz, hogy egy ügyet kivizsgáljon a közlekedési hatóság? Teljesen abszurd az egész.

A hozzátartozók által posztolt közlemény kitér arra is, hogy mivel a busztársaság tevékenysége a mai napig nem lett felfüggesztve, megkezdték a vagyon kimentését, valamint szerkezeti változásokat eszközöltek. Ezt a magyar hatóságok rezzenéstelen arccal nézik, noha pontosan tisztában vannak a baleset tényével. Ez a hozzátartozókat és – szerintem mindannyiunk nevében állíthatom – , minden tisztességes embert felháborít. A következmények nélküli ország kifejezés hétről hétre újra új értelmet nyer. Ugyanis itt tartunk. 17 – többségében gyermek – vesztette életét egy szörnyű tragédiában, felelős még sincs a mai napig. A hatóságok semmit nem közölnek a hozzátartozókkal, az ügyben indított vizsgálat pedig a vicc kategóriába tartozik.

A levél talán legsúlyosabb megállapítása pedig a végére maradt. A buszt vezető sofőr súlyos alvászavarban szenvedett, korábban kórházi kezelésen vett részt, ez mégsem akadályozta meg abban, hogy azon a tragikus napon azt a buszt vezesse. A cég vezetője, Czakó Tibor tudott a sofőr betegségéről, azonban elmondása szerint felmentését azért nem kezdeményezte, mert félt egy esetleges munkaügyi pertől. A kutatás során az is kiderült, hogy nem ő az egyetlen olyan sofőr, akinek nem lenne szabad volán mögé ülnie. Üzemorvosok többségének elmondása szerint sok súlyos állapotban lévő buszsofőrt azért nem mentenek fel munkavégzésük alól, mert Magyarországon krónikus sofőrhiány van. A felmentésük pedig közlekedési káoszhoz vezetne. Sokadszor bizonyosodik be, hogy idehaza mit sem számít az emberélet.

Emlékezzünk csak Udvary Jánosra, arra a nőgyógyászra, aki csak hatalmas pénzösszeg fejében volt hajlandó súlyos betegségben szenvedő nők operációjára. Emlékszünk mi hangzott el az ítélethirdetésen, ahol börtön helyett felfüggesztett büntetést kapott?

 egyedülálló szaktudására szükség van a kórházban

Elég volt! Elég volt abból, hogy a fejünk fölött, a tudtunk nélkül döntenek sorsunkról, gyermekeink és családunk sorsáról. Elég volt a magyarázkodásból és abból, hogy mindennek más a felelőse.  Családok tucatjai várnak arra, hogy végre magyarázatot kapjanak arra, aminek soha nem lett volna szabad megtörténnie. Az pedig, hogy az ezért felelős rendszer a mai napig érintetlen, egy újabb tragédiát vetít előre. Hány veronaihoz hasonló buszbaleset kell ahhoz, hogy végre fejek hulljanak? Hány gyermek halála elegendő ahhoz, hogy tényleges változások történjenek?

A teljes levél alább olvasható:

adomany-1