„… megerőszakolnak minket…” – Orbán Viktor
„… ott van a panzióval szemben az iskola, hogyan fogjuk megvédeni a lányainkat?” – őcsényi falugyűlés
„… megerőszakol egy tíz éves német kislányt…” – Semjén Zsolt
Basszus!!! Feltűnt valakinek, hogy ezek, és az ehhez hasonló megnyilvánulások mindig férfiaktól származnak!
Ezeknek a vérmagyar nemzet-, és nővédő mélykeresztény férfiaknak hogy’ a faszból jut ilyen az eszükbe??? Van egy mondás, hogy mindenki magából indul ki. Talán ha csak úgy nem. Igaz?
Ti vérmagyar férfiak nagyon féltitek a magyar lányokat-asszonyokat. Mert ti nagyon jól tudjátok, hogy mi történne velünk nélkületek. Meg lennénk erőszakolva. A tíz évestől a 90 évesig. Oda-vissza többször is. Talán még a hosszabb hajú férfiak se lennének biztonságban… Hisz, ti tudjátok mi van a férfiak fejében. Nagyon jól tudjátok! Hisz ha ti lennétek migránsok, ti futnátok az életetekért, ti menekülnétek elgyengülve, éhesen, kiszáradva, akkor ti mind, egytől egyig, kivétel nélkül vígan megerőszakolnátok, megvernétek, igába hajtanátok a befogadó országok nőtagjait. Így van? Mert az asszony verve jó! Mert lassacskán ott tartunk, hogy a lánynak a szülés dicsőség, asszonynak kötelesség, aztán kuss legyen, meg meleg leves!
Elegem van! Elég volt! Kitakarodhatnátok már végre a nők pinájából! Minket nem megvédeni kell, hanem békén hagyni!
Eddig és ne tovább! Hagyjatok végre békén! Nem kell engem megvédeni! Tudok magamra vigyázni! Nem kell a terelés. Nem kell a riogatás. Mert nem hiszek nektek! Tudom mi a célotok! És nem hagyom, hogy megfélemlítsetek. De jobb, ha tudjátok, hogy nem fogom hagyni azt se, hogy kizsigereljetek, kihasználjatok! Nem hagyom, hogy minden kulimunkát rám nyomjatok, fosért-szarért, főleg ingyen! Nem fogok átesni a vak komondoron! Nem fogok úgy ugrálni, ahogy ti fütyültök! Nem fogom befogni a számat! Nem fogom pironkodva lesütni a szemem! Nem fogok a háttérbe húzódni, hogy majd te nagy erős vérmagyar férfi megments, én meg majd jól hálás lehetek neked szép csendben! Nekem nincs rátok szükségem! Én nem félek! Még tőletek se! Viszont ti kezdjetek el félni! Tőlünk, nőktől! Mert egyre többen vagyunk azok, akik átlátnak rajtatok! Akik tudják, hogy manipulálni akartok minket. Akik látják, hogy valójában a kis privilégiumotokat féltitek, a kis szemétdombotokat, ahol valakik lehettek. Mert nektek kell, hogy valakit magatok alá gyűrhessetek. Aki előtt többnek érezhessétek magatokat. De ezt nem munkával, odafigyeléssel, törődéssel akarjátok elérni. Nem ti akartok fejlődni, jobbak lenni. Hanem a másikat akarjátok a szintetek alá gyűrni. Izomból, erőből. Hörögve, hangosan. Ezt nem fogom hagyni!
És nem hagyom azt sem, hogy teljesen szétbasszátok a hazám! Én elmegyek szavazni! És bizony találni fogok alternatívát, aki jobb lesz, mint ti, ti vérben forgó szemű szittyanagymagyarférfiak! És egyedül fogok dönteni! És nem fogom hagyni, hogy bárki megkérdőjelezze a döntésem, hogy bárki számon kérje rajtam, hogy miért erre vagy arra szavaztam. Mert az az X, akkor ott az ÉN DÖNTÉSEM lesz! Egyedül az enyém. Félelem nélkül!
Mert én más országot akarok! Olyan országot ahol nem akarják, hogy féljek és befogjam a szám.
Ahol nem fognak másodlagos állampolgárnak kezelni csak azért, mert én nőnek születtem.
Én jövőt akarok! Igen, bizony, ha kell, akkor egy nagy közösség tagjaként!
Ahol majd a lányom eldönti, hogy űrhajós, tűzoltó, vagy fizikus lesz.
Ahol nem számít majd, hogy hova születtél, hogy milyen a bőröd színe, csak az, hogy milyen ember vagy, hogy mit tettél.
Ahol nem nyomasztanak majd princípiumokkal, ahol majd én fogom eldönteni, hogy fogok-e szülni, mikor és mennyit!
Ahol a hozzáértés fog számítani, nem az uram-bátyám viszony.
Ahol nem akkor emeli meg a döbrögi a járandóságot, ha úgy lesznek a számok, hanem mindenki kiszámítható, nyugodt, méltó öregkorra számíthat.
Ahol majd megbecsülik a pedagógust.
Ahol majd megbecsülik az ápolót. Ugyanúgy, ahogy a rendőrt, a bolti eladót, a markológép-kezelőt.
Ahol tisztelni fogják a másik embert.
Ahol a közszolga a közt szolgálja.
Ahol aki lop, hazudik, azt megbüntetik.
Ahol nem lehet még cukiskodással sem elfedni a fertőző, bűzös eszméket…
Mert amit most ti csináltok, az nekem nem kell! Mert ti csak hazudni, lopni, rombolni tudtok! Rombolni az utcán, rombolni a lelkekben. Azt gondoljátok, hogy ez a kis ország a ti kis sakktáblátok, és az emberek a ti sakkfiguráitok. Én nem fogok asszisztálni nektek ehhez! Nekem nem kell a ti kis háborútok! Nem fogok katonát szülni és eltemetni csak azért, mert ti egymás farkát méricskélitek!
Ti ellopjátok a jövőt! Már így is sokáig tűrtem. Túl sokáig! Nekem már nincs több négy évem elpocsékolni.
Elég volt! Nekem most kell élnem. Én most akarok élni! Szabadon.
H. Lívia
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.