Hajrá művésznő, a pénzünk nem számít!

14635849399841453_800x600

A Magyar Nemzeti Filmalap, egyben a hazai filmgyártás teljhatalmú ura, Andy Vajna ismét egy csodálatos produkcióra bólintott rá. A Pappa Pia hatalmas sikere után, az ország Vajnája igyekszik ismét valami maradandót alkotni. A hírek szerint jó úton halad, ugyanis következő nagyszabású produkciójában mindenki részt vesz, aki csak számít. Legalábbis neki.

Dobó Kata a film rendezőjeként fog tevékenykedni, noha sem képesítése, sem tapasztalata nincs e téren, de legalább kiváló színésznő. Emlékezzünk csak nagyszerű alakítására a Szabadság Szerelem című filmben! Ugye hogy nem emlékszik senki? Addig jó.

A film producere pedig a szintén tapasztalat és képesítés nélküli Sárosi Mónika Krisztina lesz. De hát akkor mégis miért rá esett a választás? – merülne fel a kérdés. Vajna Timi jó barátja és üzletfele, valamint Rogán Antal sem ismeretlen számára, így azonnal meg is nyugodhatunk. Továbbá az is nyugtatólag hat, hogy

Andy Vajna szívügyének számít a film.

Kell ennél több ahhoz, hogy egy film sikeres és jó legyen? Ugye, hogy nem? A szóbanforgó film a Kölcsönlakás címet kapta, és egy olyan könyvadaptáció lesz, melynél nagyobb támogatást a filmalap története során mindössze két film kapott. Ebből az egyik filmet az Oscar-díjas Nemes Jeles László, a másikat pedig a már Hollywoodban forgató Antal Nimród jegyzi. De mit számít a tudás, a tapasztalat vagy az elért eredmény, ha vele szemben ott a Vajna Timihez fűződő üzleti kapcsolat, vagy a fideszes barátságok? Megmondom én, semmit sem számít.

Andy Vajna úgy kezeli a Nemzeti Filmalapot, mintha az saját produkciós cége lenne, mintha az ő pénzéből történnének a finanszírozások. Elfeledve azt, hogy ez ugyanúgy közpénz, mint az, amelyet a kormány oly nagyvonalúan tesz zsebre, sajátjaként kezelve azt. Volt hát honnan tanulni. Mit számít, hogy tehetséges, egyetemet végzett, rövidfilmekkel már bizonyító rendezők tucatjai várnak egy lehetőségre?

Lassan eljutunk oda, hogy az országban minden kapcsolati rendszerek mentén dől el. Oda, hogy a szakmaiatlanság, a tudás- és tapasztalathiány előnynek fog számítani. Amellett, hogy olyanok vezetik országunkat, akiknek szinte semmilyen szaktudásuk nincs, ez az eset már nem is meglepetés. Olyan államtitkárok és miniszterek foglalnak helyet a tisztelt házban, akiknek pontosan annyi szaktudásuk van, mint nekem itt a gép előtt ülve.

Az, hogy Dobó Kata úgy rendezhet – valószínűsíthetően több száz millió adóforintért – filmet, hogy semmivel nem bizonyította rátermettségét, jól mutatja merre is tartunk. De egyszer minden mese véget ér, véget kell, hogy érjen. Addig is, hajrá művésznő, a pénzünk nem számít!

adomany-1