Vendég: Nap mint nap megvisel, hogy egy ilyen országban élek

Fotó forrása: 24.hu Fotó forrása: 24.hu

Az Őcsényben történtek mindannyiunk számára szomorú tanulságot hordoznak.

A szekszárdi járásban található kis község nevét egy egész ország jegyezte meg, amikor a lakosság egy emberként lázadt fel a Migration Aid és a menekültek és oltalmazott státuszban levők üdültetését segítő panziós ellen. Egy pokoli megviselő történettel állunk szemben, melyben még elkeserítőbb tény, hogy a botrány kirobbanásának helye igazából teljesen mindegy, az eset történhetett volna bármelyik kis faluban is, hiszen a kormány propagandája az egész országot sikeresen megfertőzte.

Riadt, a gyerekeiket, unokáikat féltő emberek sorakoztak a falugyűlésen. Némelyikük eddig talán azt sem tudta, hogy van ilyen. Hangos bekiabálások: „nekünk nem kellenek menekültek”; „menjenek máshová.” Ilyen és ehhez hasonlók. Én pedig azon töprengek, Orbán Viktor és médiabirodalmának vezetője, egyik legfőbb mecénása, Habony Árpád hogy a francba érzett rá ilyen jól az emberek félelmeire? Hogy tudnak ostoba reklámokkal, plakátokkal egy egész társadalmat hazug rettegésben tartani?

Az ügyet rengeteg független publicista megvizsgálta, én egyszerű állampolgárként inkább a személyes részére szeretném fektetni a hangsúlyt. Nap mint nap megvisel az, hogy egy ilyen országban élek. Talán nem kellene ennyire. Talán én is felvehetném azt a maskarát, amit a politika nélkül élő emberek vesznek fel évtizedeken keresztül. A híroldalakat tudatosan kerülik, az újságosnál még a fejüket is lehorgasztják, a tévében pedig csak húsz perces sitcom-okat néznek. És 100%-osan biztos vagyok benne, hogy sokkal boldogabb az életük.

Ettől függetlenül én nem kérek ebből a maskarából. Bár nem vagyok őcsényi, de azt érzem, az ott történtek engem személy szerint is érintenek. Mert egy az országunk, Magyarország, ahol bár a szolidaritás és az egymásért kiállás csak egy kósza emlék a régmúltból, muszáj felemelnünk a hangunkat, akkor is, ha egyedül állunk és akkor is, ha millióan vannak mögöttünk.

Az őcsényi emberek tökéletes látleletei az országnak. Az eset után lemondó polgármester, Fülöp János ráadásul függetlenként indult, a Fidesz-KDNP jelöltje, Dr. Fajszi Lajos 2014-ben alig kapta a szavazatok 10%-át. Vagyis még arról sincs szó, hogy egy kőkemény jobbos községről van szó.

Ettől függetlenül mégis tökéletesen működik az az M1-en, Echo TV-n, Riposton, Origón épített félelemhullámvasút, amire időközönként felültetik az erre fogékony embereket. Bár próbálom bebeszélni magamnak, hogy csak a Fidesz és Orbán Viktor hibáztatható ezért, de egyszerűen nem tudok elmenni amellett, hogy a tömeg többsége (világviszonylatban is) mennyire megvezethető és a hatalom kénye-kedve szerint formálható massza.

Pontosan látjuk azt, hogy két évvel ezelőtt még a fasorban sem volt ellenség Soros György. Pontosan látjuk azt is, hogy fél évvel ezelőtt még a Fidesz belső köreiben se tudták, mi az a Soros-terv. Napjainkban Nemzeti Konzultáció készül róla. A Fidesz aranytányéron szolgálja fel az éppen aktuális ellenséget, az emberek pedig vakon falatoznak belőle. Borzasztóan szomorú, és ezért igenis mindkét fél hibás.

A történetet ismerjük. Az országban legálisan tartózkodó anyukák és gyerekek üdültetését tervezte egy panziós, a válasz erre az volt, hogy néhány halálos fenyegetés mellett még az autója kerekét is kiszúrták.

Nemcsak egy felbőszült lakosságról van szó, akik falugyűlést tartottak egy őket rosszul érintő kérdésben. Nem. Bizonyos emberek megfélemlítés céljából ezzel az undorító, sunyi húzással akarták elérni a menekültek távolmaradását. Ezek után mégis kitől kell félnünk? A saját ismerőseinktől vagy a menekültektől?

Orbán Viktor pedig megszólalt. Elmondta, hogy mit gondol. Bár ne tette volna.

„Nagyon helyes, hogy határozottan, hangosan és érthetően fejezték ki a véleményüket.”

Itt már nem arról van szó, hogy sok agresszív, a propaganda hatására megtévesztett ember ilyen ocsmányságokat követ el. Nem. Itt az történik, hogy a halálos fenyegetésekre, megfélemlítésekre legitimációt ad Magyarország miniszterelnöke, az az ember, aki mindezt évekkel ezelőtt sok társa hathatós közreműködésével kitervelte. A gép forog, az alkotó pihen. Minden úgy működik, ahogy az meg lett tervezve.

F. A.

adomany-1