Bármi van is most a lábadon

Fotó: Lázár Gergő Fotó: Lázár Gergő

Egy pár cipő. Szakadt, ócska, formátlan. Ronda. Ronda volt évekkel ezelőtt, új korában is, mert olcsó műbőrből, gagyi műanyagból ezt lehet kihozni. A gazdájának ez volt megfizethető, de azóta évek teltek el úgy, hogy ez sem volt megfizethető, hordani kell a régit, amelyik nem véd a hidegtől, nem szellőzik, nem kényelmes és meg pillanatragasztóval kell javítgatni. De ez van. Ez az egy pár cipő megy hajnalban a munkába, ez a pár cipő áll napi 8 órában az árok partján. Néha beleakad a gereblye, újabb lyukat hasítva az amúgy is rongyos anyagba. Ez a pár cipő valakinek az élete, a múltja és a jövője.

Egy másik pár cipő. Jó minőségű bőrből készült valaha, régen. Ma már a bőr megrepedezett, a lábbeli évtizede kiment a divatból, de a gazdája megbecsüli, ápolja. Fényesen csillog a megfáradt bőr a cipőkrémtől, a gondos keféléstől. Ez a pár cipő sokat gyalogol, mert a másik boltban olcsóbb a kenyér, a másik kofa leárazza a hibás gyümölcsöt, zöldséget. A cipő sokat áll sorban. Például a gyógyszertárban, mert sokasodnak a bajok, ahogy az évek száma is sokasodik. Ez a cipő valaha arról álmodott, hogy majd megpihenhet, megbecsült helyre kerül a szekrényben. Arról álmodott, hogy utazgathat, megláthatja a tengert, megcsodálhat más országokat. Arról álmodott, hogy apró kis cipők kopogása kíséri az ő fáradt csosszanásait. Ez a cipő már nem álmodik semmiről.

Megint másik pár cipő. Strapabíró, nem túlságosan divatos, ám erős és még jó állapotú. Nem a legolcsóbb árfekvésű, de már jó lenne újabbra cserélni, hogy pihenhessen. Nem pihenhet, hajnaltól késő estig áll a pénztár mögött, vagy a gyárban, talpal az utcákon, hogy mindenki megkapja a levelét, tapossa a pedált, hogy időben odaérjen a második munkahelyre, nyomja a gázt, féket, kuplungot, hogy a többiek is időben odaérjenek a munkahelyre. A cipő este fáradtan, porosan hever a lábtörlőn és csak kimerült, ájult álmában látja szebbnek a jövőt.

A következő pár cipő szinte új, bár már kifutó modell, féláron. Csinosnak kell lennie, mert vannak elvárások. A munkáltató nem veszi jó néven, ha lerí róla a szegénység, mert a munkáltatónak igényei vannak. A megjelenés fontos. A cipő igyekszik vigyázni magára, a szebbik oldalát mutatni, erőt és eleganciát sugározni akkor is, amikor otthon egész éjjel vacognia kell, mert drága a fűtés és akkor is, amikor hazaérve elkopog az üres hűtő előtt.

Ez már igazán elegáns, drága, minőségi cipő. Könnyedén nyomja a szervóval könnyített pedált a városi terepjáróban. Ruganyosan sétál be az étterembe, kecsesen siklik a színházi nézőtér padlóján. Finnyásan lépi át a járdán a mocskot, nagy ívet leírva kerüli el a ház tövében toporgó ócska, szakadt cipőket. Gúnyosan mosolyodik el, amikor egy tavalyi modellt lát és pontosan tudja, hogy az fele annyit sem ér, mint ő. A cipő kipihent és fitt, egy héten legfeljebb egy napig van szolgálatban. Vannak váltótársai, akikkel a nap végén megbeszélik, hogy hol jártak, mit láttak. A cipő elégedett.

Az utolsó pár cipő gőgösen terpeszkedik a párnán, ahol pihenni szokott. Pontosan tudja, hogy mennyire szép, mennyire értékes. Tisztában van vele, hogy nincs még egy olyan, mint ő, mert őt a mester a gazda lábához igazította, a gazdának tervezte. Igaz ugyan, hogy egy olcsóbb autót is lehet kapni azért a pénzért, amibe került, de a minőség, a finom elegancia megéri a pénzt. Odaadóan simul a gazda lábára. Nem nyomja, nem töri, részévé válik. Így tervezték, ezért készült. Arra nem gondol a cipő, hogy hamarosan a kukában végzi, mert jön az újabb, divatosabb, drágább és rá már nem lesz szükség. Arra sem gondol, hogy az ő finom anyagát, különleges dizájnját azok a lenézett, kigúnyolt ócska cipők fizették meg a munkájukkal, a teljesen más célra befizetett adójukkal. Azok az ócska, vagy majdnem divatos cipők puhították a bőrt, hogy az kesztyűpuhán simulhasson a lábra, ők szabták a talpat, ők varrták a finom bélést, ők készítették a különleges dobozt, ők csomagolták be, ők tették autóba, ők vezették a járművet, melyen a fényes üzletbe vitték. Azok a lenézett cipők próbálták őt a gazda lábára és azok a lesajnált cipők ütötték be a pénztárgépbe az arcpirító összeget a végén.

És vannak még cipők, melyekről nem beszéltem. Pici babacipők. Ócska, rongyos, deformált babacipők, örökölt, még jó állapotú babcipők, új, de kifutó modell babacipők fél áron, szép, minőségi, drága babacipők és végül drágakövekkel kivert, kézzel készült selyemből varrt babacipők.

És te nem tudhatod, melyikbe születsz bele és melyikben érsz az utad végére. Ezt tartsd észben, bármi van is most a lábadon.adomany-1