Szép napot mindenkinek, hétfőt tartunk! Amint Róbertgida ígérte az este, beszéljünk egy kicsit a tegnapi nap legfontosabb eseményéről (ez még véletlenül sem a miniszterelnök úr vietnami landolása-látogatása), hanem a német parlamenti választás. Amire – najó, legyen szó erről is – Orbán ezt bírta reagálni:
Igazán kifinomult pávatánc ez, mert fasz tudja, hogy mihez is gratulál, és főleg kinek gratulál a nemzet első embere, aki állítólag csendes imát mondott Merkelért. De nem tartom kizártnak egyáltalán, hogy a jobboldali populista, muszlim- és bevándorlásellenes szólamokkal sikeresen házaló Alternatíva Németországnak (AfD) nevű taplópárt (akik már bejelentették, hogy vadászatot indítenek Merkel ellen) sikeréhez gratulált ő Budapest nevében.
Mondjuk, azt se tudom, hogy miért pont Budapest, de mindegy is. Tekintettel arra, hogy Merkel és pártja ennél sokkal többet is tudott már (a CDU a legutóbbi választáson 41,5%-ot szerzett), pártja mintegy 8 százalékot gyengült, valószínűleg nem érzik úgy, hogy ok van az ünneplésre. Az ráadásul, hogy Merkel bajor partnere, a CSU is meglehetősen leszerepelt (a párt vezetője Horst Seehofer onnan lehet ismerős, hogy korábban többször Orbán Viktort ajnározta, mint aki a demokácia taláján áll, Merkelt ennek megfelelően hevesen bírálta, ám a szavazói ezt nem díjazták maradéktalanul), nem igazán pezsgőbontási indíték. De végképp nem az, hogy Merkelék sacckábé 1 millió szavazót veszítettek az AfD javára, amely ezzel Németország harmadik legerősebb politikai erejévé lett . Németország háború utáni történetében 1949 óta először először kerül radikális jobboldali párt az ország parlamentjébe. Bár Merkel hajlana a nagykoalícióra, Schulzék elzárkóztak ettől, ők az ellenzéki szerepre készülnek, úgyhogy maradnak a liberálisok és a zöldek, más opció nemigen van a kormányozhatóság szempontjából.
Sokat fogunk még erről a kérdésről beszélni, úgy érzem, de azt rögzíthetjük már most, hogy az idei európai választások egyik tanulsága, hogy a szélsőjobb idén Franciaországban, Hollandiában és Németországban is 13% körüli eredményt produkált. Ezzel párhuzamosan a szocdemek 70 éves mélypontra jutottak, Merkel és Macron pártj pedig kísértetiesen hasonló eredményt ért el. Ez pedig valami olyasmit jelent, hogy a hanyatló nyugati közvélemény meglehetősen egységesen nyilvánul meg, egyáltalán a politikai hangulat igen hasonlóvá vált Európa másik felén. De hogy kibaszottul nincs mihez gratulálni, és mélyen el kellene gondolkodni a szélsőjobb térnyerésén, az egészen biztos.
Mondjuk, egyáltalán nem Orbán lesz az, aki reflektálni fog erre, hiszen ő is pontosan a szélsőséges, populista eszmékre és szlogenekre fogékony rétegre hajt, ezeket uszítja ugyanúgy, ahogy francia, német és holland elvbarátai. Úgyhogy térjünk is át a köpönyegforgató, gerinc nélkül is boldogan élő magyar miniszterelnök vietnami alakítására, aki elmagyarázta, hogy a homogén nemzetállamozást sem gondolja komolyan, csak akkor, amikor migránsozni kell itthon. Mert például – ecsetelte a személyiségzavar – háromezer olyan vietnami állampolgár van, aki az iskolai képzettségét Magyarországon szerezte, Magyarországon pedig él egy becsületes és szorgalmas családokból álló többezres vietnami kolónia. Aha. És? Nem vették el a nyelvünket? A kultúránkat? A munkánkat? Az identitásunkat? A kereszténységünket? Pedig ez sokkal több, mint ahány menekültet be kellene fogadnunk az egyébként elvetélt kvótamechanizmus alapján. 1294 nyomorult miatt kiforgatta a világot a sarkából, Vietnamban pedig dicséri a Magyarországon élő vietnami bevándorlókat. Hányinger ez az ember úgy, ahogy van.
A Financial Times című brit pénzügyi lap szerint is egyébként, csak ők másképp fogalmaztak. Viszont úgy látják, ideje, hogy az EU megbüntesse az Európa ellen politizáló Orbán-kormányt, amelyik a Soros-féle kitalált sztorival, tudatos álhírekre építő kampánnyal nyomul. Az FT szerkesztőségi cikkében azt írják, nem volna helyes Magyarországot büntetni a magyar kormány miatt, ugyanakkor bár a Fidesz által felügyelt igazságszolgáltatástól nem várható, hogy fellép a kormánnyal szemben, így is van eszköz a kormány sarokba szorítására. Az uniónak garanciákra van szüksége, ezek pedig kikényszeríthetők. Valamilyen lépés mindenképp elvárható elvi alapon, egyszerűen
uniós tagállamoknak nem szabad hagyni, hogy élvezzék a tagság előnyeit, miközben nyilvánvalóan elutasítják annak szabályait, mint teszi azt ma a magyar kormány.
(via) Innen már nincs túl sok opció az uniós vezetők számára. A szélsőjobb megerősödésének konzekvenciáit le kell vonni. A beteg eszmék igen gyorsan terjednek, ami azon túl is probléma, óriási probléma, hogy nem mellesleg egyesek szétlopják az uniós felzárkóztatási forrásokat is.
A végére ajánlok figyelmetekbe megint egy jó cikket, ezúttal Paks2-ről, amelyből kiderül, hogy már olyanok is megállítanák a projektet, akik korábban segítettek belökni. Ha nem gondolunk át néhány dolgot újra, gigantikus pénztemetőt építhetünk. Hát bizony.
Veszem is szépen a búcsúmat (vagy csúnyán), egyelőre borongós szar idő van, de állítólag holnap már jobb lesz. Nem az én műfajom, de a világ egyik legjobb nótája ez itt. Ezzel kívánok kellemes szép hetet mindenkinek, jövünk vissza rögvest hamarost!
kiderül,
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.