Soros maffiahálózatával és a brüsszeli bürokratákkal szemben kell állnunk a sarat, meg az általuk működtetett médiával kell megküzdeni a következő kilenc hónapban.
Ezt Orbán Viktor nyilatkoztatta ki Tusnádfürdőn. Már akkor is világos volt, hogy miről van szó, azóta pedig még világosabb lett. Alig mérgelődtem ki magam egy – Orbán Viktor elvárásainak szellemében született – gyalázkodó iromány kapcsán, már zuhogott is a folytatás.
Akinek más eladható értéke nincs, az a gerincét és a nyelvét adja el
Szokás szerint kötelékben támadnak, mint a rendesebb dögevők.
Ez a cikk lényegében arról szól, hogy mekkora geci ez az Alinda, de azért Alföldi is az.
Ez már egy jóval hosszabb cikk, itt Alinda mellett Lukáts Andor a főgeci. Speciel nem ettől nyúlik hosszúra a cikk, hanem attól, hogy a szerzőnek jellemzően mindenről önmaga jut eszébe és így duplázódik a mondandó.
Biztosan van még pár Alinda-cikk, most ezek jöttek szembe.
Előfordul olyasmi, hogy valaki – bárki, akár Alinda is – ír, mond valami olyasmit, ami többeknél kiveri a biztosítékot és reflektálnak rá. Olyasmi azonban nehezen fordul elő, hogy a kormánymédia szorgos szalagmunkásai – sajnálom, nem tudok más jelzőt; aki a kormánypropagandát tolja 0-24 órában a fizetéséért, amely fizetés nem a médiapiacon megkeresett bevételből, hanem a kormány által irányított reklámokból származik, az bizony szalagmunkás, mert annak meg lehet mondani, hogy miről mit gondoljon a pénzéért – egyszerre kezdik utálni Alindát. Vagy Kálmán Olgát. Vagy Alföldi Róbertet. Vagy Csuhaj Ildikót.
Nem egy bizonyos kijelentését, gondolatmenetét tépik cafatokra, hanem őt magát. Személyében. Emberként. Adott esetben a nőt, az édesanyát, a meleget. Oda ütnek, ahol – reményeik szerint – nagyobb kárt tudnak okozni. Ahol az embert tudják megtörni, hogy az takarodjon végre a közéletből. Ne csináljon műsort, ne interjúvoljon, ne kérdezzen, ne írjon, ne rendezzen.
A kis spéttel dolgozó szalagmunkások még Alindát rugdossák, Bayer Zsolt már Csuhaj Ildikón ugrál. Nem is akárhogyan.
„S bár kétségtelen tény, hogy senki e földön, senki nem tud úgy nézni Lázár Jánosra, annyi odaadással, héjanászos, avarra hullós, húsba beletépő szörnyűséges, gyűlöletes szerelemmel, mint Csuhaj V. Ildikó, ám ennek ellenére nem szokott ott ülni a szigorúan zárt frakcióüléseken.
(…)
Az egyik, hogy bár a szigorúan zárt frakcióülésen nem ül bent Csuhaj V. Ildikó, de bent ült helyette mind az összes hiábavaló vágyakozása. Kicsit kihívó, színes szoknyácskában ül a Fidesz szigorúan zárt frakcióülésén Ildikó Minden Vágya, és jegyzetel. Majd jegyzeteit átadja az odahaza magányosan üldögélő Ildikónak, és azokból a jegyzetekből megszületik a gyűlöletes szerelem cikke..”
Ez micsoda? Mi köze minek és mihez? Értem én, hogy így kell kicsinálni valakit. Az ilyen gennyes személyeskedés bizonyos körökben nagyon hatékony. Ezt maga Lázár is rendszeresen alkalmazza, éppen Csuhaj Ildikóval szemben, aki olyan türelemmel viseli a sunyi célozgatásokat, a gúnyos megalázást, amit én nem is értek. Szoktam is szurkolni, hogy tessék már egyszer lejánosozni azt az embert, mert ez a minimum. Vagy kikérni magának, elküldeni a francba. Aki miniszterként megengedi magának azt, amit Lázár rendszeresen, az nem érdemel tiszteletet. Ő sem, a pozíciója sem, mert arra csak szégyent hoz.
De ez megy most kormánykörökben és kormánymédia-körökben. A miniszterek elnökének alpári kiszólásaitól kezdve az ócska kis megélhetésiek gyalázkodásáig bezárólag.
Egyszerű lenne persze átvenni ezt a stílust. Van min szórakozni G. Fodor testi adottságaitól kezdve Schmidt Mária pillantásáig, csak éppen ezekkel az emberekkel nem ez a baj. Önmagát alázza meg az, aki belemegy ebbe úgy, ahogy a kormánymédia munkásai és a kormány tagjai teszik.
Értem én, hogy a szavazatokért és azt is értem, hogy egy bizonyos szellemi szint alá céloznak, ott keresik a rajongótábort. Remélem, fordítva sül el a csodafegyver. Mert lesz, aki belátja: kormánypártinak lenni gáz. Ciki. Kínos. Lesz, aki felismeri: őt olyan sötét, ostoba baromnak nézi a tulajdon kormánya, hogy az egészen vérforraló. Aki ezt nem ismeri fel, annak marad Orbán szemöldökcsipesze és Bayer buggyantott tojása. Jó étvágyat hozzá.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.