Április 25,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Vendégírás: Térdre, magyar!

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

[email protected]

Mikes Mirtill: e-mail a Kend kívánságára

Tárgy: Térdre, magyar!

Az iskoláról lenne időszerű panaszkodnom, de a kend egészsége fontosabb. Haza bóklászik véletlenül és itt üti meg nekünk kendet a guta. Ráfizet egyszer a kíváncsiságára! Nem tisztességben megőszült hithű kereszténynek való az, amit mi itt elszenvedünk. Jól van! Legyen! Megírom én kendnek. Sűrítve. De a rendszabályokat be kell tartania!

Állott vizes ruha a homlokára és a szíve tájékára. Stabil széken üljön, bár jobban tenné, ha most kivételesen otthon heverészne kend Lédásan a laptopjával a hencseren, és a keze ügyébe lenne a szívgyógyszere! Előre szólok: a várható vértolulásához a pióca kevés. Felcser legyen a kend közelébe, és ha lilul a kend feje, ne késlekedjen az érvágással! Ha minden megvan, akkor kezdem.

Jeles évfordulók között lebeg a haza – mint védőangyal – Európa felett. 1992. szeptember 5-én a most regnáló fejedelmünket a Liberális Internacionálé alelnökévé választották. Annyira nagyon liberális volt, hogy bekerült Európa tíz legnagyobb liberálisa közé. De 2000. október 25-én azt mondta nagyon következetes elvszerűséggel (mert a következetességre elvszerűen mindig nagyon kényes volt már kicsi korában is), hogy ő mostantól nem liberális. Leszokott. És ha ő nem liberális, akkor illiberális, és a haza vele szemben nem lehet ellenzékben, tehát akkor legyen illiberális mindenki! Punktum.

Bizony, így fejlődött ki egy szempillantás alatt, és amikor szétnézett az illiberális szemeivel, látja ám, hogy a Mindenható figyelmetlenségből nem a Szűz Mária kötényébe csöppentette a kis magyar hont, hanem az őkelme zsebébe. Magyarország kegyura lett. Mint tudja kend, a kegyúrnak sok a dolga. Mindenen nem tudja rajta tartani a szemét. Különösen zavarta, hogy a nép, az a sok ember nemcsak úgy ránézésre különféle, hanem belsőleg meg pláne. Mi lehet a fejükben, ami nem is látszik, de legfőképpen nem mennyire, hogy kihez imádkoznak, ha nem hozzá!

Borzasztó ideges volt, főleg mikor szóltak neki az udvaroncok, hogy velük ellentétben, sok alattvaló önállóan gondolkodik/szuverén közösségekben cselekszik, mi több, helytelenül különféle vallásos meggyőződésnek hódol, amelyekhez neki az égvilágon semmi köze sincs. Na, erre föl bepipult piszkosul! Még hogy különféle istenek! Az adófizetők pénzéből gyorsan kivásárolt előbb 14, majd még 18 felekezetet az Isten szolgálatából papostól, sekrestyéstől! Ez a 32 lett a törvényes narancsállami keresztény. Ránézésből úgy ismerheti fel kend őket, hogy a gyűlölettől mindig villog a szemük, de sunyin lesütik, mintha ájtatoskodnának. Hol egy plakáttól, hol gombnyomásra mindenkit habzó szájjal utálnak, és ha nem beszélnek, akkor is nekik van igazuk. Kizárólagosan! A többi 66 vallás követői meg mocskos civilek (és sajnos kend is ide nyert besorolást a janzenizmusával), meg még büdös prolik is.

Így azután nálunk ettől kezdve az állam végzi a hittérítést, az államosított papok és a szerzetesek pedig nem szegénységi fogadalmat tesznek, hanem fogadkozás nélkül gazdagodnak. Úgy ám. Hogy fogalma legyen kendnek, mennyire güzül az állam a térítéssel: 1990-ben a 4000-t se érte el az egyházi iskolákba tanulók száma, most meghaladja a 210 ezret, és ezeknek az iskoláknak háromszor annyi fejpénzt ad, mint a saját, állami iskoláinak.

Kend itthon hajdan nagyon tudta cikizni a főpapokat, hogy a palota, meg a hatlovas hintó, meg hogy „zsíros a foguk”. Ezeket nézné meg, hogy kipendültek az udvari szolgálatban. Nem mondom, megdolgoznak érte. Gőzerővel működtetik a pénzmosodát, a gondolatrendőrséget, a szavazógyártást, és az alattvaló faragást. A párt 32 propaganda fogaként rágják a szánkba: engedelmesség és alázat, imádkozzál és dolgozzál ingyen, nekem!

Szusszanjunk. Frissítheti a vizes borogatást, mert ami most következik, attól úgyis felszárad kenden a textil. A mi falunkat kegyadományként a reformata udvari káplán kapta. Odáig rendben is van, hogy élvezi a hasznát, ott a baj, hogy nem viseli a terhét. Aki itt életben akar maradni – na, nem dúskálni, csak vegetálni – annak bizony gazsulálni kell. Az 50 éves tanítónéni is megkeresztelkedett nagysebesen, mert hát pogány mégse taníthat keresztényt a keresztény matekra a hirtelenkeresztény iskolában. Azt még nem értettem meg, hogy az Etus néninek, aki a vécét takarítja, miért kellett megkeresztelkedni. Az rendben, hogy kötelező neki a templom. Csúnyán beszél, meg kiabál, amikor terepszemlét tart a munkahelyén. Ezt a trágárságot le kell imádkozni, rendben. De kollektív büntetésként miért családostól kötelező a bűnbánat?

Kend különösen orrol a pápistákra. Mondjuk, sok dicsérni való most sincs ezen a narancsos változatukon, mert kend elképzelni se tudja, milyen mocskos szájjal gyalázzák a főnöküket, a pápa őszentségét, mert figyelmezni merte őket a krisztusi tanokra. Persze kivétel akad. A szomszéd falu plébánosa például az örökségét a temploma javítására költötte. Vagy a váci püspök, akit az ateista tata elég prosztósan úgy dicsért, hogy „bírom a fejét, a németes neve ellenére igazi tökös magyar gyerek!”, a nagyi meg sűrűn imádkozik érte, hogy majd mikor a Gellért-hegyről ezek a hamishitű pénzimádók lelökik, el ne törjék annak az ártatlan jó embernek a gerincét, amiért a hitének engedelmeskedve a szegények pártján maradt.

Na, most már fenheti a bicskát a felcser, mert amit most írok, attól lehet még az istápolója is megfekszik! A mi falunkban nincs törvényesen előírva a papi tized, mert alig van valakinek jövedelme, jóformán csak a megélhetési keresztényeknek. Tized helyett egyházfenntartási támogatást kell fizetni, és az ezek Istenét nem érdekli miből. Ráadásul a kötelező templomozásból kifelé jövet ott áll a pap a betyárkasszája mellett és nézi, milyen pénzt dugnak a perselybe. Láthatja, ezek a meggazdagodási keresztények Isten igéiéről csak beszélnek. A térdelést viszont orrba-szájba gyakoroltatják velünk.

Összegezve, kend ott a messzi idegen földön akkor és oda térdepel, amikor, és ahová akar, ingyen. Itthon azért a darab száraz kenyérért folyamatosan térden kell csúszni. Bár van ennek előnye is, mert ha megelégeljük, akkor a muszlim migráns versenytársainktól előnyösebb testhelyzetből – térdelőrajttal – menekülhetünk a felvilágosult Európába cselédnek.

Remélem, kend ott marad, én meg akkor itt a kend maradéktalan híve maradok tisztelettel: Mirtill

Bütyökfalva, 2017. szeptember 16.

P.S: Arról ne álmodjon kend, hogy ha vénségére leesik a lábáról, akkor majd itthon a narancskeresztesek a tenyerükön hordozzák, mert a szegényházat is kegyajándékba kapták. Ezeknek csak markuk van, de akkora, hogy kendnek sose volt annyi kincse a ládafiába, ami ezeknek elég lenne a kvártélyért, mert az egykori kommunista szeretetotthonból is malacperselyt csináltak maguknak. Itthon még a híd alatt táborozni sem biztonságos, mert, ahogy hallom a tévéből, ott meg hullik a vakolat.

adomany-1

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.