Olvasói levél: Pedig máshol nem zseniális mangalicaszerelők nyerik a tendereket

Képünk illusztráció: Facebook/Európai Zöldpárt Képünk illusztráció: Facebook/Európai Zöldpárt

Nem is tudom hol kezdjem. Talán figyelmeztetéssel, hogy – ismerve magamat – nem hinném, hogy rövid írás lesz, amiből következik, hogy sokan el sem olvassák? Vagy azzal, hogy bicskanyitogató (is tud lenni) a stílusom? Hogy néhányan ráismerhetnek hozzászólásukra? Hogy nagyon kevesen fognak megkedvelni az írásom miatt? Hogy még kevesebben fognak egyetérteni velem? Kettőt meg pláne. 😉 Tegyük félre a szóvicceket és csapjunk a ratatouille-ba!

Időről időre belefutok cikkekbe, véleményekbe, hozzászólásokba (mint nemrég a Szalonnán) az energetika kérdésében, és ezek nagy része szinte mindig kiveri nálam a kismegszakítót. Ugyanis a többség – tisztelet a kevés kivételnek; de tényleg! – annyit tud a villamosenergiáról, hogy a kapcsolóhoz kell nyúlni, ha azt akarja, hogy a lámpa világítson és a konnektorba (helyesen dugaszolóaljzat, de ki akar ilyen szavakat használni) kell bedugni a porszívót, hogy zúgjon. Ennyit. Meg még azt is, hogy Csernobil és Fukusima (*erre még visszatérek). Joga van véleményt formálni, de ha erőművet még kívülről sem látott, nemhogy belülről, akkor valahogy kicsi az esélye, hogy hozzáértő megjegyzést fog írni, mondani. Minthogy ne egy pasi adjon tanácsot szüléshez, PMS-hez.

És mielőtt bárki belém kötne, elmondom, hogy nem vagyok profi, de erősáramú sulit végeztem (láttam erőművet belülről is), így a tudásom a fent említetteken kis mértékben túlmutat. Például az összes erőműfajtáról el tudom mondani, hogy miért nem jó. Azt viszont nem, hogy melyik lenne a legjobb megoldás. Ez hasonlít ahhoz, hogy milyen járművekkel oldjuk meg a közösségi (lánykori nevén tömeg-) közlekedést. Metró, villamos, busz, troli? Mindenkinek van kedvence, amiről el tudja mondani az előnyeit, az ellenzők pedig a hátrányokat. A döntésben persze nagyon sokat nyom a latban a pénzkérdés, de rengeteg más szakmai dolog is. Csakúgy, mint az erőműveknél.

És mivel nem vagyok profi a kérdésben (a véleményem azért megvan, hogy kell-e nekünk Paks II. vagy sem), írtam a volt ofőmnek, tanáromnak, aki szintén nem vállalkozott véleményformálásra, de küldött egy linket. Akinek van kedve, nem túl hosszú, ITT olvasson bele.

Jó megoldásnak tűnik a megújuló energiák használata. Ingyenes, kifogyhatatlan. De sajnos nem ilyen egyszerű a dolog. A hozzá nem értők között (nem sértés!!!) van egy utopisztikus elvárás a nap- és szélerőművekkel kapcsolatban. Mint ahogy a robotokkal és számítógépekkel szemben is, hogy ti. mindent megcsinálnak. Miközben csak arra képesek, amire beprogramozzák őket.

A megújulókkal szerintem a legnagyobb gond – mert több is van -, hogy nem lehet szabályozni. Nem tudjuk azt mondani a Napnak, hogy süssön jobban, sem a szélnek, hogy fújjon erősebben. Isten ments (mondja egy ateista), hogy az L. Simon-féléket a védelmembe vegyem, de az elhíresült mondás igaz: ha nem süt a Nap és/vagy nem fúj a szél, akkor nincs energia. Arra pedig szükség van. Nem időnként. Állandóan. Ezért nem lehet CSAK megújulókkal ellátni egy országot, hiába röppen fel időnként, hogy itt-ott, hosszabb-rövidebb ideig fedezte az adott hely energiaigényét. Aha. Én pedig 3 kilométert gurultam a kocsival leállított motorral, ettől még nem tudok tankolás nélkül eljutni bárhova.

Energiarendszerekben kell egy ún. alaperőmű, ami megtermeli azt az energiamennyiséget (**mert a villamos energiát felhasználjuk, nem tároljuk), amire biztosan szükség van. Ugyanis az ország energiaigénye állandóan váltakozik. Az alaperőmű mellé kell menetrendtartó erőmű azokra az időkre, amikor biztosan lehet tudni, hogy növekedés áll be az energiafogyasztásban (emberek hazamennek, „villanyt gyújtanak”, tévét néznek, stb.) és amikor csökkenés (alszanak); és ezek mellé még csúcserőmű a pillanatnyi kilengésekre, ezek többnyire gázt égetnek el, mert termelésüket gyorsan lehet változtatni.

Az alaperőmű termelését nem csak, hogy nem gazdaságos, nem is lehet gyorsan föl-le változtatni. Ide olyan erőművet használnak, ami olcsón állítja elő az energiát. Mielőtt bárki billentyűzetet ragadna… A megújulók azért olcsóak, mert elég nagy állami támogatás van rajtuk, anélkül már nem azok. A fent leírtakból kiderül, hogy a megújulók nem alkalmasak egyiknek sem. Bővebben: ITT.

Pár dolog a szélerőművekhez kapcsolódóan.

Attól is ki tudok akadni, amikor teljesen más országokkal hasonlítják össze Magyarországot. Könyörgöm! (Illetve könyörgök, mert nem ikes ige.) Akkor legyen követendő példa bármelyik skandináv ország, ha majd annyi tengerpartunk lesz, mint nekik. Ugyanis szélerőműveket oda van értelme telepíteni, ahol tartósan – és relatíve kiszámíthatóan – fúj a szél, például tengerpartra. Mi pedig, ezzel szemben élünk egy miben is? Úgy van. MEDENCÉBEN. Név szerint a Kárpátban. Itt soha az életben nem fog úgy és annyit fújni a szél, hogy érdemes legyen telepíteni! Persze, lehet mondani, hogy most is van. Van, ezt nem vitatja senki.

Azt viszont kevesen tudják, hogy úgy üzemelnek, hogy mögöttük „üresen” mennek a fosszilis erőművek, hogy abban az esetben, ha gyengül vagy eláll a szél, akkor ne okozzon problémát az energia kiesése és rákapcsolják őket/azokat a hálózatra. (Még egy probléma: a 2016. szeptember 15-én megjelent kormányrendelet olyan feltételrendszert ír elő szélfarm létesítésével kapcsolatban, amely a beépítésre szánt területtől mért legalább 12 km-es védőtávolságot határoz meg. Ez az országban gyakorlatilag lehetetlenné teszi új szélfarm létesítését a sűrű településhálózat miatt. A legkorszerűbb szélerőmű típus telepítését sem teszi lehetővé az új jogi szabályozás mind teljesítményre, mind magasságra vonatkozó korlátozása.)

Németországban is megnőtt a fosszilis energia felhasználása – ergo jobban szennyezik a levegőt -, mióta leállítják az atomerőműveket, mert a kiesőt nem tudják (mert nem lehet) szélerőművekkel pótolni. Marad az import vagy a fosszilis hőerőmű. És ha már Németország szóba került, két dolog. Évekkel ezelőtt olvastam, hogy az ország egyes területein (északon, a tengerparti szélerőművek miatt) energiatöbblet volt, míg délen energiahiány. És mielőtt megörülnénk a hírnek (egy idézet jutott eszembe a Ponyvaregényből, de nem szalonképes), a villamos energiát nem lehet kamionokba pakolni és átszállítani egyik helyről a másikra, ahhoz ki kell építeni a megfelelő villamos hálózatot. Nosza, rajta! – mondhatnánk. Csakhogy a tervek szerint az atomerőművek leállítása, a megfelelő hálózat kiépítése 3000 milliárd euróba fog kerülni. Felhívnám a figyelmet három jelentéktelen apróságra a mondatból: MILLIÁRD, EURÓ és TERV. Ritkán szokott sikerülni bárhol a világon belül maradni a tervezett költségen. Pedig máshol nem zseniális mangalicaszerelők nyerik a tendereket.

**Villamosenergia-tárolás.

Lehetséges, de nagyon rossz hatásfokkal (gondoljon minden okostelefon tulajdonosa arra, hogy milyen gyakran is kell töltőre rakni?). Úgy kb. 10% körül mozog jelenleg (talán 20) és a sejhajukat csapkodnák a földhöz örömükben, ha elérnék az 50%-os hatásfokot. Mi esetben még mindig a felét dobnánk ki a megtermelt energiának.

Egyes helyeken tározós erőműveket alkalmaznak, ami energiatöbblet esetén vizet szivattyúz fel egy felső tartályba, energiahiány esetén pedig leengedi és vízierőműként funkcionál. Azt hiszem Norvégiában (vagy Svédországban?) van ilyen hegy belsejében kialakítva. Nálunk lehetne ilyet csinálni? (A válasz nem. Emlékezzünk vissza Bős-Nagymarosra!)

Máshol hidrogént csinálnak és így tárolják az energiát. Szintén nagyon rossz hatásfokkal. Emellett igen gyúlékony, de ez csak kötözködés részemről.

Akkumulátorok. Aki vette már ki a kocsijából, az tudja, hogy milyen dögnehéz. Aki töltötte már fel, az tudja, hogy milyen időigényes. Akinek ment már tönkre generátora a kocsiban, az tudja, hogy mennyire nem kell sok idő, hogy lemerüljön. Továbbá a bennük található anyagok nagyon környezetszennyezőek.

Mellékszál, de ide írom. David Lettermantől hallottam, hogy felmerült benne az ötlet, hogy a házánál felhasználja a nap- és szélenergiát olyképpen, hogy amikor a ház kevesebbet használ, mint amennyit termel, akkor visszatáplál a hálózatba, ha kevesebbet, akkor pedig felvesz. Megérdeklődte ennek a megépítési költségeit. 5 millió dollár. Egy háznak. Olcsó a megújuló?

*Csernobil, Fukusima

És úgy általában az atomerőművekről. Elég sokaknak a tudása(?) kimerül ebben a két tulajdonnévben. Vannak, akik még azt sem tudják, hogy az atomerőmű tulajdonképpen egy hőerőmű. Csernobil, Fukusima. Mondjak egy meglepő adatot? Franciaországban több atomerőmű van, mint Oroszországban, több mint kétszer annyi energiát termelnek. A világon több, mint 150 atomerőmű található. Mindenhol hülyék vannak? Mindenhol az atomlobbi tevékenykedik? Vagy személyesen maga Soros György?

Igen, vannak problémák az atomerőművekkel, volt Csernobil, volt Fukusima. De ez olyan, mintha betiltanánk a repülést, mert lezuhant a Concord. Miért nem az a reakció, hogy tegyük biztonságosabbá?

Láttam egyszer egy dokumentumfilmet Csernobilról (pontosabban a Zónáról), abban mondta valaki, hogy

„nagyon jó lenne, ha ki lehetne váltani az atomerőműveket, de jelenleg, sajnos, nem lehet.”

Churchill mondása jut eszembe: „A demokrácia a legrosszabb kormányzási forma – nem számítva az összes többit, amellyel az emberiség időről időre megpróbálkozik.” Ha bárki tud jobb (már úgy értem Magyarországon alkalmazható) erőműtípust, az szóljon. Geotermikus? Érvek pro és kontra: ITT. Továbbá rákereshetünk a nagyszénási geotermikus erőműre.

Mint fent leírtam, kell egy alaperőmű. Ne legyen atomerőmű (Csernobil), jó. Ne legyen vízierőmű (Bős-Nagymaros), rendben. Ne legyen fosszilis (környezetszennyező), oké. Szélerőmű nem jó alaperőműnek, továbbá tengerpart kell(ene) hozzá. Emiatt esik ki az árapály és a hullám-energia is. Naperőmű szintén nem alkalmazható. A hidegfúzió pedig még nem opció.

Akkor honnan lenne áramunk? Egy „szakértő” véleménye szerint a konnektorból. És az ő szavazata is ugyanannyit érne egy esetleges népszavazáskor…

Limpi

adomany-1