Szép estét majdnem mindenkinek! Azt akartam írni, hogy üdv az elmegyógyintézetben, de szerintem ez se nem vicces, se nem hírértékű. Ettől függetlenül, és mindattól függetlenül, hogy mit gondolok én ezekről a dolgokról itt a nap legerősebb nyilatkozata. Kútfő: Soltész Miklós nevű ember, az Emmi egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára. Helyszín és apropó: az Erkel Színházban tartott Határtalan Opera elnevezésű rendezvény. Állítás:
Vannak olyanok, akik nem hisznek a magyarságban, vagy egyáltalán nem akarják, hogy megmaradjon. (…) Végre kimondhatjuk sok-sok év után, hogy a gyermekvállalás nem bűn; egy házasság egy férfi és egy nő kapcsolata. Végre kimondhatjuk azt, hogy igenis ezt támogatni kell nemcsak itt Magyarországon, hanem szerte a Kárpát-medencében…
Hátélleg. Én is emlékszem, nagyanyám mesélte, mekkora szégyen volt régen gyermeket vállalni, az embereket üldözték, keresztre feszítették, máglyára küldték, bűnösnek nyilvánították. Ja, nem. Egyszerűen csak a NER felfalja az agysejteket, asszem.
A Kövér Lászlóét már évekkel ezelőtt felfalta. Őbajuszkirálysága ma Székelyföldön avatott emléktáblát (mi mást?) és mindent megmagyarázó bölcsességgel (valahol felsírt Coelho) állt elő:
Minél nagyobb a jövő felől érkező veszély, annál erősebben kell a múltunk, hagyományaink, hitünk által kínált kapaszkodókba fogódznunk.
Jaja, László! Patetikus, ócska, izzadság- és pörköltszagú, de valóban így van. Ezek vagytok ti. És ezért száguld el mellettünk (miattatok!) a jelen és a jövő is ekkora sebességgel. Mert az önkényesen hamisított múltba kapaszkodtok hatvan körömmel és siránkoztok bele a vakvilágba. Pont ezért.
Nem baj, mert az összetartozó dolgok egy adott ponton egymás nyakába borulnak. Ez történt Süli János kollégával és Paks-ügyi miniszterrel is, akinek ma Debrecenben volt jelenése, na hol? Hát a Debreceni Egyetem tanévnyitó szenátusi ülésén. Ahol is nyomta-nyomta a kormányzati propagandát. Hogy mekkora hűha az országnak a paksi erőmű bővítése. Az én olvasatomban a látogatás célja természetesen nem más, mint megerősíteni a kormány álláspontját: akármit csináltok, mi kitartunk Putyin elvtárs mellett, meg az ő kitüntetése mellett is. Számunkra ez a fényes jövő. Autokrata, elnyomó gecik nyakába akasztani a hálás magyar elismeréseket. Pfejj, köpni kellene megint.
Közben a Gulyás Márton-féle Közös Ország Mozgalom újra egy oldalra állította az ellenzéki pártokat. Ezúttal a kárpátaljai magyarokat hátrányosan érintő ukrán nyelvtörvény képezte az apropót. No, meg a Heti Válasz újságírójának, Stumpf Andrásnak egy pénteki publicisztikája, amelyben azt írta, ha a magyar kisebbség jogairól van szó, nem csak a patás ördöggel, de még Gulyás Mártonnal is összefog. Ezzel Stumpf megnyerte magának a konferanszié szerepet a meglehetősen gyér érdeklődésnek (mintegy 100-150 fő) örvendő megmozduláson. Amit az újságíró valamiért mégis nemzeti egységként interpretált. Dacára annak, hogy ugyan az ellenzéki pártok képviselői megjelentek, a Fidesz ezt üzente:
Soros-bábszínházban nem veszünk részt.
Remélem, mindenki jól figyelt és felírta a többi közé. Ebben az országban, ebben a szánalmas Kárpát-medencében soha nem lesz nemzeti egység. És nem arról van szó, hogy ez a szimbolikus kiállás közvetlenül képes lenne döntéseket befolyásolni, átírni. Hanem arról, hogy a narancssárga gyűlölet-kontingens számára az ukrajnai magyarok pártpolitikán túlmutató nyomorúságáról is Soros jut eszükbe. Világbajnok görénység. Hogy mi a f@sz köze van ennek is Soroshoz, örök rejtély marad. Vagy lehet, hogy túlságosan jól értem.
A nap kommentje ezért ma Attilától az antropológiai optimizmus jegyében, vigasztalásul:
Hiszem, hogy az ország lakosságának több mint fele normális, csak még csendben vagyunk amíg a nem normálisak hőbörögnek.
Ebben a pillanatban nem feltétlenül tudom átérezni, de mindenképpen értékelem ezt a gondolatot. Minden másról reggel beszámolok. Aludjatok jól, holnap új hét, új örömök és új nyomorúságok 😉
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.