Hisztis p*csák

Fotó: Kovács Tamás, MTI Fotó: Kovács Tamás, MTI

Hisztis picsa. Igen, nőként használom ezt a kifejezést és az én véleményem szerint távolról sem női privilégium a dolog. Szerintem simán lehet hisztis picsa férfiember is. Több férfiember is. Egy komplett kormány is. Mi most ezt éljük meg. Olyan – kizárólag hímekből álló kormányunk van, amely így, kompletten hisztis picsaként viselkedik. Nem most kezdte, de mostanra csúcsra járatták a dolgot.

Ha megfigyeljük a dolog fejlődéstörténetét, szépen kirajzolódik az az evolúciós zuhanórepülés, amiből már nem nagyon van kiút. A kormány utolsó reménye talán az lehet, ha Széles Gábornak végre sikerül kikapcsolnia a gravitációt, vagy esetleg Schmidt Mária nem csak a múltat, hanem a jelent és jövőt is átírja ügyesen.

Indultunk a nagyon magabiztos, narancssárgába borult kétharmadról. Akkor még nem volt ennyire érzékelhető a picsásodás, hiszen bármit, bármikor áttoltak, senki nem tudott semmit tenni. Akkor még csupa öntudatos honatya osztotta az észt a szélrózsa minden irányába. A kétharmad elvesztése megroppantotta a kormányt. Mindjárt nem volt akkora buli focizni akkor, ha a másik csapatból is a pályán vannak néhányan. Akkor kezdték el a jajveszékelést, az óvodás vádaskodást, nyivákolást és azóta sokat romlott a helyzet.

Az egymás után felszínre bukkanó disznóságokkal nem volt mit kezdeni, mivel cáfolni a tényeket még a Fidesz sem képes (a mindent tagadás meg nem cáfolat, ugye), úgyhogy a dedós jajveszék következett, mert mindenki bántja a kormányt, Farkas Flóriánt nem azért támadják, mert egy korrupt geci, aki eltüntetett egy csomó pénzt, hanem azért, mert cigány. Ezer ilyen volt, most ez jutott eszembe. Talán azért, mert abban a dicstelen sopánkodásban is Lázár János vállalta magára a hülyepicsaság hálátlan szerepét és most is ő az, aki képes kiállni a dobogóra és elviszi a balhét a főnöke helyett. Nem egyedül, hanem Deutsch Tamás kezét szorongatva.

Egészen konkrétan arról az esetről beszélek, amit a 24.hu írt meg. Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának tényfeltáró küldöttsége szeptember 18. és 20. között Magyarországra látogat. Szoktak ők máshová is látogatni, nem olyasmi ez, amin meg kellene lepődni. Nem is lepődött meg a magyar kormány és külön Lázár János, hanem Deutsch Tamással kánonban haladéktalan visításba kezdtek. Aminek oka az, hogy a küldöttség a felcsúti kisvasutat is meg óhajtja tekinteni.

Különösen felháborítónak tartom, és kategorikusan el is utasítom, hogy a több ezer társfinanszírozásból történetesen azt a projektet vizsgálják, amelyet a magyar miniszterelnök szülőfalujában valósítottak meg.

Ezt sikoltozta bele a magyar pusztába Lázár. Mert akkor mi van, ha azt akarja megnézni a bizottság? Az is uniós pénzből készült, joguk van hozzá. Megnézhetnék éppen az autómon a frissen felpolírozott lámpabúrát is, de azt én fizettem, nem a közösség, szóval nem érdekli őket. Mi ez a hisztérikus plázacica-stílus (szintén nem női privilégium)? Már miért ne nézhetnék meg? Miért véli ezt Lázár az ő szeretett elnöke elleni személyes támadásnak? Nem Orbán Viktor magánügye, hogy mire költi a kormány más országok adófizetőinek pénzét. Akkor sem, ha a miniszterek elnöke a saját szülőfalujában kivitelezett, a gyermekkori frusztráció kompenzálásaként felépített, rohadt nagy veszteséggel működő kisvasutat annyira magáénak érzi, hogy ahhoz senkinek semmi köze. Szerinte.

Erre a vészterhes sopánkodásra kontrázott rá Deutsch Tamás:

A sokezer kisprojekt egyike egy turisztikai célú beruházás, aminek az egyik állomása az a falu, ahol egyébként születésétől kisiskolás koráig a miniszterelnök élt. Ez a bűne ennek a szerencsétlen kis falunak.

Hát erre gondoltam, amikor hisztis picsának neveztem a kormányt. Ez a két balfék csak azt mondja, ami nekik ki van adva. Megsértődnek, cirkuszolnak, óbégatnak, kikérik maguknak. Pedig nem kellene. A miniszterelnök – ha akar – építsen a saját adózott jövedelméből kisvasutat, azt senki nem fogja ellenőrizni. Ja, hogy a hétszázezer forintos spórolt pénzéből nem futja? Ilyen az élet.

Jó lenne már ezt befejezni, mert Lázár, Deutsch és társaik nem csak önmagukat járatják le, hanem az egész országot. Mindenkit. Ezt pedig én kikérem magamnak. Persze, ha képtelenek felnőtt, civilizált európaiként viselkedni – mindig is képtelenek voltak egyébként – akkor nem marad más, mint a toporzékolás. Eddig is ezt csinálták, csak eddig nem volt ekkora tétje a dolognak, most meg van. Úgy tűnik, az Unió elkezd rálépni a kiskirályok farkincájára. Nem egyszerre, hanem centiről centire. De az bizony úgy is fáj. Szerencsére kivételesen ez most nem az egész országnak fáj, csak azoknak, akik jajonganak. A hisztis picsáknak.adomany-1