NEHAZUGGY

Azt is tessék elmondani a nyugdíjasoknak

Tamás Róbert | 2017. Augusztus 22, Kedd | 16:18

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 112,229 forint, még hiányzik 2,887,771 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Tegnap óta képtelen vagyok meghatottság nélkül gondolni a kormányra, amiért ennyire a szívükön viselik a nyugdíjasok sorsát. Sőt! Nem csak a sorsukat, a lelküket is a szívükön viselik, amennyiben egyenként fogják felhívni őket, hogy bocsánatot kérjenek tőlük Vona Gábor helyett. Vagy valami ilyesmi.

Mivel tényleg időnként felsírok a kormány és a Fidesz végtelen jóságára gondolva, az jutott eszembe, hogy néhány ötlettel kisegítem őket. Ha már amúgy is telefonon csacsognak a nyugdíjasokkal – nyilván közpénzből finanszírozva a csevejt -, én már hozzácsapok a hívások díjához pár percet és kérem, a következőkről is lesznek kedvesek tájékoztatni az állampolgárokat:

A Fidesz-kormány az elmúlt hét év alatt nem hozott létre állami fenntartású idősotthoni férőhelyet, miközben a társadalmi elöregedés folyamatosan növekszik. Az az idős ember, akinek a nyugdíja nem éri el (pláne nem haladja meg) a havi 100 000 forintot, nem fog elhelyezést kapni egyetlen állami, önkormányzati intézményben sem, mert az alapellátás jelenleg is havi 90 000 forint, ebben gyógyszerek, vécépapír, semmi nincs még benne. Elméletileg van ingyenes férőhely szociálisan rászorulók számára, gyakorlatilag nincsen.

A házigondozást olyan szigorított feltételekhez kötötte a kormány, amely feltételek miatt sok idős embernek nem jár ez a szolgáltatás, miközben nem tudja ellátni önmagát.

A kórházaktól kiszervezik az elfekvő részlegeket, így fizetőssé és egyben nehezen hozzáférhetővé téve azokat a rászorulók számára. Itt is ugyanaz a helyzet, mint az idősotthonok esetében. Elméletben vannak ingyenesen igénybevehető férőhelyek, gyakorlatban nincsenek.

2010-ben nyugdíjban, ellátásban és egyéb járandóságban 2 980 277 ember részesült, 2016-ban 2 638 617. Miután nem kevesebb lett a nyugdíjaskorú, hanem mintegy 200 000 fővel növekedett a számuk az eltelt 6 év alatt, ez azt jelenti, hogy rengeteg ember kiesett az ellátórendszerből. Miután öregségi nyugdíjat nem tud megszüntetni a kormány, egyéb ellátást – főleg rokkantellátást – viszont igen, a számok jól tükrözik, hány ember sodródott a szakadék szélére. Ha még ők nem is nyugdíjas korúak, jellemzően nem fiatal emberekről beszélünk. És amikor (ha egyáltalán) elérik a nyugdíjjogosultsági korhatárt, akkor sem lesz nyugdíjuk, mert nem lesz meg a szükséges szolgálati idejük.

Szintén beszédes adat: ápolási díjban részesülők száma 2010-ben 56 853 fő volt, 2016-ban 53 969. Nem, nem gyógyult meg hirtelen ennyi ember.

Aztán azt is el lehet mondani a nyugdíjasoknak (ha már úgyis ott lógnak a telefonvonal végén), hogy az egészségügyi rendszer pusztulását ők érzik meg elsőként. Például akkor, amikor – forráshiány, szakemberhiány miatt – egy egyszerű vérnyomásingadozás miatti rosszulléttel is hamar a pszichiátrián találhatják magukat benyugtatózva, bepelenkázva. Mégpedig úgy, hogy szakorvos nem is látta őket, de a beteglapon ott a születési dátumuk. Bizony. De korszerű ellátást, modern rákgyógyszereket sem nagyon fognak kapni, hasonló okokból.

Azt talán el sem kell mondani a nyugdíjasoknak, hogy hány – jellemzően az életkor előrehaladtával szükségessé váló – gyógyszer ára emelkedett drasztikusan, vagy szűnt meg a gyógyszertámogatás bizonyos szereknél.

Arra viszont érdemes felhívni a nyugdíjasok figyelmét, hogy a mozgáskorlátozottak kapcsán oly sokat emlegetett akadálymentesítés – alacsony padlójú buszok, a metróaluljárók megközelíthetősége, alacsony lépcsők a tömegközlekedésben – ami például Tarlós István szerint nem ügy (de országosan sem az), nem csak a rokkantakat, hanem az időseket is érinti. Az akadálymentesítésre szánt uniós pénzek rendre máshová kerülnek, egy nehezen mozgó idős ember pedig éppen úgy megszenvedi a következményeket, mint egy kerekesszékes.

Végül azt is el lehetne mesélni a telefon másik végén éberen figyelő embereknek, hogy a nagy harangzúgás közepette meghirdetett nyugdíjemelés jóval kevesebb volt, mint amennyi a törvényi előírások szerint megillette volna őket, de semmi ok a pánikra, ezt a pénzt pótlólag meg fogják kapni. A választások előtt. Mint Orbán Viktor személyes ajándékát.

Mielőtt a kormány nevében telefonálgató illetők elköszönnek, esetleg – szorosan a Vona Gábor nevében történő bocsánatkérés után – a kormány nevében is sűrű elnézést kérhetnek az idős emberektől, amiért hülyének nézik őket. Évek óta. És tesznek a fejükre. Évek óta. Kivéve most, de most is csak azért, mert kell a szavazatuk. adomany-1

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!