Célok és hasznok között

Fotó: Lázár Gergő Fotó: Lázár Gergő

Forgunk, mint műhelyben a gépek,
mint malomban a kő, kopunk,
s jön végül, bármibe fogunk,
jön a revolver, Duna, méreg.

Így volt mindig. Háboru járja,
szépség s igazság henye kéj,
örűljön, aki él, hogy él:
ez itt célok s hasznok világa!

Barátom, hitnek, akaratnak,
szépségnek és ami vagyunk,
munkálására csak agyunk
és időnk roncsai maradnak.

Nem ami vagy s ami lehetnél,
hanem ha még, mint isteni
fölösleg, maradt valami
benned, mialatt tönkrementél:

akkor kezdődhet csak a többi,
akkor kezdődsz csak te magad,
mikor már minden mozdulat
és vágy és tett emberfölötti.

Gonosz bölcseség ez, de béke,
és az kell. Kétségbeesés,
undor, de béke mégis, és
vak változás hazárd reménye.

Kimerülten, forogva-kopva,
éltem s élek majd, mint a gép,
míg rám nem csukja börtönét
az idő valamelyik odva,

és az se fáj már a szivemnek,
barátaim, fiatalok,
hogy előbb-utóbb, valahogy,
mint én, ti is mind tönkrementek.

Szabó Lőrinc