Június 22,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Semmi másra nem volt szükség, mint egy jó ötletre, értelmes célokra, és egy kis pénzre

Az indiai Janwaar tartományban található Madhya Pradesh egy kis, 1000 fős falu, ahol mezőgazdasági munkán kívül más munka nem létezik. Ez megpecsételi a faluban élő több tucat gyermek sorsát is. Indiában sok esetben törnek felszínre a kasztkülönbségekből adódó problémák, amit – ha ez nem lenne elég -, még a nőkkel szembeni erőszak is tetéz. Ez a két dolog, mely egy városi életét megnehezíti, egy falusi számára már-már elviselhetetlen. Ez a helyzet az 1000 fős Madhya Pradeshel is, pontosabban ez volt, egészen 2015 áprilisáig, amikor is megépült a helyi gördeszkapálya.

Az ötletgazda az 54 éves Ulrike Reinhard, aki egy korábbi projektet továbbgondolva – Skaetistant, ahol a pakisztáni utcagyermekeknek építettek egy gördeszkapályát – hozta el a sport szeretetét az indiai gyermekeknek. Ulrike egy német író, közösségi aktivista, aki segíteni szeretett volna a helyi fiatalokon, ennek eszközeként a sportot használta fel. A faluban két különböző kasztot képviselők csoportja – Yadavi és Adivasi – feszül egymásnak, teljesen tönkretéve a falu mindennapjait. A kasztok tagjai közötti folyamatos nézeteltérések és harcok kettészakították a helyi társadalmat. Ha ez nem lenne elég, a gyerekek többsége nem jár iskolába, szüleik pedig az alkoholizmus rabjai. Az országos szinten is hatalmas problémát okozó nemi egyenlőtlenség pedig csak tetézi a gondokat, megkülönböztetve a nőket, több joguktól is megfosztva őket.

A problémák többségére megoldást jelenthet a nemrég kialakított gördeszkapark megléte. Ulrike mindössze két szabályhoz köti a park használatát. Az első szabály szerint, ha a gyermekek nem járnak be az iskolába, akkor a gördeszkaparkot sem használhatják. Ez a döntés megsokszorozta az iskolába járó gyermekek számát. Olyannyira, hogy új tanárok felvételére volt szükség. A gyermekek pedig az először talán csak szükséges rossznak vélt tanórákat elkezdték megszeretni.

A második szabály: a  „lányok először”, ami a valóságban a nők tiszteletére tanítja a fiatalokat. Megérteti velük, hogy egy nőnek ugyanannyi joga van, mint egy férfinak, legyen szó gördeszkázásról, vagy bármi másról. Az pedig, ami a mai indiai kultúrában oly mélyen gyökerezik, egy téves gondolkodásmód. Ha ezt képesek már gyermekkorban megérteni, akkor elfogadóbb, szolidárisabb felnőttekké válhatnak.

A gördeszkapark, elfeledtetve a korábbi kasztokból adódó problémákat összehozta előbb a gyermekeket, majd később a szüleiket is. Ma már Yadavi és Adivasi gyermekek játszanak közösen, elfeledve a korábbi atrocitásokat. Csak idő kérdése, mikor fog teljes mértékben háttérbe szorulni egy folyamatos társadalmi problémákat okozó, maradi életszemlélet.

A faluban egy másik, talán tipikusnak is nevezhető probléma is szedi áldozatait. A munkahelyek hiányában, jövőt nem látva maguk előtt, sokan az alkohol bódulatát választják. Úgy érzik, ezzel el lehet feledtetni a problémákat, sokszor nem gondolva a saját gyermekeikre, akik így kénytelenek tényleges szülők nélkül felnőni. A gördeszkapark ezt a problémát is előtérbe helyezte, amikor is Ulrike megtiltotta azoknak a belépését, akik részegen érkeznek. Ezt később már maguk a gördeszkázó fiatalok tartatták be, sokszor hazaküldve saját szüleiket. A látogatást mindössze egy feltételhez kötötték: le kell szokniuk az alkoholról.

Egy gördeszkapark képes volt egy jövő nélküli, a depresszió sötétjébe süllyedő közösség felfogásának megváltoztatására. Semmi másra nem volt szükség, mint egy jó ötletre, értelmes célokra, és egy kis pénzre. Ulrike gyermekek tucatjainak életét változtatta meg nem egészen 2 év alatt, amire a tartomány vezetése évtizedek alatt sem volt képes. Ulrike egyike azoknak, akik nélkül ma családok tucatjai küzdenének tovább napi gondjaikkal, egy szebb jövő reményének teljes hiányában. Ez a példa pedig jól mutatja, hogy bízva a fiatalokban, az oktatásra építve igenis változás érhető el. Olyan változás, amely az elkövetkezendő generációk életére is kihatással lesz.

adomany-1

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.