Március 29,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Vendégírás: Az emésztőgödröt ki kell szivattyúzni, a nyilvános vécét ki kell pucolni, az utcáról a szart fel kell takarítani

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,567,959 forint, még hiányzik 1,432,041 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Semmi kedvem nem volt ehhez a gusztustalansághoz, ami itt következni fog; azzal tartottam magamban a lelket miközben a szöveggel bíbelődtem, hogy vannak olyan munkák, amiket el kell végezni mindenképpen, bármennyire gusztustalan is. Az emésztőgödröt ki kell szivattyúzni, a nyilvános wc-t ki kell pucolni, az utcáról a szart fel kell takarítani.

A kiinduló hírt ismeri mindenki: a Migration Aid nevű civil szervezet balatoni nyaralást szervez két-három, a magyar államtól oltalmazotti státuszt kapott menekült családnak.

Nagyvonalakban, és nem is teljesen pontos jogi nyelven tegyük ide, hogy az oltalmazotti státuszt kapott személy jogszabályban meghatározott korlátozásokat kivéve (pl. szavazati jog) a magyar állampolgárokkal azonos jogokat élvez, és ezt a magyar állam garantálja!

Az ügy kapcsán felgomolygó fideszes pöcegödör kipárolgásairól, Manninger Jenő és tsai. hányásairól hallottunk, most tekintsük meg, hogy az ún. fideszes szellemi holdudvar, a keresztény, konzervatív értelmiség, a jobboldali újságírás egyik fénylő csillaga, Szentesi Zöldi László miként vélekedik az esetről.

Nevezett egyén (majdnem azt írtam, hogy „úr”) a Magyar Demokrata című propaganda kiadvány (majdnem azt írtam, hogy „újság”) főmunkatársa, az Echo TV Sajtóklub című hergeldéjében (majdnem azt írtam, hogy „politikai vitaműsor”) fejtette ki véleményét az esetről. Ahogy mostanában mondani szokás, vigyázat, a nyugalom megzavarására alkalmas sorok következnek! 

„… valószínű, hogy tényleg szabadon jöhetnek-mehetnek, de hát ahogy én a vidéki magyar népünket ismerem, gondolom egy idő után nekik is lesz egy-két szavuk ehhez. Azt már előre jelzem a vidéki magyarok millióinak, hogy fel lehet ismerni ezeket a pakisztániakat, csak a csajokat kell figyelni, milyen fürdőruhában mennek be a vízbe…”

(A stúdióban nagy derültség; hej, mennyire humoros gyerek is ez a Laca…)

Miután mi is jót nevettünk, egy pillanatra álljunk meg itt.  Fentebb említettük már, hogy ezek a menekültek oltalmazotti státuszt kaptak, a magyar állam azt mondta nekik, hogy megvédelek benneteket! Hogyan lehetne másként értelmezni Szentesi Zöld nyomorult szavait („nekik is lesz egy-két szavuk ehhez”, „fel lehet ismerni ezeket a pakisztániakat”) mint aljas, sunyi uszításnak? Mire gondol itt a szerző? Kapjanak kapára-kaszára a vidéki magyarok, és induljanak a strandra? Egyébként meg – úgyis, mint vidéki magyar – mit gondol rólam-rólunk ez az ember?

Miután a stúdióban elültek a poén vetette derültség hullámai, Szentesi Zöld is komolyra vált, úgymond magasabb kontextusba helyezi a témát.

„Tudod, afelé haladni, hogy ebben az egalitárius ideológiában, hogy teljesen azonos joga van egy bennszülött európai magyarnak a saját szülőföldjén, a Balatonon, és nekünk helyet kellene adni itt fürdőző pakisztániak tucatjainak, vagy aztán ki tudja, hogy; na ez az a beteg, perverz logika, ami miatt a liberálisokkal nem lehet párbeszédet folytatni…”

Most ülünk, és szemlélgetjük ezt a bűzlő szarkupacot, körbejárjuk, hol lehetne elkezdeni a takarítást, de mindenhol csak a fekália csorog, orrfacsaró a bűz. Kezdjük ott, amivel már az írást is kezdtük, hogy az államunk által védett emberekről van szó? Vagy ott, hogy a Balatonban kutyák fürödhetnek, de pakisztániak nem? Esetleg ott, hogy ezek szerint a magyar turizmus irányítóinak úgy kellene reklámozniuk külföldön a Balatont, hogy mindenkit szívesen látunk, kivéve a pakisztániakat? Mi legyen a jordániaiakkal, kuvaitiakkal? Mi köze van ennek a liberalizmushoz? Mit értünk azalatt, hogy „párbeszéd”? Miért perverz az, aki egy kicsit segíteni próbál másokon?

Nézzük ezt a szemünk előtt egyre nagyobbra növő szarkupacot, itt, az országunk közepén; imádkozunk, reménykedünk, hogy egy óriási, frissítő zápor elmossa egyszer talán.

Ráczkevy Miklós

adomany-1